Wikipédia

Magyarországi rendi országgyűlések listája

Wikimédia-listaszócikk
(Magyarországi országgyűlések listája szócikkből átirányítva)
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját!
Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre!
Legutóbbi módosítás: 2024. április 17.

A magyarországi rendi országgyűlések listája tartalmazza azon rendi országgyűlések felsorolását, amelyek az államalapítás és 1847 között zajlottak. E tekintetben az utolsó rendi gyűlés az 1847–48-as pozsonyi országgyűlés volt, melyet rögtön az első népképviseleti országgyűlés követett 1848–49-ben.

A gyűlések a 11-13. században még nem jelentettek a későbbi rendi országgyűlésekkel egyező szervezettségű intézményt. E gyűlések neve, hatásköre, részvevőinek száma és köre változó volt. Középkori formája fokozatosan alakult ki az érett feudalizmus idején, elsősorban a székesfehérvári törvénylátó napokból, másodsorban a királyi tanácsból, az egyházi zsinatokból és a szerviensek gyűléseiből kifejlődve.[1]

11. század szerkesztés

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1057 Székesfehérvár Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását[2]
1060 Székesfehérvár I. Béla királlyá választása, majd megkoronázása
1061 Székesfehérvár I. Béla felszólítására községenként 2-2 küldött jelent meg. Itt történt az utolsó pogánylázadás leverése valamint a királyság egyházi és állami megerősítése
1064 Székesfehérvár Az ország katonai szervezetének megalakítása
1074 Székesfehérvár Géza herceg királlyá választása

12. század szerkesztés

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1131 Arad A régi elit félreállítása, formálisan a II. Béla megvakításáért felelőssé tett urak lemészárlása
1174 Székesfehérvár III. Béla koronázó-országgyűlése

13. század szerkesztés

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1222 Székesfehérvár II. András kiadja az Aranybullát, az első „parlamentum”
1231 Székesfehérvár Az Aranybulla megerősítése
1245 Székesfehérvár V. István koronázó-országgyűlése
1267 Székesfehérvár Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása[3]
1272 Székesfehérvár IV. László koronázó-országgyűlése
1277. május Rákos IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása
1277 Székesfehérvár A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak
1289 Székesfehérvár IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be
1291 Székesfehérvár A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni
1299 Székesfehérvár Végzései ismeretlenek

14. század szerkesztés

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1305 Székesfehérvár Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása
1307. október 10-től Rákos Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak
1308. november 27-től Buda Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével
1310 Székesfehérvár Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király
1320 Székesfehérvár Határozatai ismeretlenek
1342 Székesfehérvár I. Lajos koronázó-országgyűlése
1351 Buda Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által
1382 Székesfehérvár Mária királynő koronázó-országgyűlése
1384 Buda Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit
1385 Pest Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott
1385 Székesfehérvár A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.)
1386 Székesfehérvár A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat
1387 Székesfehérvár Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik
1397 Temesvár A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata)

15. század szerkesztés

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1435 Pozsony Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról[4]
1438 vége – 1439. január 1. Székesfehérvár Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása
1439. május 23. – május 29. Buda Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.[5]
1440 Székesfehérvár I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok ko­ronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás
1445 Székesfehérvár Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre
1445 Pest Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el
1459 január Szeged Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor[6]
1463 március Tolna boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése[7]
1464 Székesfehérvár I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is
1467 Buda I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz
1471. szeptember 1. – szeptember 19. Buda a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről
1492 Buda A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása

16. század szerkesztés

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1505. október Rákos Rákosi végzés
1506 Székesfehérvár Elhatározták az I. Miksa német-római császár elleni háborút, mivel a császár az előző évi rákosi országgyűlés rá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az országba
1510. június–július Tata A cambrai-i ligához való csatlakozás megvitatása
1510 Székesfehérvár végzései ismeretlenek
1526 április Rákos Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultán Magyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt[8]
1526. november 10-12. Székesfehérvár Szapolyai János királlyá választása, majd megkoronázása, az ország belügyeinek rendezése
1527 Székesfehérvár Habsburg Ferdinánd és felesége koronázó-országgyűlése. Az ország nyugalmát biztosító intézkedések meghozatala
1540. szeptember Rákos János Zsigmond királlyá választása
1542. november Pozsony
1543. szeptember Pozsony
1546. február Pozsony
1547. december Pozsony
1548. október Pozsony
1550. január Pozsony
1553 tavasza Sopron
1563. szeptember Pozsony
1567, június Pozsony
1572. szeptember Pozsony
1582. január 15. - február[9] Pozsony
1598. január 25. – 1598. március(wd) Pozsony[10]

