Máté apostol
Máté apostol, Szent Máté, Máté evangélista (? – kb. 60[1]), vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Az ókeresztény hagyomány szerint a négy evangélium íróinak egyike.
| Máté apostol | |
 | |
| Szent Máté (Jusepe de Ribera festménye, 1632) | |
| apostol, evangélista | |
| Születése | |
| 1. század Kafarnaum | |
| Halála | |
| 60 körül Hierapolisz közelében, Etiópia | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | Etióp ortodox egyház |
| Tisztelik | Római katolikus egyház Ortodox kereszténység Ókeleti egyházak |
| Ünnepnapja | október 22. Kopt ortodox egyház szeptember 21. Római katolikus egyház november 16. Ortodox kereszténység |
| Jelképei | angyal |
| Védőszentje ennek | Olaszország, bankárok, adószedők |
| Irodalmi munkássága | |
| Fő művei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Máté apostol témájú médiaállományokat. | |
Személye, élete szerkesztés
Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Eredetileg vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak zsidó űzőit) az izraeliták megvetették, mivel a Római Birodalom számára (is) dolgoztak, s többnyire a saját zsebükre is. A zsinagógákban sem imádkozhattak.[2] Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) működött, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.
A Máté evangélium kérdése szerkesztés
Máté neve alatt maradt fenn egy evangélium, mely Jézus életét foglalja össze születésétől egészen feltámadásáig (megírt időtartam i. e. 2 – i. sz. 33). A hagyományos álláspont szerint ez az evangélium eredetileg arámi nyelven íródott i. sz. 50 környékén. Erre utal Szent Jeromos De viris illustribus című munkája, amelynek 3. fejezetében ezt mondja; „Máté, akit Lévinek is hívtak, s aki adószedőből lett apostol, először héber nyelven és héber betűkkel írta meg a Krisztusról szóló evangéliumot Júdeában”. Jeromos hivatkozik ennek az evangéliumnak a létezésére; héber szöveggel még az i. sz. negyedik században is megvolt Pamphilusnak, Eusebius mesterének könyvtárában Caesareában. Órigenész az evangéliumokról szóló fejtegetéseiben Euszebioszt idézte: „Az első írás… Mátétól való… s héber nyelven íródott azoknak, akik a judaizmusból jöttek, hogy higgyenek.”. Tekintve, hogy a hivatkozások a héber nyelvre utalnak, így az első példány nagy valószínűséggel egyenesen Mátétól héber nyelven íródott. (Elképzelhető az, hogy egy Máté tanítványi köréhez tartozott személy később átírta görög nyelvre, mivel akkortájt a római birodalomban az volt az általánosan használt nyelv. De nem zárható ki, hogy maga Máté írta át később.)
Mai biblikusok kétségbe vonják mind a keletkezés időpontját, mind az eredeti nyelvére vonatkozó hagyományt (arám Máté-elmélet), mind pedig Máté apostol szerzőségét, és a szöveg keletkezését Máté halálának hagyomány szerinti időpontjánál is későbbre, Kr. u. 80-90 közöttre teszik görög nyelven.
Neve alatt fennmaradt iratok szerkesztés
- Máté evangéliuma
- Pszeudo-Máté evangéliuma (Máté gyermekség evangéliuma)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Szentek élete az év minden napjára III., szerk. Schütz Antal, Szent István Társulat, Budapest, 1933, 368. o.
- ↑ Zakeus főadószedő példázata
