MÁV mozdonysorozatok

Wikimédia-listaszócikk

Az alábbi lista a MÁV mozdonyairól nyújt áttekintést. Motorkocsikról és motorvonatokról a MÁV motorkocsi- és motorvonat-sorozatok ad tájékoztatást.

Első számozási rendszer (1868–1890) szerkesztés

A MÁV első, 1868-tól érvényes számozási rendszerében a járművek folyamatos számozását gyakorlatilag a mozdonyok állományba vételük sorrendjében kapták, a mozdonyok típusától és származásától (gyári új, vagy magánvasutaktól átvett) függetlenül. Emellett a mozdonyok 1874. január 1-jétől osztályjelzést is kaptak, amely egy római számból és egy kis latin betűből áll. A római szám a mozdony felhasználási területére, illetve kapcsolt kerékpárjainak számára utalt. A latin kisbetűk pedig a típusok állagba vételének sorrendjére utal. Az első típus nem kapott latin kisbetűt, míg a második „a”-t a harmadik „b”-t, stb. (pl.: II. oszt., IIa. oszt., IIb. oszt., stb.) Az első mozdonyosztályok jelentései:

  • I. osztály: gyorsvonati mozdonyok
  • II. osztály: személy és vegyesvonati mozdonyok (később: két kapcsolt kerékpárú személy-, vegyes- és tehervonati mozdonyok)
  • III. osztály: három kapcsolt kerékpárú tehervonati mozdonyok (később: három kapcsolt kerékpárú személy-, vegyes- és tehervonati mozdonyok)
  • IV. osztály: négy kapcsolt kerékpárú (hegyipálya) mozdonyok
  • V. osztály: másodrangú (mellék-)vonali mozdonyok
  • VI. osztály: a gömöri iparvidék mozdonyai (később a VIm. osztály: hat kapcsolt kerékpárú Mallet-rendszerű mozdony)
  • VII. osztály: harmadrangú (keskeny nyomtávolságú) mozdonyok

Később az alábbiakkal bővült:

  • VIII. osztály: poggyászteres ('Elbel-rendszerű) mozdonyok
  • IX. osztály: két kapcsolt kerékpárú szerkocsis mellékvonali mozdony
  • X. osztály: omnibusz-vonati (kis befogadóképességű mellékvonali személyvonati) mozdonyok
  • XI. osztály: mint a X.
  • XII. osztály: C tengelyelrendezésű helyiérdekű vasúti szertartályos gőzmozdonyok
  • XIII. osztály: 1B tengelyelrendezésű helyiérdekű vasúti szertartályos gőzmozdonyok

Mivel a rendszer a típusok és a mozdonyok számának növekedésével (főleg az OMÁV mozdonyainak 1891-es államosításával) egyre átláthatatlanabbá vált, ezért a szisztémát 1891-ben módosították.

Második számozási rendszer (1891–1910) szerkesztés

Az 1891-ben bevezetett második számozási rendszerben az osztályjelölés megtartása mellett az azonos osztályú járműveket 1–5 jegyű pályaszámcsoportokba sorolták:

  • I. osztály: 1 – 1000 psz.
  • II. osztály: 1001 – 2000 psz.
  • III. osztály: 2001 – 4000 psz.
  • IV. osztály: 4001 – 5000 psz.
  • másodrangú mozdonyok: 5001 – 5900 psz.
  • harmadrangú mozdonyok: 5901 – 6000 psz.

Az OMÁV-tól átvett mozdonyok számára új osztályokat jelöltek ki: a XIV. – XVIII. osztályokat. A szertartályos gőzmozdonyokat, köztük az Engerth-rendszerű (támasztószerkocsis, azaz a szertartályos és szerkocsis kivitel közötti átmenetet jelentő) mozdonyokat a szerkocsis mozdonyokkal azonos, de „T” előtaggal ellátott osztályokba átsorolták:

  • XIV. osztály → TII. osztály
  • XIVa. osztály → TIIa. osztály
  • XIVb. osztály → TIIb. osztály
  • XIVc. osztály → TIII. osztály
  • XV. osztály → TIIIa. osztály
  • XVa. osztály → TIIIb. osztály
  • XVI. osztály → TIV. osztály
  • XVII. osztály → XIV. osztály
  • XVIII. osztály → TIVa. osztály

A X., XI., XII. és XIII. osztály TV. osztályba való átsorolása végül elmaradt, vélhetően a típusok eltérő jellege miatt. Ezen kívül a harmadrangú mozdonyokat a VII. osztályból a XX. osztályba sorozták át, helyükre közúti-vasúti („tramway”-) mozdonyokat soroltak.

