Máltai nyelv
A máltai nyelv Málta nemzeti nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelve. Szoros rokonságban áll az arab nyelvvel, pontosabban annak észak-afrikai és szicíliai dialektusából jött létre. Történelme során a dél-olasz (szicíliai), sőt a spanyol és az angol nyelvből is sokat átvett. A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin betűkkel írnak. A máltai nyelvet beszélők számát napjainkban körülbelül félmillióra teszik. Nagy számban élnek kivándoroltak Ausztráliában, az USA-ban és Kanadában, akik még ma is beszélik a nyelvet.
| máltai nyelv Malti | |
| Beszélik | Málta |
| Beszélők száma | 522 000 (2012)[1] fő |
| Nyelvcsalád | afroázsiai nyelvcsalád sémi nyelvek nyugati sémi klasszikus arab szicíliai arab |
| Írásrendszer | latin betűs írás |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | mt |
| ISO 639-2 | mlt |
| ISO 639-3 | mlt |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malti témájú médiaállományokat. | |
A máltai nyelv története szerkesztés
A máltai nyelv besorolása hosszú ideig vita tárgya volt még azok között is, akik elfogadták, hogy sémi nyelvről van szó. Egyes vélemények szerint a föníciai nyelvből kialakult pun nyelv[2] utódja lenne a máltai, ám ez bizonyult a legkevésbé valószínűnek. Más vélemények szerint a máltai nem az arab nyelvből vált ki, hanem egy berber dialektusból jött létre.[2]
Málta első sémi lakói valóban a föníciaiak voltak, akiknek a nyelve még a római uralom alatt is fennmaradt a szigeten. Bizánc uralma után a görög-latin-föníciai keveréket felváltotta az észak-afrikai arab nyelv, mindössze a két nagy sziget neve biztosan korábbi ennél. Bár a máltai az észak-afrikai arab változatok rokona, de a Máltára, a 11. században érkező arab telepesek nem afrikaiak voltak, hanem szicíliai arabok (akik között sok volt a muszlim hitre áttért, elarabosodott európai is).[3] Az általuk beszélt szicíliai arabból később a máltai, s bár a szicíliai arab az észak-afrikai arabból alakult ki, ennek ellenére a máltai csak közvetlenül és nem közvetve származik attól a nyelvtől. Ezt a jelenkori genetikai kutatások is alátámasztani látszanak, mivel a máltai lakosság DNS struktúrája egyezik Szicília és Calabria lakosságának génjeivel, ennek megfelelően az arab bevándorlás nem közvetlenül az afrikai oldalról jött.[4]
Az arab hódítást megelőzően a sziget lakossága gyér volt, amelyről az arab krónikák is beszámolnak.[5] Maga Godfrey Wettinger máltai történész és Joseph Brincat nyelvész is arra a következtetésre jutottak, hogy a máltai nyelv kialakulásának kezdete az arab hódítással indul, míg a korábbi, elenyésző számú lakosság nyelve nem maradt fenn és nem is hagyott nyomokat az arab betelepülők nyelvjárásából kialakuló máltai nyelvben.[6]
Az arab uralom alatt jól működő öntöző rendszert építettek ki, amely növelte a mezőgazdasági termelés erejét. Ennek köszönhetően a sziget lakossága nagyobb növekedést mutatott, mint a bizánci vagy római időszakban, amely így az arab etnikai- és nyelvi dominanciát erősítette.[7] A normannok először 1091-ben foglalták el a szigetet az araboktól (de uralmuk csak 1127-től szilárdult meg[6]), a lakosságot azonban nem űzték el, sőt egy ideig széleskörű önrendelkezési jogokat adtak nekik, így a vallásukat is szabadon gyakorolhatták.[8] Málta így a keresztény uralom alatt is mintegy 150 évig arab szellemben fejlődött.
II. Frigyes német-római császár, aki Szicília királya is lett 1224-től megkezdte a máltai arabok autonómiájának felszámolását.[9] Az iszlám hithez ragaszkodó arabok kiűzése még legalább 1249-ben elhúzódott, azonban igen nagy számú máltai muszlim vette fel a kereszténységet,[10] noha arab kötődésük (főleg Észak-Afrikához) még legalább 1283-ig, a spanyol uralom kezdetéig fennmaradt. Szicíliával ellentétben Máltán nem halt ki az arab nyelvjárás.
Az arab dialektusra erős hatást gyakorolt a 800 éven keresztül hivatalos olasz és az urak által beszélt spanyol is. A máltai nyelvet egy 1436-ban kelt latin nyelvű végrendelet említi először lingua maltensi néven.
