Wikipédia

Míkisz Theodorákisz

görög zeneszerztő

Mihail "Míkisz" Theodorákisz, görögül: Μιχαήλ "Μίκης" Θεοδωράκης (Híosz, 1925. július 29. – Athén, 2021. szeptember 2.) BAFTA-díjas görög zeneszerző, kommunista politikus.

Míkisz Theodorákisz
Életrajzi adatok
Születési névMihaíl Theodorákisz
Született1925. július 29.[1][2][3][4][5]
Híosz[6][7]
Elhunyt2021. szeptember 2. (96 évesen)[8][9][10][11][12]
Athén[13]
SírhelyGalatas Chanion Cemetery
HázastársaMirtó Altínoglu (1953–2021)
Gyermekei
  • Jórgosz Theodorákisz
  • Margaríta Theodorákisz
Iskolái
Pályafutás
Műfajokfilmzene, opera, balett, szimfónia, oratórium
Hangszer
Díjak
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • grand officier de l'ordre de Mérite du Grand-Duché de Luxembourg
  • Nemzetközi Lenin-békedíj (1983)
  • BAFTA-díj a legjobb filmzenének (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, 1970)
  • Lenin Komsomol Prize
  • a Tel-Aviv Egyetem díszdoktora
  • a Salzburgi Egyetem díszdoktora
  • a Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem díszdoktora
  • Barátságért Érdemrend
  • Honorary member of the Athens Academy (2013)
  • a Montréali Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of Istanbul University
Tevékenységzeneszerző
Kiadók
IPI-névazonosító00030479005
Míkisz Theodorákisz aláírása
Míkisz Theodorákisz aláírása
Míkisz Theodorákisz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Míkisz Theodorákisz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és munkássága szerkesztés

Míkisz Theodorákisz 1925. július 29-én született Jeórjiosz Mihaíl Theodorákisz és Aszpaszía Pulákisz gyermekeként. Gyermekkorától vonzotta a népzene és az egyházi zene, dalokat írt, 17 éves korában már koncertet is adott.

1943-ban költözött Athénba, ahol bekapcsolódott a görög kommunisták német- és olaszellenes fegyveres ellenállási szervezetébe, az ELASZ-ba(wd).[14] A kommunisták oldalán harcolt az 1944 és 1948 közötti görög polgárháborúban is. Többször letartóztatták, bebörtönözték, megkínozták, de 1950-ben befejezhette az athéni konzervatóriumot. Krétára utazott, ahol a Chania Music School vezetője lett és megalapította első zenekarát. 1953-ban megnősült, 1954-től pedig Párizsban folytatta zenei tanulmányait, Olivier Messiaen, Eugene Bigot és René Leibowitz tanítványa volt.

Gazdag zeneszerzői munkásságot folytatott, a legnagyobb sikereket balettzenéivel aratta. I. szvit című munkája 1957-ben a moszkvai Sosztakovics-fesztiválon kapott aranyérmet. Antigoné című darabját 1959-ben a londoni Covent Gardenben mutatták be. 1959-ben a brit Michael Powell a Teruel szerelmesei című balettjéből megrendezte a Honeymoon című filmet, ami díjat nyert Cannes-ban, és főcímdalát a Beatles is műsorára tűzte.[14]

1961-ben visszatért Görögországba. A Grigorisz Lambrakisz baloldali politikus ellen elkövetett merénylet után részt vett a Lambrákisz Demokrata Ifjúsági Szövetség megalapításában. Az 1964-ben bemutatott, három Oscar-díjat elnyert Zorba, a görög című film zeneszerzőjeként világhírű lett. A film betétdala, a Zorba tánca című szirtaki(wd) a filmtől függetlenül is világsláger lett, az önálló album 11. helyen szerepelt a Billboard slágerlistáján, a filmzene maga pedig 6. lett a brit slágerlistán. A Zorba azóta is a görög zene megtestesítője a világon, Görögországban pedig Teodorákisz nemzeti hős, élő legenda lett, dalai népzenévé váltak.[14]

