Ma-hedzs
Ma-hedzs az ókori Egyiptom 42 nomoszának (közigazgatási egységének) egyike; Felső-Egyiptom 16. nomosza.[1] Nevét a kardszarvú antilopról kapta. Ma Minja kormányzóság területén található, Minja városa környékén.
| Ma-hedzs (felső-egyiptomi 16. nomosz) | |||
| |||
| Főváros | Herwer vagy Menat Hufu | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 27° 45′, k. h. 30° 45′Koordináták: é. sz. 27° 45′, k. h. 30° 45′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ma-hedzs témájú médiaállományokat. | |||
Története szerkesztés
Már Dzsószer idejében említik, az uralkodó piramiskomplexumában talált edényeken. Az Óbirodalom végén élt kormányzóit a mai Závijet el-Majitín közelében temették el.[2]
A nomosz középbirodalmi történelmének nagy részét kormányzói sziklába vájt sírjaiból ismerjük, Beni Hasszánból.[1] Több más nomoszhoz hasonlóan Ma-hedzs is az első átmeneti korban tett szert jelentőségre, mikor a központi királyi hatalom meggyengülésével a helyi kormányzók egyre nagyobb hatalomra tettek szert. A korszak végén, mikor a thébai XI. dinasztia uralkodói már közel álltak ahhoz, hogy legyőzzék a rivális hérakleopoliszi X. dinasztiát, Ma-hedzs kormányzója, az addig semleges III. Baket átállt a thébaiak oldalára.[3] Az őt követő kormányzók jelentős vagyonra tettek szert a XI. dinasztia korának végétől a XII. dinasztia uralmának közepéig, amint az hatalmas, szépen díszített Beni Hasszán-i sírjaikból látszik. Némelyikük, például III. Hnumhotep az országos jelentőségű „A keleti sivatag felügyelője” címet is viselte.[1]
III. Szenuszert uralkodása alatt a nomosz kormányzóinak hatalma jelentősen csökkent, ebből az időből nem ismert kormányzói temetkezés innen.[4] A második átmeneti korban a nomosz beolvadt a szomszédos Wenetbe (felső-egyiptomi 15. nomosz), és önálló közigazgatási egységként megszűnt.[5]
Városok és istenek szerkesztés
A nomoszban számos jelentős város volt, de nagy részük elhelyezkedése nem ismert pontosan.[1][6]
- Mernofer (Akórisz; ma Tihna el-Gebel),
- Menat Hufu (talán a mai Minja),
- Hebenu (talán Kóm el-Ahmar),
- Neferuszi (ismeretlen),
- Herwer (talán Hur).
Nem tudni pontosan, melyik lehetett a főváros, talán Herwer, bár az, hogy a kormányzók nekropolisza a feltehetőleg Menat Hufu közelében fekvő Beni Hasszánban volt, és az, hogy egyes kormányzók, pl. I. Hnumhotep, Menat Hufu polgármesterei is voltak, arra utal, ez a város lehetett az.[1]
Az I. Szenuszert Fehér kápolnájában talált feliratok szerint Ma-hedzs nomosz helyi istene a hebenui Hórusz volt. Neferusziban Hathort, Herwerben a Hnum-Heket párost tisztelték.[1][7]
Kormányzók szerkesztés
A XI. dinasztia végén és a XII. dinasztia idején ismert kormányzók családfája (a dinasztiaváltás nagyjából a 3.-4. nemzedéknél következik be). A kormányzók neve aláhúzva.[8]
| Ramusenti | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. Baket | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Heti | Baket♀ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Henu♀ | I. Hnumhotep | Szatipi♀ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Amenemhat | Hotepet♀ | Naht | Baket♀ | Neheri | Hardai kormányzója | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Netjernaht | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hnumhotep | Tjat♀ | II. Hnumhotep | Heti♀ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. Hnumhotep | IV. Hnumhotep | (több gyermek, de egy sem lett kormányzó) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Források szerkesztés
- Browarski, Edward. The Hare and Oryx Nomes in the First Intermediate Period and Early Middle Kingdom, Egyptian Culture and Society: Studies in Honour of Naguib Kanawati. Conseil Suprême des Antiquités de l'Égypte, 31–85. o. (2010). ISBN 978-977-479-845-0
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Oryx nome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f Wolfram Grajetzki, The Middle Kingdom of ancient Egypt: history, archaeology and society. London, Duckworth Egyptology, 2006, pp. 111-13
- ↑ Wolfgang Helck, Die altägyptischen Gaue, Wiesbaden 1974, ISBN 3920153278, pp. 109-110
- ↑ Nicolas Grimal, A History of Ancient Egypt, New York, Barnes & Noble Books, 1997, ISBN 0-7607-0649-2, p. 144
- ↑ Wolfram Grajetzki, Court Officials of the Egyptian Middle Kingdom, London 2009, p. 138.
- ↑ Helck, 1974, p. 111
- ↑ Farouk Gomaa, Die Besiedlung Ägyptens während des Mittleren Reiches, 1. Oberägypten und das Fayyum, Reichert, Wiesbaden 1986, ISBN 3-88226-279-6, p. 314
- ↑ Upper Egypt nome 16, Digital Egypt for Universities
- ↑ Wolfram Grajetzki, Court Officials of the Egyptian Middle Kingdom, London 2009, pp. 110-14; 136-38
További információk szerkesztés