Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata
Marosvásárhelyt "állandó kőszínház" a Salamon Ernő Athenaeum beadványa alapján, az MNSZ támogatásával 1946. március 10-én kezdte meg tevékenységét Székely Színház néven. Az alapítók Kemény János, Pittner Olivér és Tompa Miklós. A bemutató előadás a Kultúrpalotában volt, Lehár Ferenc A mosoly országa c. operettje került színre Lóránt György és Kovács Irén Nagyváradról átszerződött művészek közreműködésével. Karmester Tóth Sándor volt.[1]
| Tompa Miklós Társulat Trupa Tompa Miklós | |
 | |
| Általános adatok | |
| Korábbi nevei | Székely Színház, Állami Székely Színház |
| Névadó | Tompa Miklós |
| Alapítva | 1946 |
| Státus | nemzeti színház magyar tagozata |
| Profil | művészszínház |
| Műfaj | drámai |
| Alapító | Tompa Miklós Kemény János Pittner Olivér |
| Fenntartó | Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma, Románia |
| Tagozatok | magyar |
| Épületek | Marosvásárhelyi Nemzeti Színház |
| Játszóhelyek | Nagyterem, Kisterem, Underground terem |
| Személyzet | |
| Főigazgató | Pál D. Attila |
| Művészeti aligazgató | Berekméri Katalin Dan Radulescu |
| Gazdasági vezető | Raluca Codreanu |
| Színészek | 34 |
| Elérhetőség | |
| Cím | 540034 Marosvásárhely, Színház tér 1. |
| Postacím | Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Színház tér 1., 540034 Marosvásárhely, Románia C.P.58 |
| Telefonszám | 0365 806 862 |
| Honlap | www.nemzetiszinhaz.ro |
 Tompa Miklós Társulat
Trupa Tompa Miklós Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 47″, k. h. 24° 33′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 47″, k. h. 24° 33′ 38″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tompa Miklós Társulat Trupa Tompa Miklós témájú médiaállományokat. | |
Igazgatók, színészek, műsorpolitika[2][3][4] szerkesztés
Tompa Miklósnak, az induláskor kinevezett igazgatónak sikerült egy olyan remek színészgárda szerződtetése, mely évekre gerincét alkotta a színháznak. Kiemelkedő tagjai: Delly Ferenc, Szabó Ernő, Kovács György, Kőszegi Margit, Borovszky Oszkár, Andrásy Márton, Hamvay Lucy, Váradi Rudolf, Kiss László, Lantos Béla, Szabó Duci. Az első évadban többnyire operettek szerepeltek a műsorban, de már a bemutatót követő napokban játszották az első prózai művet: Molnár Ferenc A doktor úr c. szatirikus bohózatát, az őszi évadban pedig olyan jelentős darabokat láthatott a közönség, mint amilyen Machiavelli Mandragóra, Molnár Ferenc Liliom, Heltai Jenő A néma levente, G. B. Shaw Az ördög cimborája c. műve.
1948-ban az államosítás után Állami Székely Színház néven működik tovább. Kialakult művész-színház típusú műsorpolitikája: az operett-előadások helyét hovatovább átvették a magyar és világirodalmi remekművek. Sorra került Katona József Bánk bán, Móricz Zsigmond Úri muri, Csiky Gergely Ingyenélők és Buborékok, Illyés Gyula Fáklyaláng, Bródy Sándor A tanítónő, Kós Károly Budai Nagy Antal, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, Örkény István Tóték c. darabja, közben az orosz irodalomból Makszim Gorkij, Csehov, Gogol, a nagy klasszikusok közül Molière, Shakespeare, Rostand, a modernek közül Tennessee Williams, Dürrenmatt, a román irodalomból Caragiale, Mușatescu drámája, a hazai modern szerzők közül Sütő András Fecskeszárnyú szemöldök, Tékozló szerelem, Pompás Gedeon, Szabó Lajos Menekülés c. darabja. A "házi szerzők" is közönség elé kerültek, így Kiss László-Kováts Dezső Vihar a havason, Eugen Mirea-Kovács György Az utolsó vonat c. színműve. A színház mindmáig törekszik arra, hogy repertoárján egyaránt szerepeljenek klasszikus és kortárs művek, a világirodalom és a magyar irodalom kiemelkedő darabjai.
