Mala v. Malaja Pereščepino[1] lelőhely Poltava mellett, a mai Ukrajnában, ahol 1912 májusában egyedülállóan gazdag kincsleletet találtak a cári Orosz Birodalom poltavai kormányzóságában.[2]

A kincslelet szerkesztés

Egy tehénpásztor és a barátja véletlenül bukkantak a kincsre. A falubeliek megsemmisítettek minden régészetileg használható nyomot, így a két nappal később érkező kutatók csak a pusztítás nyomait tanulmányozhatták.[3]

Összesen körülbelül 25 kg arany- és 50 kg ezüsttárgyból áll a kincs, mely többek közt edényeket (16 arany és 19 ezüst), fegyvereket (egyenes kard, tőr), ékszereket (övveretek, fülbevalók, karkötők, nyaklánc, gyűrűk), pénzérméket (Mauricius 582-602, II. Konstans 641-668, ún. súlyos solidusokat is) és lószerszámdíszeket tartalmazott. A több mint 800 db-ból álló leletegyüttessel először I. A. Zareckij és N. Makarenko (1912), majd A. A. Bobrinsky foglalkozott (1914).

A tárgyak eredete a bizánci, bolgár-, avar- és szászánida művészetben keresendő. Elrejtésének idejét a 7. század utolsó harmada előttre teszik. Az egyik 5 kg-os 4. századból való tál aljára az M. P. monogramot vésték, valamint az egyik gyűrűt is szignálták. Különböző értelmezései voltak: szláv hadizsákmánynak, ill. Kuvrat bolgár kán sírjának is tartották. Annyi bizonyos hogy a ritka súlyos solidusok, ill. a császári ötvösműhelyben készült övgarnitúra alapján jó kapcsolatokat ápolt Bizánccal. Néhányan keresztény uralkodónak vélik.

A leletegyüttes értékelése szerkesztés

Kuvrat sírja szerkesztés

A sírként történő értékelés azt követően kapott szélesebb nemzetközi visszhangot, amikor a neves német koraközépkor kutató, Joachim Werner a leletegyüttes egyik pecsétgyűrűjének a feliratából Werner Seibt segítségével Kuvratnak (ΧΟΒΡΑΤΟΥ vagy ΧΡΟΒΑΤΟΥ formában), a korai bolgár fejedelemség kiemelkedő vezetőjének a nevét olvasta ki.” Több szakember már az olvasat megjelenésekor vitatta a leletegyüttes azonosítását, mivel a csontok vagy koporsómaradványok hiánya arra utal, hogy inkább halotti áldozati leletként értelmezhető a kincs.[4] A pecsétgyűrűk feliratai pedig számos más megoldási lehetőséget is tartalmazhatnak.[5]

Kazár hagyaték szerkesztés

A kazárok régészetével kapcsolatban a következő jelentős lépésre a 2000-es években került sor: Olekszij V. Komar ukrán régész részletes elemzéssel kimutatta, hogy a híres Mala Perescsepino-i lelet és köre - melyet korábban a bolgárok nevezetes vezetőjéhez, Kuvrathoz kötöttek - valójában a kazár, méghozzá a 7. század második felére keltezhető ún. korai kazár időszak hagyatéka.”[6]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Mala Perescsepina-ként is aszerint hogy a volt vagy mai ukrán, ill. az orosz formát használják.
  2. Langó 205. o.
  3. Langó 205. o.
  4. Langó 207-209. o.
  5. Langó 210. o.
  6. Fodor István 2006: A régészettudomány történetisége - A magyar őstörténet példáján. Archaeologiai Értesítő 131, 53. jegyzet; Magyarok a honfoglalás korában. Szerk. Sudár Balázs. Bp., 2015, 52-53. o.

Források szerkesztés

  • Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie
  • Bálint Csanád: Régészeti jegyzetek a VI-VII. századi avarok keleti kapcsolatairól. 1990, SzMMÉ VII., 87-121.
  • Langó: Langó Péter: Turulok és Árpádok. Typotex, Bp., 2017.

Irodalom szerkesztés

  • Werner, J. 1984: Der Grabfund von Malaja Pereščepina und Kuvrat. München.
  • Natalja A. Fonjakova et al. 1996: Der Schatz von Mala Pereščepina (Malaja Pereščepina), in: Reitervölker aus dem Osten - Hunnen + Awaren. Bad Vöslau, 209-224.

Külső hivatkozások szerkesztés