1900-ban az Va. osztályú (később 370 sorozatú) mozdonyok várható darabszáma miatt új, 7001-gyel kezdődő pályaszámtartományt nyitottak, továbbá a III. osztályon belül átszámozásra volt szükség a IIIq. osztályú (később 325 sorozatú) mozdonyok növekvő száma miatt.

1907-től az ún. „motorpótló” mozdonyok számára új osztályjelöléseket és pályaszámcsoportot vezettek be: Az osztályjel egy „M”-előtaggal és utána római számokkal jelölve a kapcsolt kerékpárok számát. A pályaszámcsoport pedig 10001-gyel kezdődött.

A rendszert egyes hazai magánvasutak is átvették, sőt azt a MÁV-nál jóval tovább is használták.

Normál nyomtávolságú mozdonyok szerkesztés

Keskeny nyomtávolságú mozdonyok szerkesztés

A harmadik számozási rendszer (1911–2010) szerkesztés

Az 1891-ben bevezetett második számozási rendszer sem bizonyult hosszabb távon használhatónak. Egyrészt még így sem volt egyszerűen áttekinthető a rendszer, másrészt egyes osztálycsoportokban (II. és III.) a kiadható kisbetűk – elsősorban a magánvasutak államosításával átvett számos mozdonytípus miatt – kezdtek „elfogyni”. Emiatt döntött a MÁV egy új, az eddigiektől gyökeresen eltérő számozási rendszer bevezetéséről. A legfontosabb különbség az, hogy a mozdonyok pályaszáma eddig önállóan is egyetlen mozdony egyedi jelzése volt, így a mozdony azonosításához nem volt szükség az osztályjelzés megadására is, az csupán tájékoztatást szolgálhatta. Az új rendszerben viszont a sorozatjel a mozdony azonosításának szerves része és a pályaszám csak a mozdonysorozaton belüli azonosítást szolgálta és alapesetben mindig 001-gyel kezdődött. A másik lényeges különbség, hogy a sorozatjel három arab számjegyből képződött, melynek – a korábbiakhoz képest több jelentést hordozott. A sorozatjel

  • első számjegye a kapcsolt kerékpárok számát jelöli
  • a második két számjegy pedig a mozdony tengelyterhelésére, valamint szerkocsis, illetve szertartályos voltára utal:
Tengelyterhelés Szerkocsis Szertartályos
> 14,42 t 01–14 15–19
(12,36–14,42 t] 20–41 42–50
(10,30–12,36 t] 51–59 60–69
≤ 10,30 t 70–74 75–84
keskeny
nyomközű
85–89 90–99

A tengelyterhelésre a mozdony egyes vonalakon való közlekedtethetősége miatt volt szükség: érdekes és jellemző, hogy milyen nagy jelentősége volt ennek a teljes hazai vasúttörténet folyamán. Az átszámozásnál a régi, elavult típusokat az adott tartomány végére, míg az újabbakat az elejére sorolták. A különleges mozdonyok kétjegyű sorozatjelet kaptak, így:

  • 10-19 sorozatok: motorpótló gőzmozdonyok egy hajtott tengellyel
  • 20-29 sorozatok: motorpótló gőzmozdonyok két hajtott tengellyel
  • 30-39 sorozatok: motorpótló gőzmozdonyok három hajtott tengellyel
  • 40-49 sorozatok: fogaskerekű gőzmozdonyok
  • 50-79 sorozatok: villamos mozdonyok (1932-ig)
  • 80–89 sorozatok: belsőégésű motoros sorozatok
  • 90-99 sorozatok: tűznélküli (gőztárolós) gőzmozdonyok

Gőzmozdonyok szerkesztés

"Motorpótló" gőzmozdonyok szerkesztés

Fogaskerekű gőzmozdonyok szerkesztés

A MÁV fogaskerekű gőzmozdonyai / harmadik számozási rendszer 1911 –
Psz. az 1. rendszerben Psz. a 2. rendszerben Psz. a 3. rendszerben Eredet Jelleg Gyártási év Gyártó Megjegyzés
TIVc 4291–4297 40,001–007 1'D1'–n4zzt 1908–1909 WLF
TIVb 4281–4284 41,001–004 D2'–n4zzt 1896–1900 WLF

Tűznélküli gőzmozdonyok szerkesztés

Gőzmozdonyok egy hajtott tengellyel szerkesztés

A MÁV egy hajtott tengelyű gőzmozdonyai / harmadik számozási rendszer 1911 –
Psz. az 1. rendszerben Psz. a 2. rendszerben Psz. a 3. rendszerben Eredet Jelleg Gyártási év Gyártó Megjegyzés
182, 569–573 VIII 5121–5126 150,001–006 A1 n2t 1880–1884 WLF
MIa 10021–10043 175,002, 009, 012, 014
(korábban:
11,001–031)
1A–h2t
(korábban:
1A–n2vt)
1910, 1913 MÁV Gépgyár

