Wikipédia

Málta államfőinek listája

Wikimédia-listaszócikk

Itt megtalálható minden személy, aki Málta szigetén hivatalosan a legfőbb méltóságnak számított. A függetlenné válásig nem az uralkodók, hanem máltai képviselőik szerepelnek a listákban, a megfelelő királylisták hivatkozásokon keresztül elérhetők.

Római uralom (Kr.e. 218 - Kr.u. 455) szerkesztés

 Bővebben: Római császárok listája időrendben
 Bővebben: Bizánci császárok listája

A Római Birodalom idején Melita és Gaudos szövetséges városként majd municipiumként Sicilia római provincia részét képezték. A római hatalmat egy megbízott helytartó gyakorolta a szigeten, ám az egyetlen, akit név szerint ismerünk, Az apostolok cselekedeteiben említett Szent Publius, akit Pál apostol máltai tartózkodása alatt keresztény hitre térített.

Vandál és osztrogót uralom (455 – 535) szerkesztés

Király Uralkodott Megjegyzés
Vandál királyok
Geiserich 428 – 477. január 25. Máltát elfoglalta 455-ben
Hunerich 477. január 25. – 484. december 23.
Gunthamund 484. december 23. – 496. szeptember 3. Máltát 493-ig uralta
Osztrogót királyok
Nagy Theoderik 488 – 526. augusztus 30. Máltát uralta 493-tól
Athalarik 526. augusztus 30. – 534. október 2.
Theodahad 534. október 2. – 536. december Máltát elvesztette 535-ben

A bizánci uralom (535 - 870) szerkesztés

 Bővebben: Bizánci császárok listája

Egyetlen helytartó neve ismert:

  • Theophylactos (8-9. század fordulója): neve egy pecsétnyomón szerepel, amelyet ma Victoriában őriznek.[1]

Arab megszállás (870 - 1091) szerkesztés

Az arab időszak uralkodói az Aglabidák, majd a Fátimida-dinasztia tagjai voltak.

Emír Uralkodott Megjegyzés
Aglabidák
II. Muhammad ibn-Ahmad 863-875 870-ben elfoglalja Máltát
II. Ibrahim ibn-Ahmad 875-902
II. Abdullah ibn-Ibrahim 902-903
III. Ziyadat Allah ibn-Abdillah 903-909
Kalifa Uralkodott Megjegyzés
Fátimidák
Abdullah al-Mahdi Billa 909–934
Mohamed al-Kaim bi-Amr Allah 934–946
Iszmail al-Manszúr Billa 946–953
Mádd al-Muizli-Din Allah 953–975
Nizar al-Aziz Billa 975–996
al-Hákim bi-Amr Alláh 996–1021
Al-Zahir lilzaz Din Allah 1021–1036
Mádd al-Musztanszir Billa 1036–1094 1091-ben elveszti Máltát

Szicília (1091 - 1800) szerkesztés

 Bővebben: Nápoly és Szicília uralkodóinak listája

A Szicíliai Királyság korai évszázadaiból is kevés az adat. Málta hűbérurairól (grófi rangban) kevés forrásból származnak adatok, és sokszor bizonytalanok vagy ellentmondóak. Három alkalommal visszakerült a koronához. Málta hivatalosan a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend uralma alatt is Szicíliához tartozott.

Grófjai szerkesztés

Málta grófjai az egyetlen fellelt forrás[2] alapján:

  • Brindisi Margaritus (ol. Margaritone da Brindisi, 1191-1194/7): Málta első grófja
  • Guglielmo da Brindisi (1194/7 – 1204)
  • Enrico Piscatore (1204 – 1265)
  • Nicola Piscatore (1265 - 1266)
  • nincs adat (1266 – 1285)
  • Ruggiero Flor (1285 – 1296)
  • nincs adat (1296 – 1299)
  • Donna Lucina, Guglielmo Raimondo Moncada felesége? (1299 – 1320)
  • nincs adat (1320 - 1330)
  • Guglielmo de Aragon (1330)
  • Alfonso Fadrique de Aragon (bizonytalan)
  • Pedro Fadrique de Aragon (bizonytalan)
  • Matilda Fadrique de Aragon (bizonytalan)
  • Juan de Aragon (1342-1348)
  • nincs adat (1348-1350)
  • koronabirtok (1350-1357)
  • Nicola Acciajoli / Manfredo Chiaramonte (1357 – 1360)
  • Guido di Ventimiglia (1360 – 1362)
  • Guglielmo d'Aragona (bizonytalan, 1377-ben említik)
  • Jaime Fadrique de Aragon (1387 – 1391)
  • Guglielmo Raimondo Moncada (1391 – 1394)
  • Artale de Aragon (1394 – 1397)
  • koronabirtok (1397 – 1420)
  • Antonio Cardona (1420 – 1425)
  • Consalvo Monroy (sp. Gonsalvo M. 1425 – 1427)
  • koronabirtok (1427 – 1530)