16. század (Erdély) szerkesztés

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1542. december 20. Torda János Zsigmondot elismerik erdélyi urának
1557. június 1. Torda állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát
1568. január 6–13. Torda a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése)

17. század szerkesztés

Az Országgyűlés Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1608 Pozsony
1618 Pozsony
1619 Pozsony
1620. augusztus 25. Besztercebánya A magyar nemesek Besztercebányán megválasztják királlyá Bethlen Gábort. A címet ő is elfogadja, de – Bocskai Istvánhoz hasonlóan – ő sem koronáztatja meg magát a Szent Koronával, mert diplomáciai és hadi sikerei ellenére ingatagnak tartotta a helyzetét.[11] Ettől fogva leveleiben erdélyi fejedelem mellett „electus Hungariae etc. rex”-ként is címezte magát.
1622 Sopron
1625 Sopron
1630 Sopron[12]
1630 Pozsony[13]
1634/35 Sopron
1637/38 Pozsony
1646/47 Pozsony
1649 Pozsony
1655 Pozsony
1659 Pozsony
1662 Pozsony
1681. április 28 – Sopron a rendi alkotmány helyreállítása, Esterházy Pál nádorrá választása, a protestánsok korlátozott vallásgyakorlásának engedélyezése
1683-as kassai országgyűlés(wd) 1683. január 11. – Kassa
1687-es országgyűlés 1687. október 18. – 1688. január 25. Pozsony

18. század szerkesztés

Az Országgyűlés Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
szécsényi országgyűlés 1705. szeptember 12. – október 3. Szécsény
  • kuruc országgyűlés, II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé (dux)
    választják az előterjesztett fejedelem (princeps) helyett
huszti országgyűlés 1706. március 8. – március 20. Huszt
  • az erdélyi országgyűlés Husztra menekült képviselői kimondták
    a Habsburg-háztól független Erdély csatlakozását a magyarországi konföderációhoz
1707-es marosvásárhelyi országgyűlés 1707. március 28. – április 9. Marosvásárhely
ónodi országgyűlés 1707. május 31. – június 22. Ónod (Köröm)
sárospataki országgyűlés 1708. november 28-tól Sárospatak
  • kuruc országgyűlés, a fegyvert fogó jobbágyok felszabadítása
1708–15-ös pozsonyi országgyűlés(wd) 1708. március 3. – 1715. június 10.[14][m 1] Pozsony
  • koronázás előtti hitlevél és királyi eskü törvénybe iktatása
  • állandó hadsereg felállítása.
1722–23-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1722. június 20. – 1723. június 19.[14] Pozsony
1728–29-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1728. május 17. – 1729. november 20.[14] Pozsony
1741-es pozsonyi országgyűlés 1741. május 14. – október 20.[14] Pozsony
  • Lotharingiai Ferenc társuralkodóvá választása[14]
  • „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”)
1751-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1751. április 18. – augusztus 27.[14] Pozsony
1764–65-ös pozsonyi országgyűlés 1764. június 17 – 1765. március 21.[14] Pozsony
1790–91-es országgyűlés 1790. június 6. – 1791. március 13.[14] Buda, majd Pozsony
1792-es budai országgyűlés(wd) 1792. május 24. – június 27.[15] Buda
1796-os pozsonyi országgyűlés(wd) 1796. november 6. – december 11.[14] Pozsony

18. század (Erdély) szerkesztés

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1707. március 28. Marosvásárhely