Gőzmozdonyok két kapcsolt tengellyel szerkesztés

Gőzmozdonyok három kapcsolt tengellyel szerkesztés

Gőzmozdonyok négy kapcsolt tengellyel szerkesztés

Gőzmozdonyok öt kapcsolt tengellyel szerkesztés

Gőzmozdonyok hat kapcsolt tengellyel szerkesztés

Szerkocsik szerkesztés

A gőzmozdonyok szerkocsijai a korábbi rendszerekben (függetlenül attól, hogy egy szerkocsitípust több mozdonytípushoz is gyártottak) a hozzá tartozó mozdony pályaszámát és osztályjelzését viselte. 1911-től ez annyiban változott, hogy a szerkocsik a hozzájuk kapcsolt mozdony sorozatjelén és sorszámán kívül a sorozatjel elé egy, a típust általánosan azonosító betűjelet is kaptak az alábbiak szerint:

  • A, B, C, … betűkkel a 14,42 t tengelyterhelést meghaladó normál nyomtávú szerkocsiknál,
  • a, b, c, … betűkkel a 14,42 t tengelyterhelést meg nem haladó normál nyomtávú szerkocsiknál,
  • [a], [b], [c],… betűkkel[8] a keskeny nyomtávú szerkocsiknál.

Így például a 401,002 pályaszámú mozdonyhoz tartozó szerkocsi az M401,002 pályaszámot kapta. Az ugyanilyen szerkocsival készült 651,035-ös mozdonyhoz az M651,035, míg a 324,516 pályaszámú lokomotívhoz az M324,615 pályaszámú szerkocsi tartozott. Ezt a szerkocsitípust pedig innentől kezdve összefoglaló néven M jellegű szerkocsinak hívták. A mozdony-szerkocsi párosításokat igyekeztek tartani, a csereberét különösen kezdetben igyekeztek kerülni.

A tervezett 1926-os módosított pályaszámrendszer szerkesztés

Az első világháború után a MÁV mozdonyainak többsége idegen vasutakhoz került. Az itthon maradt mozdonyok pályaszámcsoportjai eléggé hézagossá, nehezen áttekinthetővé váltak. Emellett az egyes típusok darabszáma is meglehetősen lecsökkent, így lehetővé vált egy olyan „beszédes” pályaszámrendszer létrehozása, ahol a pályaszámcsoportok a mozdonysorozatokon belül az egyes alváltozatok kivitelére is utalnak. A sorozatjelek változatlansága mellett a tervezett pályaszámcsoportok az alábbiak lettek volna:

Mint látható, a pályaszámtartományok nagysága figyelembe vette az egyes kiviteli változatok darabszámát is. Az 1926. január 1-jétől bevezetni tervezett rendszerbe fel kívánták venni az újonnan beszerzésre kerülő mozdonyokat is, viszont nem érintette volna a selejtezésre kijelölt típusokat. Az átszámozást végül főleg politikai okokból nem hajtották végre – az eredeti, "lyukas" pályaszámtartomány megtartása a helyzet, és az egész békeszerződés ideiglenes, el nem fogadott voltára utalt. A szisztémát végül a MÁV korlátozottan mégis alkalmazta:

  • a 342 sorozatúból átépített 315 sorozatú mozdonyok pályaszámainál,
  • a Duna–Száva–Adria Vasúttól átvett mozdonyok besorolásakor (bár ez esetben – ismeretlen okból – a síktűzszekrényes túlhevítős kompaund mozdonyokat 901-gyel kezdődően számozták) és
  • a második világháború során „repartíciósként” állagba vett (leginkább a ČSD állagából származó)
    • a MÁV-nál új típust jelentő,
    • a MÁV-nál már létező típusú, de korábban MÁV-tulajdonban nem szerepelt,
    • egykor MÁV-tulajdonú, de időközben átépített mozdonyok állagba vételekor.

Villamos mozdonyok szerkesztés

1931-től a villamos mozdonyok sorozatjele „V” előtagból és egy kétjegyű számból állt, ahol:

  • az első számjegy a hajtott tengelyek számát jelölte,
  • a második számjegy pedig 0-tól kezdve növekvő sorrendben lett kiadva.

Ez utóbbi sorrendet (V44, V55 és V63) nem mindig tartották be. Az 1931 előtt beszerzett 51 sorozatú mozdonyt nem számozták át, csak a sorozatjel elé illesztettek egy „V”-előtagot (V51 sorozat) annak ellenérre, hogy négy hajtott tengelyű típusról van szó.