1800 után a britek bevezették az angolt is, amelynek egyre nagyobb teret igyekeztek biztosítani a szigeteken. Olasz-párti körök és a fasiszta Olaszország ezzel szemben olasz nyelvjárásnak titulálták a máltai nyelvet.[11] A máltai nyelv 1936-ban lett Málta hivatalos nyelve (az angollal együtt), hogy sikerüljön az ellenzék által erőltetett olasz nyelvet kiszorítani.[12]
A nyelv legrégebbi írásos emléke Pietru Caxaro 15. században írt költeménye, az Il Cantilena, ám a nyelv a falvak beszélt nyelvéből csak a 20. században vált minden máltai nyelvévé. Írott irodalma is csak a 19. század óta létezik. A 20. században számos társaság alakult a nyelv terjesztésére, költeményeivel és fordításaival különösen Karmenu Psaila, Málta nemzeti költője tett sokat a nyelv fejlődéséért.
Írása és ejtése szerkesztés
A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin írással írnak. Néhány hangra különleges írásjegyük van. A magánhangzók kivétel nélkül lehetnek hosszúak vagy rövidek. Az írásjegyek és hangértékük:
| Írásjegy | Hangérték | Írásjegy | Hangérték | Írásjegy | Hangérték |
|---|---|---|---|---|---|
| B, b | b (bátor) | Ħ, ħ | h (hang) | R, r | r (rom) |
| Ċ, ċ | cs (csak) | J, j | j (jó) | S, s | sz (szín) |
| D, d | d (darab) | K, k | k (kerék) | T, t | t (tó) |
| F, f | f (föld) | L, l | l (ló) | V, v | v (város) |
| Ġ, ġ | dzs (dzsungel) | M, m | m (most) | W, w | félmagánhangzó, mint az angol w |
| G, g | g (gomb) | N, n | n (nagy) | X, x | s (só) |
| Għ, għ | nem ejtik, csak a szó végén, itt az ejtése h. Amikor néma, enyhén megnyújtja a szomszédos magánhangzót | P, p | p (pont) | Ż, ż | z (zene) |
| H, h | nem ejtik, csak a szó végén, itt az ejtése h. Amikor néma, enyhén megnyújtja a szomszédos magánhangzót | Q, q | [ʔ] (glottális stop: mint a levegővétel magánhangzó előtt, csak erősebb) | Z, z | c vagy dz (cica / edző) |
| Írásjegy | Hangérték | Írásjegy | Hangérték |
|---|---|---|---|
| A, a | mélyebb á | O, o | o |
| E, e | e | U, u | u |
| I, i | i | ie | hosszú i |
Léteznek ezen kívül kettőshangzók is:
| Írásmód | Ejtés | Írásmód | Ejtés |
|---|---|---|---|
| aj | rövid á + j | ew | e + u |
| aw | rövid á + u | iw | i + u |
| ej | e + j | għi | rövid á + j vagy e + j |
| għu | o + u vagy rövid á + u |
A szó végi aposztróf kiesett hangot jelöl (leggyakrabban eltűnt għ-t), nem kell kiejteni. A għh kiejtése hosszú hh. A szó végi zöngés mássalhangzókat zöngétlenül ejtik. Għ, ħ, h vagy q előtt az i hang mindig hosszú! A hangsúly mindig az utolsó vagy az utolsó előtti szótagon van.[13]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Maltese. Ethnologue. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
- ↑ a b Európa saját sémi nyelve (nyest.hu)
- ↑ Brincat, Joseph M. (2005): "Maltese – an unusual formula". MED Magazine (27).
- ↑ Genetic origin of contemporary Maltese (Times Malta)
- ↑ Travel Malta. The Arab period and the Middle Ages: MobileReference. ISBN 978-1-61198-279-4
- ↑ a b Wettinger, Godfrey: Malta in the High Middle Ages (Maltese History & Heritage)
- ↑ Victor Paul Borg (2001): Malta and Gozo. Rough Guides. ISBN 9781858286808, 332. o.
- ↑ Arab Heritage in Malta (The Baheyeldin Dynasty)
- ↑ Charles Dalli: From Islam to Christianity. The Case of Sicily (PDF), 161. o.
- ↑ Stefan Goodwin (2002): 2 (Islam and Realignments). Malta, Mediterranean Bridge. Greenwood Publishing Group. ISBN 9780897898201, 31. o.
- ↑ Európa egyetlen sémi nyelve. nyest.hu. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
- ↑ Blouet, i. m.
- ↑ Vella (1996), i. m. 2-4. o.
Források szerkesztés
- Blouet, Brian. The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Malta: Progress Press (1981)
- Vella, Joseph. Learn Maltese. Why not?, 3. kiadás (angol nyelven), Valletta: Valletta Publishing (1996)
Irodalom szerkesztés
- Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 278-279.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
További információk szerkesztés
- Simon Eszter: Európa saját sémi nyelve (HTML). Nyelv és Tudomány, 2010. június 24.
- Brüsszelben a máltai nyelv (HTML). Nyelv és Tudomány, 2010. június 28.
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |