Margó királyné (film, 1994)

A Margó királyné egy 1994-ben forgatott 162 perces, kosztümös, francia történelmi filmdráma (franciául La Reine Margot), olyan ismert színészek közreműködésével, mint Isabelle Adjani, Daniel Auteuil, Virna Lisi és Vincent Pérez. Rendezője Patrice Chéreau, a film pedig id. Alexandre Dumas 1845-ben írt, történelmi témájú regénye alapján készült, amely a filmmel azonos címet visel. A forgatókönyv Patrice Chéreau és Danièle Thompson műve, a filmzenét pedig Goran Bregović szerezte.

Margó királyné (La Reine Margot)
1994-es francia–olasz–német film
Daniel Auteuil (Navarrai Henrik), Virna Lisi (Medici Katalin) és Isabelle Adjani (Valois Margit hercegnő) a film egyik jelenetében
Rendező	Patrice Chéreau
Producer	Claude Berri
Vezető producer	Pierre Grunstein
Alapmű	Margó királyné (id. Alexandre Dumas)
Műfaj	filmdráma regény alapján készült film életrajzi film történelmi film
Forgatókönyvíró	Danièle Thompson Patrice Chéreau
Főszerepben	Isabelle Adjani Daniel Auteuil Virna Lisi Vincent Pérez
Zene	Goran Bregović
Operatőr	Philippe Rousselot
Vágó	François Gédigier Hélène Viard
Hangmérnök	Dominique Hennequin Guillaume Sciama
Jelmeztervező	Moidele Bickel
Díszlettervező	Richard Peduzzi Olivier Radot
Gyártásvezető	Pierre Grunstein
Gyártás
Gyártó	Renn Productions Miramax
Ország	Franciaország
Nyelv	francia + magyar (szinkron)
Forgatási helyszín	Portugália
Játékidő	162 perc
Költségvetés	42 000 000 DEM (kb. 21 000 000 EUR)
Forgalmazás
Forgalmazó	AMLF  FF Film & Music (filmszínház) Magyar Televízió M1 (2005. június 11., szombat, 23:10)
Bemutató	1994. május 13.  2003. augusztus 28.
Díj(ak)	Oscar-jelölés, BAFTA, Cannes, César
Korhatár	IV. kategória (NFT/23836/2016)
További információk
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Margó királyné témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A film cselekménye

Alább a cselekmény részletei következnek!

A filmbeli történet szerint Valois Margit francia királyi hercegnő, az elvakult katolikus anyakirályné, Medici Katalin leánya politikai és vallási okokból, anyja szorgalmazására kénytelen nőül menni a protestáns hitű, eretneknek tekintett Bourbon-Navarrai Henrikhez, Navarra királyához, hogy elsimítsa a két ellentétes oldal kibékíthetetlennek látszó ellentéteit, mely már hosszú ideje Franciaország vallási megosztottságát eredményezte. Akkoriban Franciaország trónján Margit egyik fivére, a neurotikus és hipochonder IX. Károly ült, aki gyűlölte és kegyetlenül üldözte az országában élő hugenottákat. Az irántuk való mélységes utálata okozta a Margit esküvőjének napján (1572. augusztus 18.) kirobbantott, előre megszervezett szörnyű öldöklést, az ún. Szent Bertalan-éjszakát, amelynek során a katolikus párt tagjai legyilkoltak több ezer párizsi hugenottát.

Margit hercegnő, aki nem szerelmi házasságot kötött Henrikkel, szenvedélyes intim viszonyt kezd egy épphogy Párizsba érkezett, jóképű és bátor hugenotta ifjúval, egy La Môle nevű katonával, aki szerencsésen – bár súlyosan megsebesülve – túlélte a mészárlást. Eközben Medici Katalin jóslatot kap, mely szerint fiai – a Valois-ház királyai – egymás után meghalnak, és Franciaország királyságát végül Navarrai Henrik fogja örökölni. Az intrikus és ravasz, hidegvérű anyakirályné azt tervezi, hogy újdonsült vejével kötött egyezségét felrúgva, bérgyilkosokat küld Henrikre, ezek kudarca után pedig méreggel próbálja meggyilkolni Henriket, hogy özvegységre jutó leánya megörökölje néhai férje, Bourbon Henrik királyságát, Navarra területét is, hozzácsatolva azt Franciaországhoz. Tervében kisebbik fia, Anjou hercege is segédkezik neki, aki bátyja koronájára áhítozik. Céljuk elérése érdekében Katalin és Anjou egy méregkeverő segítségével arzénnal átitatott könyvet ajándékoznak Henriknek, hogy azt lapozgatva, ujjain keresztül a halálos vegyület, bejutva a véráramba, végezzen Navarra királyával.

Tervük azonban megbukik, mivel a mérgezett kötet sajnálatos módon nem Henrik, hanem előbb IX. Károly kezébe kerül, aki hosszú és kínszenvedéssel teli agonizálás után végül meghal, de még halála előtt figyelmezteti Navarrai Henriket: azonnal meneküljön Navarrába, mert az anyja által ráküldött bérgyilkosok már várnak rá. Károly a húgát, Margitot azonban nem engedi elutazni, Henrik csak egyedül menekülhet. Navarrába visszatérve Henrik nyilvánosan megtagadja a kényszer hatására tett áttérését a katolicizmusra és visszatér a protestantizmusra. La Môle-t, Margit titkos szeretőjét visszaküldi Párizsba, hogy vegye rá a hercegnőt, menjen vele Navarrába. Guise herceg, az elkötelezett katolikus megneszeli tervüket. La Môle-t kísérőjével együtt Párizsban elfogatja, a Bastille-ba záratja és Margit tiltakozása ellenére, árulás vádjával mindkettőjüket lefejezteti. A történet azzal ér véget, hogy IX. Károly halálával annak öccse, Anjou hercege kerül a trónra, III. Henrik néven. Margit hercegnő titokban Navarrába szökik, de indulás előtt felkeresi a hóhért, megvásárolja tőle La Môle levágott fejét, és magával viszi Navarrába.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

További információk

• Margó királyné a PORT.hu-n (magyarul)
• Margó királyné az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Margó királyné a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Margó királyné a Box Office Mojón (angolul)