Wikipédia

Magyarhomorog

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Magyarhomorog község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Magyarhomorog
Magyarhomorog címere
Magyarhomorog címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterBarabás Károlyné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4137
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség722 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′, k. h. 21° 33′Koordináták: é. sz. 47° 01′, k. h. 21° 33′
Magyarhomorog (Hajdú-Bihar vármegye)
Magyarhomorog
Magyarhomorog
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Magyarhomorog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhomorog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Biharkeresztestől délnyugatra, Komádi és Körösszakál között fekszik; természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík déli peremén, a Kis-Sárrét szomszédságában helyezkedik el.[3]

Szomszédai: észak felől Mezősas, északkelet felől Körösszegapáti (Körmösdpuszta), kelet felől Körösszakál, délkelet felől Biharugra; dél, délnyugat és nyugat felől Komádihoz tartozó területek határolják, északnyugat felől pedig még határos Zsákával és Furtával is.

Megközelítése szerkesztés

A településen végighúzódik kelet-nyugati irányban a Biharkeresztes-Komádi közti 4215-ös út, közúton csak ezen érhető el a két végponti település irányából. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi működő vasútállomás a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Biharkeresztes vasútállomása.

Története szerkesztés

Magyarhomorog Árpád-kori település. Nevét Humuroc alakban írva már 1214-ben említette a Váradi regestrum egy perrel kapcsolatban, mely során Csőszi falubeliek egy ide való embert latorsággal vádoltak meg. 1322-ben Humuruk, 1273-ban Homrok, 1291-ben Humuruk, 1332-ben Humrugd írásmóddal írták nevét. 1322-ben Humuruk Márton fia Mihály mester birtoka volt, és Tótival volt határos. A 16. században esperességi székhely volt, melyhez 2 alesperesség és 32 plébánia tartozott. 1406-ban Csáky-birtok volt, ekkor Kényes-Homorog néven említették. 1553-ban Kis-Homorog néven a Literaty, a Vémen és a Csáky családok birtoka volt. 1612-ben Buchy Benedek kapta adományba Bethlen Gábor fejedelemtől. 1732-ben a Buday, a Tarsoly, a Kiss, a Szász és a Szabó családok birtoka, az 1800-as évek második felében pedig Buday Anna, Rettegi Zsigmond és György, Fehér Sándor, valamint a Balogh és a Nemes családok birtoka volt. Az 1900-as évek elején a Csáky családnak és a Farkas-örökösöknek volt itt birtoka.

Az 1910-es összeíráskor 1669 lakosából 1475 magyar volt, 183 pedig román. Ebből 1206 református, 379 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt. A 20. század elején Bihar vármegye Biharkeresztesi járásához tartozott. Az 1900-as évek elején a településhez tartoztak még Kenéz, Czifra-Nyésta, Petend, Nagy-Nyésta, Kis-Tóti, Nagy-Tóti, Mogyorós puszták és Boldogasszonytelke is.

Nagy-Nyésta szerkesztés

Ma puszta,illetve szándóföldekkel teli vidék, egykor azonban egyházas hely, népes település volt. A 13. század végén neve még a püspöki tizedjegyzékben is szerepelt Egyházas-Nyésta néven. 1553-ban még 3 birtokosa volt: Márkus András, Sárándi János és Izsákai Ozsvát. Földjei átlagban 15-20 aranykoronások, földgázkitermelés is zajlik a területen.

Kis- és Nagytóti szerkesztés

Kis- és Nagytóti puszta egykor Tóti néven ikerközség és szintén egyházas hely volt. A 14. század elején Benczencz biharmegyei alispán, később Ivánki váradi püspök testvérei, majd a Csákyak voltak földesurai. Egyházát már 1322-ben is említette egy oklevél.

Boldogasszonytelke szerkesztés

Boldogasszonytelke 1489-ben még mint község volt említve, mely ekkor a Nadányiak birtoka volt.

Petend szerkesztés

Petend mára már elpusztult, egykori egyházas község emlékét őrzi neve. 1552-ben Sasvári Ferenc és Eősi Boldizsár voltak Petend birtokosai.

Magyar szerkesztés

Magyar régen az ómagyarország létrejötte utáni felzaklatott tömegek által alapított település volt, virágzó gazdasággal a 10. századhoz képest. Kisebb szigetként emelkedett ki a környező települések közül, kisebb őrséggel is rendelkezett. Ebből következik az Árpád-kori leszármazottság a mai lakosok körében.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Nagy Barna független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 Barabás Károlyné Fidesz[9]
2014–2019 Fidesz-KDNP[10]
2019–től. Fidesz-KDNP[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
955
935
922
786
768
722
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,9%, református 62,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,1% (16,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1% lengyelnek, 0,1% németnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,9% volt református, 2% római katolikus, 0,7% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei szerkesztés

Református temploma 1894-ben épült, Görögkeleti temploma 1880-ban. Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola és Óvoda.

Híres szülöttei szerkesztés

  • Lukács Sándor (Magyarhomorog, 1823. május 23. - Bisanos, 1854. június 8.) az 1848/49-es első népképviseleti országgyűlés tagja. Győr városi kerület képviselője.

Források szerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Györffy György: Biharvármegye

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Magyarhomorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Magyarhomorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Magyarhomorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  6. ↑ Magyarhomorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. ↑ Magyarhomorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. ↑ Magyarhomorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. ↑ Magyarhomorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  10. ↑ Magyarhomorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Magyarhomorog Helységnévtár
  13. ↑ Magyarhomorog Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarhomorog&oldid=26710220”