Lucille Ball

amerikai színésznő, komika (1911-1989)

Lucille Désirée Ball (Jamestown, Chautauqua megye, 1911. augusztus 6.Los Angeles, Kalifornia, 1989. április 26.) négyszeres Primetime Emmy-díjas amerikai színésznő, humorista, modell és producer. Leginkább a klasszikus I Love Lucy című sitcom főszereplőjeként volt ismert, de a The Lucy Show, Here’s Lucy és a Life with Lucy című sitcomokban is főszerepeket játszott, illetve a sorozatok producereként is szolgált. A Desilu Productions filmstúdió tulajdonosa volt, férjével, Desi Arnazzal együtt.

Lucille Ball
SzületettLucille Désirée Ball
1911. augusztus 6.[1][2][3][4][5]
Jamestown
Elhunyt1989. április 26. (77 évesen)[1][6][2][3][4]
Cedars-Sinai Medical Center[7][8]
Állampolgárságaamerikai
Házastársa
  • Desi Arnaz (1940. november 30. – 1960. május 4.)[7]
  • Gary Morton (1961. november 19. – 1989. április 26.)[7]
Gyermekei
  • Desi Arnaz
  • Lucie Arnaz
SzüleiDesiree Hunt
Henry Ball
Foglalkozása
  • televíziós színész
  • filmszínész
  • komikus
  • televíziós producer
  • film studio executive
  • színész
Kitüntetéseicsillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
Halál okaabdominal aortic aneurysm
Sírhelye
  • Forest Lawn Memorial Park (1989. április – 2002)[9]
  • Lake View Cemetery (2002–)[10]
Színészi pályafutása
Aktív évek1929–1989
Díjai
Emmy-díjak
Legjobb női főszereplő (vígjátéksorozat)
I Love Lucy (1956)
The Lucy Show (1967, 1968)
Legjobb komikus
(1953)
További díjak
Cecil B. DeMille-díj

Lucille Ball aláírása
Lucille Ball aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Lucille Ball témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Jamestownban született, a 69 Stewart Avenue-n.[11] Szülei Henry Durrell Ball (1887-1915) és Désirée "DeDe" Evelyn Ball (1892-1977) voltak. Lucille felmenői leginkább angolok voltak, de skót, francia és ír felmenőkkel is rendelkezett.[12][13] Néhányan közülük a tizenhárom gyarmat legkorábbi telepesei voltak.[14][15]

Mivel apját a munkája miatt gyakran áthelyezték, így a család többször költözött. Jamestownból a Montana állambeli Anacondába, majd a New Jersey-i Trentonba.[16] 1915 februárjában Lucille édesapja elhunyt, ekkor a michigani Wyandotte-ban éltek.[17][18] Henry halálának idején DeDe Ball terhes volt második gyerekével, Fred Ball-lal (1915-2007). Ball nem nagyon emlékezett, mi történt apja halála idején, csak arra emlékezett, hogy egy madár bent ragadt a házban, így alakult ki a madaraktól való félelme, ami egész életét végigkísérte.[19]

1926-ban anyja beiratta őt a John Murray Anderson School for the Dramatic Arts iskolába.[20][21][22] Bette Davis is itt tanult. Ball később elmondta, hogy "ebben az iskolában csak azt tanultam meg, hogyan féljek."[23] Tanárai úgy érezték, hogy sikertelen lesz a szórakoztatóiparban, és ezt meg is merték mondani.

