Marosborosznok
falu Romániában, Arad megyében
Marosborosznok (Bruznic) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
| Marosborosznok (Bruznic) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Marosaszó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Marosaszó |
| Irányítószám | 317376 |
| SIRUTA-kód | 10783 |
| Népesség | |
| Népesség | 102 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 53″, k. h. 21° 53′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 53″, k. h. 21° 53′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marosborosznok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Lippától délkeletre fekvő település.
Története szerkesztés
Marosborosznok nevét 1437-ben kenezius de Bruznuk néven említette először oklevél. 1440-ben Brwznyk, 1477-ben Brwznik, 1808-ban Bruznik, 1888-ban Bruznik (Briznik), 1913-ban Marosborosznok néven írták.
1477-ben Brwznik néven mint Solymosvár 13. tartozékát említették.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bruznyik, Krassó vármegyében, nagy erdős hegyek közt, 2 katholikus, 1136 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Földesura a kamara.”
1910-ben 982 lakosából 951 román, 13 magyar volt. Ebből 963 görögkeleti ortodox, 16 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}