19. század szerkesztés

Az Országgyűlés Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1802-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1802. május 2. – október 31.[16] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és a só árának emelése
  • az esztergomi káptalannak Esztergomba való visszahelyezése
  • a visszaállított apátságok (Pannonhalma, Jászó, Lelesz, Csorna) mellett működő hiteleshelyek visszaállítása
1805–ös pozsonyi országgyűlés(wd) 1805. október 13. – 1805. november 7.[17] Pozsony
  • nemesi felkelés meghirdetése
  • az országgyűlési feliratok kéthasábosan – a latin mellett magyarul – készüljenek, illetve a
    törvényhatóságok (vármegyék és városok) a Helytartótanáccsal magyarul is levelezhetnek,
    illetve törvényszékeiken a perek magyarul is folyhatnak
1807-es budai országgyűlés(wd) 1807. április 5. – 1807. december 15.[18] Buda
  • a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és anyagi segély felajánlása
  • megerősíti Mária Terézia oklevelét Fiume városának Magyarországba való bekebelezéséről,
    Fiume követet küldhet az országgyűlés alsótáblájára, a város kormányzója pedig a felsőtáblának lett tagja
1808-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1808. augusztus 28. – 1808. november 5.[19] Pozsony
  • nemesi felkelés meghirdetése
  • Mária Ludovika (I. Ferenc felesége) megkoronázása
  • a Ludoviceum alapítása
  • a Nemzeti Múzeum felállítása (József nádor előterjesztésére)
1811–12-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1811. augusztus 25. – 1812. május 26.[20] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt természetbeni segély felajánlása
1825–27-es pozsonyi országgyűlés 1825. szeptember 11. – 1827.[19] Pozsony
1830-as pozsonyi országgyűlés 1830. november 8. – 1830.[21] Pozsony
  • magyar nyelvű bíráskodás és közigazgatás
1832–36-os pozsonyi országgyűlés 1832. december 16. – 1836.[21] Pozsony
1839–40-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1839. június 2.(5.)–1840. május 13.[22] Pozsony
  • az önkéntes örökváltság törvénybe iktatása
1843–44-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1843. május 14. – 1844. november 13.[23] Pozsony
  • a magyar államnyelv lesz
1847–48-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1847. november 12 – 1848. április 11. Pozsony

19. század (Erdély) szerkesztés

 Bővebben: Erdélyi országgyűlések listája

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Magyar alkotmánytörténet|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
  2. ↑ Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
  3. ↑ [Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások]
  4. ↑ Engel Pál: Magyarország története 1301-1526/410. o.
  5. ↑ Lásd Solymosi (1981: 258).
  6. ↑ E. Kovács Péter 132. o.
  7. ↑ E. Kovács Péter 134. o.
  8. ↑ Rubicon történelmi magazin - I. Szulejmán szultán megindul Mohács felé. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  9. ↑ A magyar országgyűlések története VII. kötet 3. o.
  10. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MonHunHist_3_Comitialia_A_Mo_09_1598-1601/?pg=4&layout=s
  11. ↑ Köpeczi Béla (1981). „Bethlen Gábor és állama”. Századok, 667. o.  
  12. ↑ Tatjana Guszarova (2005). „A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői”. Levéltári Közlemények 76., 109. o.  
  13. ↑ Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Harmadik könyv - Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig. II. fejezet. Országgyűlések. 1630–1642.
  14. ↑ a b c d e f g h i j Szijártó, i. m. 144. o.
  15. ↑ Szijártó, i. m. 143-144. o.
  16. ↑ Archivált másolat. [2018. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  17. ↑ Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  18. ↑ Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  19. ↑ a b Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
  20. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  21. ↑ a b Archivált másolat. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
  22. ↑ Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai. Pozsony: (kiadó nélkül). 1839. 1. o.  
  23. ↑ Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. Pozsony: (kiadó nélkül). 1844. 1. o.  

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ 1709. augusztus 13. és 1712. április 3. között, majd 1712 második felétől 1714. október 19-ig szünetelt. Az első szünet előtti, „labanc országgyűlésen” a kurucok nem vettek részt, azt nem ismerték el, és ezért, bár jogilag annak folytatása volt, a kortársak az 1712-től ülésező diétára külön országgyűlésként tekintettek.
  2. ↑ Komárom, Újvidék és Zombor, majd külön: Győr

Források szerkesztés

További információ szerkesztés

  • http://www.freeweb.hu/sorgloomer/tori/orszag.doc[halott link]
  • Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés; szerk. Dominkovits Péter, Katona Csaba, Pálffy Géza; MNL GYMSM Soproni Levéltár–BTK TTI, Sopron–Bp., 2020 (Annales Archivi Soproniensis)
  • Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen; BFL–Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2020 (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából)
  • Hende Fanni: Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között; Magyar Nemzeti Levéltár, Bp., 2021
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarországi_rendi_országgyűlések_listája&oldid=27066753”