A Szent János Lovagrend uralma (1530 - 1798) szerkesztés

 Bővebben: Nápoly és Szicília uralkodóinak listája

V. Károly német-római császár, Szicília akkori uralkodója a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adta Málta szigeteit hűbérbirtokul. Az államfők névleg továbbra is Szicília királyai, ám a lovagok szinte teljes önállóságot élveztek.

A lovagok neveit gyakran lefordították, így a különböző nyelvű forrásokban nagy összevisszaság van a kereszt- és mellékneveket illetően. A megjegyzés rovatban ezért megtalálhatók az egyéb névváltozatok is.

Nagymester Nemzetisége Uralkodott Megjegyzés
A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend nagymesterei[3][4]
Philippe de Villiers de L’Isle-Adam francia 1521. november 13. - 1534. augusztus 21. 1530-tól Máltára, Birguba helyezte a rend központját
Pietro del Ponte olasz 1534. augusztus 26. - 1535. november 17.
Didiers de Saint Jaille francia 1535. november 22. - 1536. szeptember 26.
Juan d'Omedes aragóniai 1536. október 20. - 1553. szeptember 6. Időnként y Coscon melléknévvel is megtalálható
Claude de la Sengle francia 1553. szeptember 11. - 1557. augusztus 18. Senglea az ő nevét viseli
Jean Parisot de La Valette provanszi 1557. augusztus 21. - 1568. augusztus 21. Málta Nagy Ostromakor ő védte a szigetet. Az ostrom után megalapította Valletta városát, amely a nevét viseli.
Pietro del Monte San Savino olasz 1568. augusztus 23. - 1572. január 26.
Jean l'Eveque de la Cassière auvergne-i 1572. január 30. - 1581. december 21. Második neve időnként Evesque formában is előfordul
Hugues Loubens de Verdalle provanszi 1581. január 12. - 1595. május 4. Nevét viseli a Verdala-palota. Keresztneve Huguex alakban is előfordul, középső neve nem minden forrásban szerepel.
Martin Garzes aragóniai 1595. május 8. - 1601. február 7.
Alof de Wignacourt francia 1601. február 10. - 1622. szeptember 14. Figyelőtornyokat épített a szigetek partjain, és egy vízvezetéket Valletta vízellátásához. Keresztneve időnként Aloph vagy Adolphus formában is megtalálható
Luís Mendez de Vasconcellos kasztíliai 1622. szeptember 17. - 1623. március 7.
Antoine de Paule provanszi 1623. március 10. - 1636. június 9.
Jean Paul Lascaris-Castellar provanszi 1636. június 13. - 1657. augusztus 14. Több őrtornyot építtetett a szigetek partjain. Neve számos forrásban Jean vagy Jean Baptiste alakban, illetve spanyolul, Juan formában fordul elő.
Martín de Redín y Cruzat aragóniai 1657. augusztus 17. - 1660. február 6. A legnagyobb szabású őrtorony-építés fűződik a nevéhez: 13 tornyot és kisebb erődítményeket épített a nagy sziget partjain
Annet de Clermont Gessan auvergne-i 1660. február 9. - június 2. Néhány forrásban utolsó nevének írásmódja Gessand.
Rafael Cotoner aragóniai 1660. június 5. - 1663. október 20. Névváltozatai: Raphael, Cottoner.
Nicolas Cotoner aragóniai 1663. október 23. - 1680. április 29. Az utolsó őrtorony-építő. Nevét viseli a Cottonera-régió. Névváltozatai: Nicholas, Cottoner.
Gregorio Carafa olasz 1680. május 2. - 1690. július 21. Egyes forrásokban keresztneve Giorgio, vezetékneve időnként Caraffa alakban is olvasható.
Adrien de Wignacourt francia 1690. július 24. - 1697. február 4.
Ramón Perellos y Rocaful aragóniai 1697. február 7. - 1720. január 10. Keresztneve néhány forrásban Raymond.
Marc'Antonio Zondadari olasz 1720. január 13. - 1722. június 16. Keresztnevét a források majdnem felében Marcantonio alakban írják.
António Manuel de Vilhena portugál 1722. június 19. - 1736. december 10. Több építkezés, többek közt a Ricasoli erőd és a Chambray erőd fűződik a nevéhez. Nevét viseli a Manoel-sziget. Névváltozatai: Antonio Manoel, Antnin Manwel, Antoine Manoël.
Ramón Despuig Montenègre aragóniai 1736. december 16. - 1741. január 15.
Manuel Pinto de Fonseca portugál 1741. január 18. - 1773. január 23. Ħal Qormi városa viseli a nevét
Francisco Ximenes de Texada aragóniai 1773. január 28. - 1775. november 9.
Emmanuel de Rohan-Polduc francia 1775. november 12. - 1797. július 13. A máltai Żebbuġ városa a nevét viseli
Ferdinand von Hompesch zu Bolheim német 1797. július 17. - 1799. július 6. Siġġiewi, Żabbar és Żejtun városai egy évig viselték a nevét. 1798. június 12-én a francia hadsereg elűzte Máltáról a lovagrendet