Az 1967-es görögországi jobboldali katonai puccs után a junta Teodorákiszt elhallgattatta, zenéjét betiltották. Az 1969-ben Costa-Gavras által Franciaországban rendezett Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája(wd) című francia-algériai film zenéjét is ő szerezte. 1970-ben a nemzetközi kulturális nyomás eredményeképpen (többek között Leonard Bernstein, Sosztakovics, Arthur Miller lépett fel az érdekében) elhagyhatta Görögországot. Ezután a katonai junta elszánt kritikusaként járta a világot, majd a diktatúra bukása után, 1974-ben nagy ünneplés közepette térhetett haza.[14]

1981–1986 között Görögország Kommunista Pártja(wd), 1989–1993 között pedig a konzervatív Új Demokrácia párt parlamenti képviselője volt. Utóbbi minőségében segédkezett egy nagykoalíció létrehozásában, aminek a polgárháború óta először a Görög Kommunista Párt is részese lett. 1990–1992 között tárca nélküli miniszter volt. A 2010-es években a radikális baloldali görög párt, a Sziriza tagja volt.[14]

1992-től a Görög Állami Rádió (ERT) kórusának és két zenekarának általános zenei igazgatója volt.[15]

Művei szerkesztés

  • Assia-Gonia (zenekar, 1945-1950)
  • Oedipus Tyrannus (vonósok, 1946)
  • Szonatina no. 1, 2 (1957, 1958)
  • Epiphania (dalciklus, 1959)
  • Elektra, Phaedra, Zorba, a görög, Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája(filmzenék, 1962, 1965)
  • Arkadiasz no. 1–10 (dalciklus, 1968-1969)
  • Canto General (poporatórium, 1972)
  • Bizánci mise (1982)
  • Requiem (1985)
  • Kosztasz Kariotakisz (opera, 1985)
  • Medea (opera, 1990)
  • Elektra (opera, 1993)
  • balettek, szimfóniák, oratóriumok, dalok, filmzenék, olimpiai kantáta (1991)
  • Az utolsó balkáni nagyúr (filmzene, 2005)
  • Mauthauseni oratórium

Könyvei szerkesztés

  • Önéletrajza négy kötetben (1986–1992)

Fontosabb díjai, kitüntetései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Теодоракис Микис, 2015. szeptember 28.
  3. ↑ http://www.bbc.co.uk/music/artists/83970769-d8ea-434b-8734-88899213c922
  4. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ https://dspace.mmb.org.gr/mmb/handle/123456789/10082
  8. ↑ Πέθανε ο Μίκης Θεοδωράκης (görög nyelven), 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
  9. ↑ Πέθανε ο Μίκης Θεοδωράκης (görög nyelven), 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
  10. ↑ Griechischer Komponist Mikis Theodorakis gestorben, 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
  11. ↑ "Our Mikis has gone": 'Zorba the Greek' composer Theodorakis dies at 96 (angol nyelven), 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
  12. ↑ Πέθανε ο Μίκης Θεοδωράκης (görög és angol nyelven), 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
  13. ↑ Πέθανε ο Μίκης Θεοδωράκης. Ένας μεγάλος Έλληνας. (görög nyelven). Stathis Tsagarousianos, 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
  14. ↑ a b c d e Legát
  15. ↑ [1]

Források szerkesztés

  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • ↑ Legát: Legát Tibor: Az utolsó békeharcos: Míkisz Theodorákisz (1925–2021). Magyar Narancs, (2021. szeptember 16.) 33–34. o.

További információk szerkesztés

  • Jacques Coubard: Theodorakisz. Görögország – álom és lázálom; ford. Tarisznyás Györgyi; Gondolat, Bp., 1971
  • STOP.hu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Míkisz_Theodorákisz&oldid=26940049”