A kemény kritikák ellenére elkötelezte magát, hogy bebizonyítja a tanárainak, hogy tévednek. 1928-ban visszaköltözött New York Citybe, és Hattie Carnegie-nek kezdett dolgozni.[24][25]

Színészi álmait kerékbe törte, hogy reumás lett, emiatt két évig nem tudott dolgozni.[26]

1932-ben ismét Carnegie-nek dolgozott,[27] illetve a Chesterfield cigaretta reklámfigurája is volt. Felvette a Diane (vagy Dianne) Belmont nevet, és a Broadway-en kórusokban szerepelt,[28] de ez nem tartott sokáig. Ball-t felfogadta Earl Carroll impresszárió és Florenz Ziegfield is, de mind a ketten hamar kirúgták őt.[19]

Karrierje az 1933-as Roman Scandals című filmmel kezdődött, igaz, ebben csak kicsi szerepe volt és nem jelent meg a neve a stáblistán. Ezután véglegesen Hollywoodba költözött és több harmincas évekbeli filmben szerepelt.

Az 1940-es években a Metro-Goldwyn-Mayerrel kötött szerződést, de nem emelkedett szupersztár státuszba.[29] Hollywoodi körökben a „Zs-kategóriás filmek királynőjeként” emlegették.[30]

Mint több más feltörekvő színésznő, Ball is elkezdett szerepelni a rádióban. 1937-ben rendszeresen szerepelt a The Phil Baker Show-ban. Miután ez 1938-ban véget ért, a The Wonder Show szereplőgárdájának tagja lett. Itt kezdődött ötven éves kapcsolata Gale Gordon producerrel. A The Wonder Show egy évadot élt meg, az utolsó epizódja 1939. április 7.-én volt.[31]

1948-ban a My Favorite Husband című rádiós komédia egyik szereplője lett.[32] (Karakterének, Liz Coopernek korábban Liz Cugat volt a neve; emiatt Xavier Cugat zenekarvezető pert indított.)[33]

A műsor sikeres volt, és a CBS megkérte Ball-t, hogy ültesse ezt át a televízióba. Ball beleegyezett, de azr szerette volna, hogy férjével, Desi Arnazzal dolgozzon. A CBS emberei tétováztak, ugyanis úgy gondolták, hogy a közönség nem fogadna el egy angol-amerikai nő és egy kubai férfi párosát. A csatornának eleinte nem tetszett a pilot epizód; emiatt a páros vaudeville-előadásokkal lépett fel. Az előadások sikere miatt a CBS felvette az I Love Lucy-t a kínálatába.[34]

Ball és Arnaz ekkoriban nem álltak túl jó kapcsolatban, főleg a fellépési időpontjaik miatt, de főleg azért, mert Desi szemet vetett más nőkre is.[35]

Ő volt az első nő, aki egy televíziós sorozatokat gyártó cég főnöke volt: a Desilu-é, amelyet Arnazzal közösen alapított. Miután 1960-ban elváltak, Ball megvette Arnaz részesedését is.[36] A Desilu és az I Love Lucy több forgatási módszer úttörője is volt; például az élő közönség előtti felvételé és a külön színen történő fellépésé is.[32] Ebben az időben comedy workshopot is tartott a Brandeis-Bardin Institute-ban. Volt egy ilyen idézete: "A humort nem lehet tanítani: vagy van valakinek, vagy nincs."[37]

A műsor nagyon népszerű volt; hosszú ideig uralta a nézettségi listákat. Megpróbálták a rádióba is átültetni,[38] de ez nem járt sikerrel.

Az I Love Lucy 1957-ben ért véget.

Halála szerkesztés

1989. április 18.-án mellkasi fájdalomra panaszkodott, így a Cedars-Sinai Medical Center kórházba vitték, ahol megműtötték.[39]