A francia megszállás időszaka (1798 - 1800) szerkesztés

A francia megszállás idején két részre szakadt az ország: a megszállt területeken a francia parancsnok, a felszabadított területen a választott önkormányzat irányított.

Államfői státuszban

Megbízott kormányzó

  • Pierre Jean Louis Ovide Doublet (1799. november 10. – 1800. szeptember 5.)

Málta katonai parancsnoka

  • Claude Henri Belgrand de Vaubois tábornok (1798. június - 1800. szeptember 5.)

A máltai önkormányzat

  • Sir Alexander Ball, a Nemzeti Kongresszus létrehozója, a britek szempontjából Málta miniszteri biztosa, a szicíliai király kormányzója (1799. február 9. - 1801)

A brit uralom (1800 - 1964) szerkesztés

Miniszteri biztosok (1799 - 1813) szerkesztés

Az 1814-es békeszerződésig Málta névleg a lovagok uralma alatt maradt, gyakorlatilag brit miniszteri biztosok (civil commissioner) kormányozták.[5]

Civil commissioner Hivatali ideje Megjegyzés
Sir Alexander Ball 1799. február 9. - 1801. február először
Henry Pigot 1801. február-május
Sir Charles Cameron 1801. május - 1802
Sir Alexander Ball 1802 - 1809. október 25. másodszor
Sir Hildebrand Oakes 1810-1813

Kormányzók (1813 - 1964) szerkesztés

1814-től a Brit Birodalom tengerentúli birtoka.

 Bővebben: A Brit-szigetek uralkodóinak listája

A brit uralkodót Máltán egy kinevezett kormányzó (governor) képviselte.[6]

