Magyal

Magyal
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Aquifoliales;
Család:	Magyalfélék (Aquifoliaceae);
Nemzetség:	Magyal (Ilex); L., 1753
Típusfaj
	Ilex aquifolium; L., 1753
Alnemzetségek
	Ilex subg. Byronia; Ilex subg. Ilex; Ilex subg. Prinos;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Magyal témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Magyal témájú kategóriát.

A magyal (Ilex) az APG III-rendszerben létrehozott Aquifoliales rendben a magyalfélék (Aquifoliaceae) családjának egyetlen nemzetsége. Korábban a Cronquist-rendszer a családot a kecskerágó-virágúak (Celastrales) rendjébe sorolta. Az egykori Nemopanthus nemzetség, amely a magyalfélék családjába tartozott, beolvadt az Ilex nemzetségbe. A Phelline és Sphenostemon nemzetség szintén felbukkant ebben a családban, de előbbi jelenleg a Phellicaceae, utóbbi pedig a Paracryphiaceae családban van.^[1]

Származása, elterjedése szerkesztés

A Mediterráneumban és attól nem túl északra, valamint Ázsia, Dél-Amerika és Észak-Amerika trópusi és meleg mérsékelt éghajlatú tájain honos.

Eurázsia fajok: közönséges magyal

Kelet-Ázsiai fajok: széleslevelű magyal (Ilex latifolia), kocsányos magyal (Ilex pedunculosa), és Ilex purpurea.

Észak-Amerikai fajok: amerikai magyal (Ilex opaca)

A Kanári- és az Azori-szigetek őshonos növénye a kanári magyal (Ilex perado)

Nemesített fajok:

nagylevelű magyal (Ilex x altaclerensis),
Ilex x koehneana

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Fajai kisebb fák vagy cserjék. A többségük örökzöld, néhány faj lombhullató. Sötétzöld levelei bőrneműek, a legtöbb fajé szúrós szélű. A legtöbb faj bogyója világos.

Életmódja, termőhelye szerkesztés

Kétlaki. Mérsékelten hidegtűrő, ezért a hideg mérsékelt égövben már nem él meg. A szárazságot, a köves, sovány talajt viszont általában jól bírja — az ilyen fajok a macchia bozótban állományalkotókként tűnnek fel.

Bogyói számos madár és növényevő gerinces kedvelt csemegéi.

Felhasználása szerkesztés

A maté (Ilex paraguariensis) leveleiből főzik a matéteát.

Több fajt, így a közönséges magyalt (szúrós magyal, téli magyal, Ilex aquifolium) is dísznövénynek, illetve sövénynek ültetik.

A középkorban bogyói miatt szarvasmarhák takarmánynövényének is termesztették. Emberek számára a bogyó fajtától függőn enyhén mérgező lehet, és hasmenést valamint hányást okozhat.