A színház jeles rendezőkkel emelte az előadások minőségét, ilyen volt Harag György, Kőmíves Nagy Lajos, Farkas István, Hunyadi András, Kincses Elemér, Gergely Géza, Kovács Levente,Tompa Gábor, Keresztes Attila, a vendégrendezők közül Sică Alexandrescu, Moni Ghelerter, Kovács Ferenc, Szabó József, az ezredforduló után pedig Scott Johnston, Alexandre Colpacci, Bodó Viktor, Tadeusz Bradeczki, Radu Afrim, Bodolay Géza, Zsótér Sándor. Találó díszleteket és jelmezeket olyan elismert művészek készítettek, mint Háry Lajos, Szakács György, Kemény Árpád, Edit Schranz-Kunovits, Romulus Fenes, K. Tamás Anna, Dobre-Kóthay Judit. Az eltelt több mint hét évtized alatt sok jeles színész lépett itt fel meghívott vendégként, köztük Bara Margit, Bisztrai Mária, Csóka József, Gróf László, Senkálszky Endre.
1962-ben alakult meg a színház román tagozata. Az 1972-73-as évadtól kezdve a színház, most már mint Marosvásárhelyi Nemzeti Színház új, modern épületbe költözött, nézőtere 600 férőhelyes, amfiteátrum-szerű kiképzéssel, légfűtéses, a társalkodókat gobelinek, szőnyegek, bútorok, csillárok teszik hangulatossá.
Az eltelt időszakban nem hiányoztak az önálló előadói estek sem az új épület kistermében, mint amilyen Nemes Levente Dózsa, Illyés Kinga A kis herceg, Fagyöngy, Lírai oratórium vagy Ferenczy István Bolyai János estéje, Boér Ferenc Ki látott engem, Farkas Ibolya Árva Bethlen Kata c. produkciója.
Az évtizedek során a színház számos művésze részesült kitüntetésekben, így Tompa Miklós (állami díj, a művészet érdemes mestere, Tamási Áron-díj), Szabó Ernő (állami díj, érdemes művész), Delly Ferenc (állami díj), Kovács György (állami díj, a nép művésze), Kőszegi Margit (érdemes művész) és Lohinszky Loránd (érdemes művész, az EMKE Kovács György-díja, az Uniter életműdíja), Ferenczy István (az EMKE gr. Bánffy Miklós díja), Sebestyén Aba (Uniter-díj), B. Fülöp Erzsébet (Jászai Mari-díj, az EMKE Poór Lili díja), Bíró József (Jászai Mari-díj, az EMKE Kovács György díja), Biluska Annamária (az EMKE Poór Lili díja), Bányai Kelemen Barna (az EMKE Kovács György díja), Galló Ernő (az EMKE Kovács György díja), László Csaba (az EMKE Kovács György díja), Berekméri Katalin (Uniter-díj).
Az 1989-es rendszerváltást követő évek fontosabb előadásai közé tartozik Sütő András korábban betiltott darabjának, Az álomkommandónak a színrevitele (1991, rendező: Seprődi Kiss Attila), Lucian Blaga Gyerekkeresztesekje (1992, rendező: Victor Ioan Frunză), Albee Nem félünk a farkastól című drámája (1995, rendező: Mircea Cornișteanu), Goldoni Chioggiai csetepatéja (1998, rendező: Novák Eszter), Wedekind A tavasz ébredése (2000, rendező: Anca Bradu), Füst Milán Boldogtalanokja (2004, rendező: Bodó Viktor), Janusz Glowacki Negyedik nővére (2005, rendező: Alexandre Colpacci).
A magyar tagozat 1997-ben felvette Tompa Miklós nevét. Számos igazgatóválság után, pár éve a Társulat építkezésbe kezdett, és mára a legnézettebb erdélyi magyar színházak közé tartozik megközelítőleg évi 40 ezer nézővel.