Kormányzó Hivatali ideje Megjegyzés
Sir Thomas Maitland 1813 - 1824. január 17.
Francis Rawdon-Hastings 1824. március 22. - 1826. november 28.
Sir Alexander George Woodford 1826. november 28. - 1827. február 15. ügyvivő
Sir Frederick Cavendish Ponsonby 1827. február 15. - 1836. szeptember 30.
George Cardew 1835. május - 1836. július 4. ügyvivő Ponsonby helyett
Thomas Evans 1836. július 4. - 1836. szeptember 30. ügyvivő Ponsonby helyett
Sir Henry Bouverie 1836. október 1. - 1843
Sir Patrick Stuart 1843 - 1847. október
Richard More O'Ferrall 1847. október - 1851. május 13.
Robert Ellice 1851. május 13. - 1851. október 27. ügyvivő
Sir William Reid 1851. október 27. - 1858
Sir John Gaspard Le Marchant 1858 - 1864. november 15.
Sir Henry Knight Storks 1864. november 15. - 1867. május 15.
Sir Patrick Grant 1867. május 15. - 1872. június 3.
Sir Charles Thomas van Straubenzee 1872. június 3. - 1878. május 13.
Sir Arthur Borton 1878. június 10. - 1884. április
Sir John Lintorn Arabin Simmons 1884. április - 1888. szeptember 28.
Sir Henry D'Oyley Torrens 1888. szeptember 28. - 1889. december 1.
Sir Henry Augustus Smyth 1890 - 1893
Sir Arthur James Lyon Fremantle 1893 - 1899. január 6.
Lord Grenfell 1899. január 6. - 1903
Sir Charles Mansfield Clarke 1903 - 1907
Sir Henry Fane Grant 1907 - 1909
Sir Leslie Rundle 1909 - 1915. február
Lord Methuen 1915. február - 1919. május
Lord Plumer 1919 - 1924
Sir Walter Norris Congreve 1924 - 1927. február 28.
Sir John Philip Du Cane 1927. február 28. - 1931
Sir David Campbell 1931. június - 1936. március 12.
Sir Charles Bonham Carter 1936. március 12. - 1940
Sir William Dobbie 1940. április - 1942
Lord Gort 1942 - 1944. szeptember 26.
Sir Edmond Schreiber 1944. szeptember 26. - 1946. július 10.
Sir Francis Douglas 1946. július 10. - 1949. szeptember 16.
Sir Gerald Hallen Creasy 1949. szeptember 16. - 1954. augusztus 3.
Sir Robert Edward Laycock 1954. augusztus 3. - 1959. február 13.
Sir Guy Grantham 1959. február 13. - 1962. július 2.
Sir Maurice Henry Dorman 1962. július 2. - 1964. szeptember 21.

A független Málta (1964-től) szerkesztés

Főkormányzók (1964-1974) szerkesztés

A monarchia idején Máltának két főkormányzója volt:[7]

Államfő Hivatali ideje Megjegyzés
Uralkodó
II. Erzsébet brit királynő 1952-től Máltán 1964. szeptember 21. - 1974. december 13.
Főkormányzók
Sir Maurice Henry Dorman 1964. szeptember 21. - 1971. július 4.
Sir Anthony Joseph Mamo 1971. július 4. - 1974. december 13.

Köztársasági elnökök (1974-től) szerkesztés

1974-től Málta köztársaság, államfőit ötévente választják.[8]

# Kép Név Terminus Párt
Kezdete Vége
1   Sir Anthony Mamo

(1909–2008)

1974. december 13. 1976. december 26. Független
2   Anton Buttigieg

(1912–1983)

1976. december 26. 1981. december 26. Munkáspárt  (Partit Laburista)
-   Albert Hyzler

(1916–1993)

1981. december 26. 1982. február 16. Munkáspárt  (Partit Laburista)
3   Agatha Barbara

(1923–2002)

1982. február 16. 1987. február 16. Munkáspárt  (Partit Laburista)
-   Paul Xuereb

(1923–1994)

1987. február 16. 1989. április 4. Munkáspárt  (Partit Laburista)
4   Ċensu Tabone

(1913–2012)

1989. április 4. 1994. április 4. Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista)
5   Ugo Mifsud Bonnici

(1932–)

1994. április 4. 1999. április 4. Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista)
6   Guido de Marco

(1931–2010)

1999. április 4. 2004. április 4. Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista)
7   Edward Fenech Adami

(1934–)

2004. április 4. 2009. április 4. Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista)
8   Ġorġ Abela

(1948–)

2009. április 4. 2014. április 4. Munkáspárt  (Partit Laburista)
9   Marie Louise Coleiro Preca

(1958–)

2014. április 4. 2019. április 4. Munkáspárt  (Partit Laburista)
10   George Vella

(1942-)

2019. április 4. hivatalban Munkáspárt  (Partit Laburista)

Hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Manetakis, George: A sign of the Greek times: Byzantine Malta (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. március 1.))
  2. ↑ Libro d'oro della Melita (angol nyelven). MaltaGenealogy.com. [2011. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  3. ↑ A máltai nagymesterek hivatalos listája
  4. ↑ A dátumok forrása. [2010. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
  5. ↑ List of Civil Commissioners (angol nyelven). Department of Information
  6. ↑ List of Governors (angol nyelven). Department of Information
  7. ↑ List of Governor Generals (angol nyelven). Department of Information
  8. ↑ President of the Republic of Malta (angol nyelven). [2010. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Málta_államfőinek_listája&oldid=27051644”