MÁV 441 sorozat
A MÁV IV. osztályú később a MÁV 441 sorozatú mozdonyok a MÁV első hegyipálya tehervonati gőzmozdonysorozata volt. Az 1870 és 1874 között gyártott mozdonyokból az Első Magyar–Gácsországi Vasút (EMGV) is beszerzett három példányt, melyek hamarosan szintén a MÁV-hoz kerültek.
| MÁV 441 sorozat | |
 | |
| MÁV IV. osztály EMGV IV. osztály MÁV 441 sorozat CFR 441 sorozat ČSD 403.401 | |
| Pályaszám | |
| MÁV IV. 41–48, 70–72, 76–87, 120–125 EMGV IV. 8–9, 21 MÁV IV 4001–4032 MÁV 441,001–032 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Sigl/Bécs u. Wr. Neustadt |
| Gyártásban | 1870–1874 |
| Selejtezés | ?–1945 után |
| Darabszám | MÁV: 32 db (3 az EMGV-től) EMGV: 3 db |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | D n2 |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 1085 mm |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 30 km/h |
| Ütközők közötti hossz | 15568 mm |
| Mereven ágyazott tengelyek távolsága | 2450 mm |
| Teljes tengelytávolság | 3600 mm |
| Üres tömeg | 40.4 t |
| Szolgálati tömeg | 46 t |
| Tapadási tömeg | 46 t |
| Gőzvontatás | |
| Hengerek | |
| Száma | 2 |
| Átmérője | 520 mm |
| Dugattyú lökethossza | 632 mm |
| Gőznyomás | 8,5 Atm |
| Tűzcsövek | |
| Száma | 223 |
| Belső/külső átmérője | 46.5/52 mm |
| Rostélyfelület | 3,65 m² |
| Sugárzó fűtőfelület | 9,8 m² |
| Csőfűtőfelület | 169,7 m² |
| Forrfelület | 179 m² (vízborított) |
| Teljesítmény | 400 LE[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 441 sorozat témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A Fiumei pályán nagyon meredek és hosszú emelkedők voltak, ezért új, nagyobb teljesítményű mozdonyokra volt szükség. A MÁV a IIIe osztály mellett egy négy kapcsolt kerékpárú mozdonyt rendelt. A Sigl 1870 és 1874 között 31 db mozdonyt szállított a MÁV-nak(később 4001-4032 pályaszámúak), és hármat az Első Magyar Gácsországi Vasútnak. (EMGV), amiket az EMGV államosításakor átszámoztak IV. osztály 4030-4032 pályaszámra a MÁV pályaszámrendszere szerint. A harmadik pályaszámrendszerben a mozdonyok a 441,001-032 pályaszámokat kapták.
Szerkezete szerkesztés
Kazán szerkesztés
A mozdony kazánjának rendszere szintén megegyezik a II. és III. osztályú mozdonyokéval. A jóval nagyobb teljesítmény miatt azonban a tűzszekrény felső részét jóval szélesebbre készítették, míg alsó részét összehúzták, hogy elférjen a kerekek között ahová benyúlt. A tűzszekrény 15 mm-es vörösrézlemezből készült, a tűzcsőfal 34 mm-es volt. A hosszkazánban 223 db 46,5/52 mm átmérőjű tűzcső került ami 169,7 m² fűtőfelületet szolgáltatott. A tűztér mennyezetét Cramton rendszerű mennyezettartók merevítik, a hosszkazánhoz tám- és horgonycsavarok rögzítik., A kazán rostélyfelülete 2,05 m², gőzfejlesztő képessége 5200 kg/óra. A kazán hazai szenekkel kb. 400 LE, jó minőségű kőszénnel 524 LE teljesítményt szolgáltatott. A hosszkazánra hengeres öntöttvas kémény került, mely megmaradt miután a rövid füstszekrényt a szikraszórás csökkentése érdekében amerikai rendszerű síkszitás hosszú füstszekrényre építették át.
Gépezet szerkesztés
A mozdony keretre az első kerékpár elé, a kéménnyel egyvonalban szerelték fel a két nagyméretű ikergőzhengert. A dugattyúk a 2330 mm-es hajtórúddal a harmadik kerékpárt hajtották. A pályaegyenlőtlenségek kiküszöbölésére az első és második, valamint a harmadik és negyedik tengelyeket összekötő hajtórúdba csukló csapszegeket építettek be. A negyedik tengely oldalirányú elmozdulásának biztosítására a forgócsapjait hosszabbra készítették. A gőzhengereket keresztezett rudazatos Stephenson vezérmű látta el gőzzel Trick rendszerű síktolattyúkon át. A tolattyúszekrény és a vezérmű alkatrészei a keret közé kerültek. A tolattyúk átkormányzása kormánycsavarral történik melyet közvetlenül az állókazánra szereltek és működését nem függetlenítették a kazán hő okozta hosszváltozásaitól.
Keret, futómű szerkesztés
A mozdony keretszerkezete és elemei megegyeznek a MÁV II (236 sorozat) és III osztályú 335 sorozat) mozdonyok keretszerkezetével, csupán a nagyobb hossz miatt nem két, hanem három keresztmerevítője van. Ezek támasztják alá a hosszkazánt is. A mozdony súlyát lemezes hordrugók adják át a tengelyeknek. Három rugópár biztosítja a teherátadást oly módon, hogy az első és harmadik rugópár az első és negyedik tengely ágytokjára támaszkodik, a második rugópár pedig mintegy himbaként a pályaegyenetlenségek kiegyenlítőjeként működve a második és harmadik tengelyre támaszkodik. A negyedik tengely nem mereven volt ágyazva, oldalirányban 14-14 (összesen 28) mm-t elmozdulhatott a jobb ívfutás érdekében A kormányozhatóság érdekében ezen a mozdonyon alkalmazták először az oldalirányú tengelyelmozdulást.
Mozdonysátor, segédberendezések szerkesztés
A mozdonyra a kor szokásának megfelelő mozdonysátor került. A hosszkazán elejére a futóhídra mindkét oldalra nagyméretű homokládát szereltek melyből kézi homokolóval szórtak homokot a második tengely kerekei elé. Bár a mozdonyokat elsősorban nagy emelkedésű pályákra szánták, mégsem szereltek fel rájuk átmenő fékeket még a későbbiekben sem, csupán La Chatelier-féle ellengőzfék berendezést A mozdonyon kézifék volt, mely a szerkocsi mindhárom kerekét fékezte. Azt az öt mozdonyt, mely a csík-gyimesi vonalon személyvonatokat is továbbított gőzfűtő berendezéssel látták el.
Sorsuk az első világháborút követően szerkesztés
A trianoni békediktátum után 8 mozdony maradt MÁV állományban melyeket, elavult szerkezetük ellenére a fennálló mozdonyhiány enyhítésére tovább használtak. Később pályaudvari tolató-szolgálatot láttak el, illetve tartalékmozdonyként szolgáltak.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Hazai barnaszénnel
Irodalom szerkesztés
- Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. Szerk. Mihály Kubinszky. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1975. ISBN 963-05-0125-2
- Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985). ISBN 963-552-161-8
- Fialovics Béla. A M.Á.V. gőzmozdonyainak történeti fejlődése. Technika 1941 4. szám