2012 óta a Tompa Miklós Társulat Keresztes Attila művészeti igazgató vezetésével virágkorát éli, kiemelkedő fontosságú alkotóműhellyé vált, amely folyamatosan provokálja közönségét, aktívan reagálva közvetlen szociopolitikai környezetére. Jelenleg Románia egyik legfontosabb és legismertebb színháza, ahol a társulat és a különböző országokból meghívott kiemelkedő rendezők találkozásából értékes együttműködések születnek. Ebben az időszakban a színház visszakerült mind a magyar mind a román szakmai köztudatba, számos fesztiválon vett részt, jelentős díjakat kapott. Olyan kiemelkedő produkciók születtek, mint Gorkij: A mélyben (2013, rendező: Keresztes Attila), Double Bind (2014, rendező: Kincses Réka), Az ördög próbája (2014, rendező: Radu Afrim), Shakespeare: Szeget szeggel ( 2014, rendező: Tadeusz Bradecki), Bartis Attila: Nyugalom (2015, rendező: Radu Afrim), Moliére: Tartuffe (2015, rendező: Keresztes Attila), Csehov: Sirály (2016, rendező: Keresztes Attila), Beckett: A játszma vége (2016, rendező: Tompa Gábor), Molnár Ferenc: Az üvegcipő (2016, rendező: Mohácsi János), Retromadár blokknak csapódik és a forró aszfaltra zuhan (2016, rendező: Radu Afrim), Timur Vermes: Nézd, ki van itt? (2017, rendező: Theodor Cristian Popescu), Shakespeare: Macbeth (2017, rendező: Keresztes Attila), Ibsen: Hedda Gabler (2017, rendező: Keresztes Attila), Moliére/B.: Le Misanthrope - Az új embergyűlölő (2018, rendező: Bodolay), Hauptmann: Patkányok (2019, rendező: Zsótér Sándor)...
Társulat (2022/2023) szerkesztés
- Adorjáni Nagy Zoltán
- B. Fülöp Erzsébet
- Bálint Örs Hunor
- Bartha László Zsolt
- Benő Kinga
- Berekméri Katalin
- Bokor Barna
- Csíki Szabolcs
- Fehér Balázs Benő
- Ferenczi H. István
- Fodor Piroska
- Fülöp Bea
- Galló Ernő
- Gecse Ramóna
- Henn János
- Kádár Noémi
- Kilyén László
- Kiss Bora
- Korpos András
- Kovács Botond
- László Csaba
- Lőrincz Ágnes
- Meszesi Oszkár
- Moldován Orsolya
- Nagy Dorottya
- Nagy István
- Németh B. Kristóf
- Ördög Miklós Levente
- P. Béres Ildikó
- Renczés Viktória
- Rózsa László
- Sebestyén Aba
- Simon Boglárka-Katalin
- Somody Hajnal
- Szabadi Nóra
- Tamás Fábián Csanád
- Tollas Gábor
- Varga Andrea
- Varga Balázs
Irodalom szerkesztés
- Szentimrei Jenő: Harc az állandó színházért Marosvásárhelyen. Marosvásárhely, 1957.
- Polgár István: 25 év. Új Élet 1971/18.
- Marosi Barna: Marosvásárhely kőszínháza. A Hét Évkönyve, 1981. 209-14.
- Halász Anna: "Mindig a realista színjátszás újul meg." Beszélgetés Tompa Miklóssal. A Hét Évkönyve, 1981. 203-08.
- Kovács Levente: A marosvásárhelyi Székely Színház története. Mentor, Marosvásárhely, 2001.
- Bodó A. Ottó: Húsz év erdélyi magyar színháza (1990-2010). Eikon, Kolozsvár, 2014.
- Ferencz Éva - Keresztes Franciska (szerk.): A Marosvásárhelyi Állami Színház 1961-1978. Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kutatóközpont, 2017.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Történet: Nemzeti Szinház Marosvásárhely. www.nemzetiszinhaz.ro. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Évadok: Nemzeti Szinház Marosvásárhely. www.nemzetiszinhaz.ro. [2019. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 6.)
- ↑ Marosvásárhelyi szinház - Színházak - Theater Online (magyar nyelven). theater.hu. (Hozzáférés: 2019. október 6.)
- ↑ Tompa társulat Kisterem - Színházak - Theater Online (magyar nyelven). theater.hu. (Hozzáférés: 2019. október 6.)
.svg){kind=small}