Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz

osztrák báró, tábornok

Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz (Jena, 1814. július 19.Neumünster, Zürich mellett, 1874. január 28.) osztrák báró, tábornok.

Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz
Ludwig Angerer fényképfelvétele, 1860
Ludwig Angerer fényképfelvétele, 1860
Született1814. július 19.[1][2]
Jéna[3]
Elhunyt1874. január 28. (59 évesen)[4][2]
Zürich[5]
Állampolgársága
HázastársaHelene von Gablenz-Eskeles
SzüleiHeinrich Adolph von Gablenz
Foglalkozása
  • katona
  • politikus
  • katonatiszt
  • hadvezér
Tisztségeaz Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1867. április 1. – )
Kitüntetései
  • Katonai Mária Terézia-rend parancsnoka
  • Pour le Mérite
  • a katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje[1]
  • Bécs város díszpolgára (1864)
Halál okalőtt seb
SírhelyeGablenz's Obelisk in Trutnov (1868–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja szász tábornok volt, ő is ott kezdte pályafutását, de már 1833-ban osztrák szolgálatba lépett. 1848-ban előbb Olaszországban szolgált, azután Magyarországon mint Schlick táborkarának vezetője. Neki tulajdonították a Mészáros fölött Kassánál kivívott győzelem érdemét. Mint ezredesre a béke idején több ízben diplomáciai küldetéseket is bíztak reá. 1855-ben Jassy parancsnoka volt, midőn az osztrák sereg a dunai fejedelemségeket megszállotta. 1859-ben úgy Magentánál mint Solferinónál különösen a visszavonulás biztosítása körül tűnt ki. 1864-ben ő volt a vezére a Dánia ellen küldött osztrák hadtesteknek. Szerencsésen csatázott Oberselknél és Oeverseenél. 1865-ben a gasteini szerződés értelmében Holstein helytartója lett, de onnét már 1866 júniusának elején kénytelen volt a poroszok elől kivonulni. Az 1866-os háborúban ő vívta ki az egyetlen győzelmet a poroszok fölött, június 27-én, Trautenaunál. Másnap azonban ugyanott vereséget szenvedett. Ennek dacára a császár és királyi hadsereg egyik legkiválóbb vezérének tartották és 1867-ben Horvátország, 1869-ben pedig Magyarország fő hadiparancsnokának nevezték ki. 1871-ben nyugalomba vonult. Pénzügyi zavarok okozták, hogy a nagy tekintélyben álló, közkedveltségű katona öngyilkosságot követett el.[6]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Gablenz, Karl Wilhelm Ludwig Freiherr von (BLKÖ)
  2. a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  6. V. ö. Innek, Aus dem Leben des Gen L. Freiherrn v. Gablenz (Bécs 1874); Sybel, Gründung des deutschen Reiches (IV-V. köt.).