Wikipédia

Mák

növénynemzetség

A mák (Papaver) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe tartozó mákfélék (Papaveraceae) családjának névadó nemzetsége.

Mák
Papaver lateritium
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Mákfélék (Papaveraceae)
Alcsalád: Mákformák (Papaveroideae)
Nemzetség-
csoport: 		Papavereae
Nemzetség: Papaver
L. (1753)
Szinonimák
  • Calomecon Spach
  • Cerastites Gray
  • Closterandra Boivin ex Bél.
  • Roemeria Medik., Ann. Bot. (Usteri). 1(3): 15. 1792.
  • Stylomecon G. Taylor, J. Bot. 68: 140. 1930.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mák témájú médiaállományokat és Mák témájú kategóriát.

Keleti mák bimbója
Sarki mák (Papaver radicatum)
Sertés mák (Papaver setigerum) virága
Pipacs (Papaver rhoeas)
Kerti mák (Papver somniferum) gubója
Érett mákgubók mákszemekkel

Előfordulása, élőhelye szerkesztés

Fajai Eurázsia, Afrika és Észak-Amerika mérsékelt és hideg égövi területein honosak. Általában fagytűrők.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

A virágot két csészelevél borítja a bimbó kinyílása előtt. Virágzáskor a csészelevelek lehullnak. A pártát négy sziromlevél alkotja. A magház gubóterméssé fejlődik, amelyben sok apró mag található.

Felhasználása szerkesztés

A nemzetség több faját (pipacs, alpesi mák, keleti mák, izlandi mák) dísznövénynek ültetik, bár az utóbbi időkben sokat veszítettek népszerűségükből. Egyes változatokat kimondottan kertészeti célokra nemesítettek ki.

A kerti mák (Papaver somniferum) fontos élelmiszernövény: népszerű, mákkal ízesített ételek például a pozsonyi kifli és a mákos guba. Gubója alkaloidákat tartalmaz (morfin, kodein, papaverin stb.); magasabb alkaloida-tartalmú fajtái adják az ópiumgyártás alapanyagát.

A népi gyógyászatban a mákolaj magas foszfortartalma elősegíti a kalcium felszívódását és a csontokba való beépülését.[1] A máknak magas a kalciumtartalma, sok E-, C-, és B-vitamin található meg benne. Emellett rengeteg cinket is tartalmaz, ami a növekedést és a fejlődést befolyásoló enzimek kofaktora, illetve az immunrendszer támogatásában is nagy szerepe van.[2] A pipacs is a mákfélék családjába tartozik, számos alkaloidot tartalmaz, mely gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és antimikrobiális hatásúak. Elsősorban a torokgyulladás csillapítására alkalmazzak, a Strepsils alapanyaga is a pipacsból származik.

Rendszerezése szerkesztés

A nemzetségbe az alábbi fajcsoportok, fajok és alfajok tartoznak[3]

Mák termesztése Magyarországon szerkesztés

A mák fontos élelmiszer- és gyógynövénynek számít Magyarországon, azonban szigorúan szabályozott a termesztése.[4] Saját részre 499 m²-ig termelhető alacsony ópium tartalmú mák, melynek ópium tartalma nem haladja meg a 0,06%-ot.[5] 500 m² felett és 0,06%-ot meghaladó ópium tartalmú fajta esetén (ipari mák), mindenki köteles bejelenteni és engedélyt kérelmezni a termesztéséhez a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI). Élelmezési és díszítő mák célú értékesítés esetén a NÉBIH-től is.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Dubravecz Emese: 5 kalciumbomba a csontritkulás megelőzéséért! Nők Lapja Café. 2009. október 26.
  2. ↑ Miért olyan egészséges a mákolaj?. munkahet.hu, 2017. február 27. [2017. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  3. ↑ a lista valószínűleg hiányos
  4. ↑ Ismét túl morfiumos mákot találtak. haszonagrar.hu - Haszon Mafazin, 2010. január 21. [2018. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  5. ↑ Dóra Melinda Tünde: Ismét túl morfiumos mákot találtak. 24.hu, 2012. október 7. (Hozzáférés: 2018. március 4.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mák&oldid=26085778”