Wikipédia

Márkus József (író)

(1854–1911) hírlapíró, színműíró
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Márkus József (egyértelműsítő lap).

Márkus József (Nagyvárad, 1854. április 12. – Sanremo, 1911. március 24.) hírlapíró, színműíró.

Márkus József
Született1854. április 12.
Nagyvárad[1]
Elhunyt1911. március 24. (56 évesen)[2]
Sanremo[1]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkus József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Márkus László kereskedő és Feldmann Debóra fia. A gimnáziumot szülővárosában, a jogot Budapesten végezte és szigorlatokat is tett; azonban közel az ügyvédi vizsgához szakított a jogi pályával és hajlandóságát követve az irodalomra adta magát. A hírlapírással kezdte mint fiatal ember a Nagyvárad című napilapnál. A fővárosba kerülvén, a lapokba írt eleven apró elbeszéléseivel vonta magára a figyelmet. Később foglalkozásává tette a hírlapírást; eleinte az Egyetértésnek, majd a Pesti Naplónak volt dolgozótársa. A színésznevelés terén is tisztes munkával vette ki részét, amennyiben Rákosi Szidi színésziskolájában elméleti tanár volt. Megalapította 1898-ban a Magyar Színpad című színházi napilapot. Az operett-írás terén aratta legnevezetesebb sikereit.

Felesége Fehér (Weisz) Ilona (1866–1913)[3] színésznő volt, akivel 1888. szeptember 18-án Budapesten kötött házasságot.[4] A Népszínház kórusának egyik kiváló szépsége volt.

Cikkei a Pesti Hírlapban (1887. 251. sz. A magyar színészet történetéből); a Magyar Geniuszban (1896. Béni bácsi és a szerzője); a Budapesti Naplóban (1899. 355. sz. Jób szenvedése, mutatvány egy készülő drámából) sat. A Biharban (1873. I. A fekete ember c. két kötetes regénye jelent meg).

Szerkesztette a Magyar Figarót 1886-tól Satanello álnévvel és a Magyar Színpad c. napilapot 1899. október 1-től.

Álneve és jegye: Rip von Winkle és M-s (a Budapesti Naplóban); Czirok Alfonz (a Pikáns Lapokban).

Munkái szerkesztés

  • Fekete betűk sötét tartalommal. Elbeszélések. Nagyvárad, 1873.
  • Téli estékre. Ugyanott, 1876.
  • Opmhale asszony lábainál. Ugyanott, 1878. (Ismert. Petőfi-Társ. Lapja 1877. 15., Délibáb 27. sz. 2. kiadás. Uo. 1881.)
  • Könyv és mosoly. Tíz beszély. Bpest, 1897. (Ismert. Ellenőr 48., nagyváradi Szabadság 27. sz.)
  • Babám könyve. Költemények. Uo. 1882. (Ism. Főv. Lapok 37. sz.
  • Egy ballépés. Eredeti szinmű négy felv. Uo. (1883. M. Könyvesház 111-112.).
  • Tisztességes asszonyok. Uo. 1885. (2. k. 1885., Ism. a nagyváradi Szabadság 298. sz., 3. k. 1886. Uo.).
  • Exotikus növények. Uo. 1886.
  • Aquarellek Amor műterméből. Uo. 1886. (4. bőv. kiadás. Uo. 1896.).
  • A tilosban. Elbeszélések. Uo. 1887.
  • Kikapós menyecskék. Uo. 1888. (Urak könyvtára 1.)
  • Csintalan történetek. Ugyanott, 1889.
  • Mikor Amor nevet. Uo. (1889. Útközben 4.)
  • Cigarette-szikrák. Uo. 1889.
  • A kulisszák mögül. Szinházi pletykák és történetkék. Uo. 1889. (Satanello álnév alatt).
  • A szerelem pillangói. Uo. 1890. Szerző arczk. (Németül. Uo. 1890. képekkel).
  • Az én asszonykáim. Uo. 1890. (Útközben 8.)
  • Ezek azok! Uo. 1894.
  • Hamis bálványok. Uo. 1894. (Athenaeum Olvasótára II. 21. Ism. P. Napló 351. sz.)
  • A hivatalos feleség. Szinmű Savage elbeszélése után írta Erdmann Jesnitzer Frigyes, ford. Uo. 1898. (Fővárosi szinházak műsora 1. Először adták a vígszinházban 1897. okt. 2.)

Színművei kéziratban szerkesztés

  • Rika című operett-librettó (színre került a népszínházban 1895-ben)
  • A kukta kisasszony, énekes bohózat három felvon., zenéje Szabados Bélától (először adták a budapesti népszínházban 1897. nov. 23.)
  • Liliputi herczegnő, énekes színmű három felvonásban, zenéje Hegyi Bélától (először a magyar színházban 1899. márc. 25.)
  • Betyárvilág, eredeti operett három felvonásban, zenéje Fejér Jenőtől (először a népszínházban 1899. ápr. 8.)
  • fordította Ziegler K. Anyós c. vígjátékát (először a Vígszínházban 1898. máj. 20.).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Márkus_József_(író)&oldid=25515083”