Mönichkirchen
Mönichkirchen osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 598 lakosa volt.
| Mönichkirchen | |||
 | |||
| Az Enzian szálló Mönichkirchenben | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Neunkircheni járás | ||
| Irányítószám | 2872, 7421 | ||
| Körzethívószám | 02649 | ||
| Forgalmi rendszám | NK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 606 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 967 m | ||
| Terület | 16,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 30′ 42″, k. h. 16° 02′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 42″, k. h. 16° 02′ 09″ | |||
| Mönichkirchen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mönichkirchen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Elhelyezkedése szerkesztés
Mönichkirchen Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Wechsel-hegység keleti szélén. Területének 68,3%-a erdő. Az önkormányzat 7 településrészt, illetve falut egyesít: Am Hartberg, Feldbauern, Mönichkirchen, Mönichkirchner Schwaig, Pfeffergraben, Tauchen és Unterhöfen.
A környező önkormányzatok: északra Aspangberg-Sankt Peter, keletre Zöbern, délkeletre Schäffern, délnyugatra Pinggau (utóbbi kettő (Stájerországban).
Története szerkesztés
Mönichkirchen területén a hartbergi johanniták építettek 1130 körül egy ispotályt a zarándokok számára. A hely a 12. században kapta a nevét, amely az ide települt szerzetesekre utal. A későbbiekben Mönichkirchen népszerű zarándoklati helyszínné vált; ennek látogatását II. József uralkodása alatt, a 18. század második felében betiltották.
1823-ban 174 lakost számláltak össze. 1865-ben egy tűzvészben a falu nagy része elpusztult. A Wechselbahn vasútvonalának 1881-es megépítése utat nyitott az idegenforgalomnak; a 19. század vége – 20. század eleje óta a község kedvelt kiránduló és nyaralóhellyé fejlődött. A Monarchia korszakából számos villa máig megmaradt. 1927-ben Anton Wildgans költő a községben írta "Kirbisch, avagy a csendőr, a szégyen és a boldogság" (Kirbisch oder Der Gendarm, die Schande und das Glück) c. eposzát, amelyben a falu életét festi le.
A második világháborúban 1941 áprilisában Adolf Hitler a Wechselbahn itteni alagútjaiból irányította a balkáni hadjáratot. A háború után a szovjet és brit megszállási zóna határvonala a településen haladt át.
Lakosság szerkesztés
A mönichkircheni önkormányzat területén 2019 januárjában 598 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el a csúcspontját 782 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 96,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 94,1%-a római katolikusnak, 2,1% evangélikusnak, 3,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar (1,1%) élt a községben.
A lakosság számának változása:
| 2016 | 615
|
| 2018 | 606
|
Látnivalók szerkesztés
- a Szűz Mária szent neve-plébániatemplomot a 12. században alapították, a 15. század végén gótikus stílusban átépítettek. Belső tere barokk stílusú. A 18. századig kegytemplom.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források szerkesztés
- A település honlapja
- 31815 – Mönichkirchen Statistik Austria
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mönichkirchen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