Dízelmozdonyok szerkesztés

Egyéb keskeny nyomközű dízelmozdonyok szerkesztés

Negyedik (UIC) számozási rendszer (2011-től) szerkesztés


Megjegyzés: Ahol nincsenek feltüntetve pályaszámtartományok, ott nem történtek pályaszámváltozások, csak más sorozatba lettek sorolva a mozdonyok.

Dízelmozdonyok szerkesztés

  • M28-as sorozat → 288-as sorozat – Állományban: 14 db (Frissítve: 2020.06.29.)
    • 1000-es pályaszámtartomány → 100-as pályaszámtartomány
    • 2000-es pályaszámtartomány → 200-as pályaszámtartomány
  • M40-es sorozat → 408-as sorozat – Állományban: 3 db (Frissítve: 2020.06.29.)
  • M41-es sorozat → 418-as sorozat – Állományban: 87 db (Frissítve: 2020.12.30.)
    • 2100-as pályaszámtartomány → 100-as pályaszámtartomány
    • 2200-as pályaszámtartomány → 200-as pályaszámtartomány
    • 2300-as pályaszámtartomány → 300-as pályaszámtartomány
  • M43-as sorozat → 438-as sorozat – Állományban: 31 db (Frissítve: 2020.06.29.)
    • 1000-es pályaszámtartomány → 000-s pályaszámtartomány
    • 1100-as pályaszámtartomány → 100-as pályaszámtartomány
    • 1200-as pályaszámtartomány → 200-as pályaszámtartomány
  • M44-es sorozat → 448-as sorozat – Állományban: 12 db (Frissítve: 2020.06.29.)
  • M47-es sorozat → 478-as sorozat – Állományban: 6 db (Frissítve: 2020.06.29.)
    • 1200-as pályaszámtartomány → 200-as pályaszámtartomány
    • 1300-as pályaszámtartomány → 300-as pályaszámtartomány
    • 2000-es pályaszámtartomány → 000-s pályaszámtartomány
  • M62-es sorozat → 628-as sorozat – Állományban: 34 db (Frissítve: 2020.06.29.)

Villanymozdonyok szerkesztés

  • 480-as sorozat → 480-as sorozat (nem történt átnevezés)
  • 1047-es sorozat → 470-es sorozat
  • V43-as sorozat → 431-es/432-es/433-as sorozat
    • 1000-es pályaszámtartomány → 431-es sorozat, 000-s pályaszámtartomány
    • 2000-es pályaszámtartomány → 432-es sorozat, 000-s pályaszámtartomány
    • 3000-es pályaszámtartomány → 433-as sorozat, 000-s pályaszámtartomány
  • V46-os sorozat → 460-as sorozat
  • V63-as sorozat → 630-as sorozat

Jegyzetek szerkesztés

  1. korábban ÁVT 2306, 2308, majd kkStB 40603, 08
  2. WLF, Lf. v. Sigl, Mf. d. StEG, BMMF
  3. ex JDŽ ex kkStB 329.02..87
  4. később részben Brotan-kazánnal
  5. ex CFR/ČSD/HDŽ, ex MÁV
  6. a b később részben átalakítva 315 sorozatra
  7. a b iker-túlhevítőssé alakítva
  8. Valójában négyszögletes keretbe foglalt kisbetűk
  9. Átépítve a V41 001 psz-ból, később V42 001
  10. Átépítve a V41 001 psz-ból, korábban V41 001
  11. 1524 mm nyomtáv. Később átalakítva normál nyomtávra és M40 907–913-ra számozva
  12. Korábban M40 5001–5008
  13. átalakítva M41 2101..2214-ből
  14. ex. GYSEV M43 2501–2503
  15. átalakítva M43 1001..1166-ból
  16. átalakítva M44 0, 1, 2-ből
  17. ex. GYSEV M47 1501–1502
  18. a b átalakítva M47 2001..2075-ből
  19. átalakítva M47,10 ,11 ,20-ból

Galéria szerkesztés

Források szerkesztés

  • Villányi György. A Magyar Államvasutak vontatójárműveinek jelölési- és pályaszámrendszerei, Vasúthistória Évkönyv. Közlekedési Dokumentációs Vállalat. ISSN 0238-6650 (2003) 
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1984). ISBN 963-552-161-8 
  • Mezei István, Lovas József. MÁV Vontatójármű Album 1868-1993. KÖZDOK (1994). ISBN 963-552-289-4 
  • Villányi György: A magyar mozdonygyártás nagykönyve; Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Budapest, 2022

További információk szerkesztés