Marokau

atoll a Dél-Csendes-óceánon, Francia Polinéziában

Marokau egy atoll sziget a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Marokau a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Hikueru szigetcsoportnak, azon belül pedig az apró Két csoport-szigetek része. A Hikueru szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. A Hikueru szigetcsoport másik négy tagja Hikueru, Ravahere, Reitoru és Tekokota. A szigetcsoport legészakibb szigete Tekokata. Tőle délre az első sziget Hikueru 22km-re. Marokau Hikuerutól északnyugatra található 46km-re. Legközelebbi szomszédja a szintén a Két csoport-szigetekhez tartozó Ravahere tőle 1,8km-re fekszik délkeletre. Marokau Tahititől 714km-re fekszik keletre.

Marokau
Marokau felül nézetből
Marokau felül nézetből
Közigazgatás
Ország Franciaország
Tengerentúli terület Francia Polinézia
Legnagyobb településVaiori
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség6,73 fő/km²
Vaiori népességeismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán
Terület14,7 km²
Hosszúság22 km
IdőzónaUTC-10
Elhelyezkedése
Marokau (Francia Polinézia)
Marokau
Marokau
Pozíció Francia Polinézia térképén
d. sz. 18° 13′, ny. h. 142° 10′Koordináták: d. sz. 18° 13′, ny. h. 142° 10′
A Wikimédia Commons tartalmaz Marokau témájú médiaállományokat.

Marokau atoll alakja egy majdnem egyenlő oldalú (22km) háromszög. Sekély, belső lagúnájának területe 215,6km2, amelybe két szoroson keresztül lehet bejutni az óceán felől. Az egyik szoros keleten, a másik északon van a fő település közelében. Szárazföldjeinek összterülete 14,7km2. Marokau lakossága 99 fő állandó lakos volt a 2007-es népszámláláskor. Az sziget fő települése Vaiori, amely a sziget északi részén található.

Története szerkesztés

Marokau atollt legelőször Louis Antoine de Bougainville francia felfedező fedezte fel a nyugat számára 1768-ban, aki ottjártakor partra is szállt. 1769. április 6-án James Cook hajós kapitány is kikötött a szigeten. Ekkor adta Marokau és Ravahere szigeteknek a Két csoport-szigetek elnevezést.[1] Ezután Edward Belcher brit tengerész látogatott az atollra 1826. február 28-án.

A 19. században Hikueru francia gyarmat lett. Ekkor a lakosság 60 fő volt (1850. környékén).[2]

Az 1903-as trópusi ciklon hatalmas károkat okozott a szigeteken. A 12 méteres hullámokat korbácsoló pusztító vihar 95 emberéletet követelt,[3] amelyet később Jack London is részletesen leírt a "South Sea Tales" című regényében.

Közigazgatás szerkesztés

Közigazgatásilag Marokau atoll Hikueru települési önkormányzathoz tartozik Ravahere, Reitoru és Tekokota atollokkal együtt.[4]

Gazdasága szerkesztés

A 19. század óta Marokau atoll az egyik legfontosabb sziget a Tuamotu-szigetek közül, amelyen gyöngykagyló telepeken termeltek gyöngyöket 1965-ig.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN=9782709911757, pp.275-282.
  2. Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, éditions Challamel aîné, Paris, 1866, p.638.
  3. Les îles de Polynésie française face à l’aléa cyclonique Sébastien Larrue et Thomas Chiron, Vertigo, vol.10 Numéro3, 2010 december. (franciául)
  4. Tahiti Tourisme (franciául). [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
  5. Marokau - The Institute for Research and Development. [2013. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 17.)

További információk szerkesztés