Április 26.-án súlyos hátfájással ébredt, és elvesztette az eszméletét.[40][41] 5 óra 47 perckor hunyt el, 77 éves korában.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b c Lucy Desi Museum: Lucille Ball. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  8. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  9. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  10. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  11. Archived copy. [2018. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  12. Kanfer 2003, 10. o.
  13. Ball 1997, 168–69. o.
  14. Some Ancestral Remains of Lucille Ball. Rootsweb.com. (Hozzáférés: 2012. október 6.)
  15. Isaac Ball (1747-?). Edmund Rice (1638) Association. Lucille Desiree Ball (1911–1989) was a descendant of Edmund Rice as follows: Edmund Rice (1594–1663); Henry Rice (1617–1711); Elizabeth Rice (1648–1740); Mary Brewer (1680–?); Isaac Ball (? –1789); Isaac Ball (1747–1790); Isaac Ball (1787–1865); Clinton Manross Ball (1817–1893); Jasper Clinton Ball (1852–933); Henry Durell Ball (1887–1915) and Lucille Désirée Ball (1911–1989). [2012. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 13.)
  16. Lucille Ball Biography, Encyclopedia of World Biography 
  17. Patch, Jason Alley, [1], patch.com, August 7, 2011.
  18. Radio: Sassafrassa, the Queen”, Time, 1952. május 26. (Hozzáférés: 2020. június 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  19. a b Comediennes: Laugh Be a Lady – "Lucille Ball". Hal Leonard Corporation, (eBook)(Chapter 5). o. (2012. április 25.). ISBN 9781480329744 
  20. Swift, Sunday. Lucille Ball, 29–33. o. (2019. február 1.) 
  21. Brady 2001, 20. o.
  22. Kanfer 2003, 24. o.
  23. Kanfer 2003, 205. o.
  24. Kanfer 2003, 30. o.
  25. Kanfer, Stefan. Ball of Fire: The Tumultuous Life and Comic Art of Lucille Ball. Knopf Doubleday Publishing Group (2007. december 18.). ISBN 9780307424914 
  26. Lucille Ball Trivia. NetGlimse (Hozzáférés: 2021. október 10.) arch
  27. Brady 2001, 33. o.
  28. Kanfer 2003, 28. o.
  29. Crouse, Richard J.. The 100 Best Movies You've Never Seen. Toronto: ECW Press, 196. o. (2003). ISBN 1-55022-590-1 „"Stage Door" gives Ball her big break” 
  30. Lucille Ball. National Women's Hall of Fame. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  31. "The Wonder Show" – 1938 Radio Series – Starring Jack Haley, with Lucille Ball & Gale Gordon. The Wonder Show. [2020. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 9.) „Lucy and The Wonder Show”
  32. a b Karol, Michael. Lucy A to Z: The Lucille Ball Encyclopedia. iUniverse (2004a). ISBN 0-595-29761-7 
  33. Nachman, Gerald. Raised on Radio (angol nyelven). Knopf Doubleday Publishing Group (2012. október 17.). ISBN 978-0-307-82894-1 [halott link]
  34. Silver, Allison. „Sotomayor: More 'Splainin' to Do”, The Huffington Post, 2009. július 16. (Hozzáférés: 2010. június 18.) „CBS executives originally did not want Ball, a sassy redhead, married to a Latino on the program” 
  35. Carter, Maria: The Truth Behind Lucille Ball and Desi Arnaz's Turbulent Love Story (amerikai angol nyelven). Country Living , 2017. március 1. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  36. American Masters "Lucille Ball: Finding Lucy". PBS. (Hozzáférés: 2008. április 2.) „Ball first woman to head a major studio”
  37. Karol 2004, 201. o.
  38. Terrace, Vincent. Radio Programs, 1924-1984: A Catalog of More Than 1800 Shows (angol nyelven). McFarland (2015. szeptember 2.). ISBN 978-1-4766-0528-9 
  39. Flint, Peter B.. „Lucille Ball, Spirited Doyenne Of TV Comedies, Dies at 77”, The New York Times, 1989. április 27. (Hozzáférés: 2020. július 11.) 
  40. Article: Lucille Ball, Pioneer of Television Comedy, Dies at 77. [2012. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
  41. Arnold, Roxane. „Ball dies of ruptured aorta”, L.A. Times, 1989. április 27. (Hozzáférés: 2013. május 12.) 

További információk szerkesztés