Maszlag
A maszlag (Datura) a burgonyavirágúak rendjének (Solanales), a burgonyafélék családjának (Solanaceae) egy nemzetsége. Magyarországon egyetlen vadon élő – de nem őshonos – faja a csattanó maszlag (Datura stramonium), mely főleg a kapáskultúrákban, kissé jobb talajokon gyorsan megjelenik és elszaporodik. Európába csak a 16. század folyamán került. A maszlagok főképp a bennük lévő kémiai anyagokról nevezetesek. Több földrész népi gyógyászatában – egymástól függetlenül – is igen jelentősek voltak ezek a növények.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A csattanó maszlag (Datura stramonium) négy kopáccsal nyíló toktermése magvakkal
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Fajsorok, fajok | ||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maszlag témájú médiaállományokat és Maszlag témájú kategóriát. |
A Datura-fajok elterjedése igen érdekes. Pl. a Dél-Ázsiában honos, elterjedt és termesztett D. metel legközelebbi rokona Amerika trópusi–szubtrópusi területein honos, míg egy másik közeli rokon faj – nevezetesen a D. leichhardtii – Ausztráliában él. Ugyancsak ebbe a szekcióba tartozik D. ferox, mely azonban Kína hűvösebb, mérsékelt övi területein él. A csattanó maszlagot az eddig fajoktól eltérően egy másik szekcióba osztják be, melyektől pl. a termés felnyílásának módja különíti el. Míg a csattanó maszlag és rokon fajainak termése négy kopáccsal nyílik fel, addig a fentebb említett maszlagfajok termése kis szövetdarabokra hullik szét, mert az érés folyamán a sejtek közötti összeköttetés fellazul, s laza, habszerű szövetté alakulnak.
A magok terjesztését sok esetben hangyák végzik ebben a nemzetségben. Ugyanis a magok egyszerűen csak a földre potyognak a termés felnyílása után. Azonban rajtuk egy szövetduzzanatot, ún. karankulát (carancula) találunk, mely magas tápanyagtartalmú sejtekből áll. A hangyák éppen a tápanyagtartalom miatt összegyűjtik, s messzire szállítják ezeket a magvakat, melyek aztán az új élőhelyen kicsíráznak.
A Datura nemzetség kétségkívül leglátványosabb fajai a Közép- és Dél-Amerikára korlátozódó fatermetű alakok. Ezek termése – a többi maszlagfélével ellentétben – nem tok, hanem bogyó. Virágaik rendkívül látványosak, trombita alakúak, elérhetik a 25–30 cm-es hosszúságot is – éppen ezért alkalmasak dísznövénynek. A indiánok már régóta termesztik is őket, mert bódító hatású anyagokat adnak.
A maszlagok anyagai mérgek, hallucinogének, a központi idegrendszerre ható anyagok, élvezetük transzszerű állapotot idéz elő. Főképp a bennszülött-törzsek orvos-varázslói használták előszeretettel ezeket a növényeket. A hazánkban is élő csattanó maszlag levele pl. a népi gyógyászatban az asztma ellenszere. Ma ezekből a fajokból nyerik a szkopolamin nevű alkaloidot, továbbá a hioszciamint és atropint is, amelyek különféle gyógyszerkészítmények hatóanyagai. A mérsékelt égövben éppen ezért termesztik a csattanó maszlagot, míg a szubtrópusokon a hatalmas virágú, igen látványos D. innoxiát.
Rendszerezés szerkesztés
Sokáig ide sorolták a fajokat, melyeket jelenleg a különálló angyaltrombita (Brugmansia) nemzetségben írnak le. A szakértők jelenleg kilenc Datura-fajt különböztetnek meg:[1]
- Datura ceratocaula Jacq.
- Datura discolor Bernh.
- Datura ferox L.
- Datura inoxia Mill.
- Datura leichhardtii F.Muell. ex Benth. (syn. D. pruinosa)
- Datura metel L.
- Datura quercifolia Kunth
- Datura stramonium L. (syn. D. inermis) – csattanó maszlag
- Datura wrightii Regel
A Datura-fajokat filogenetikai alapú vizsgálatok alapján négy fajsorra osztják:[2]
- Stramonium fajsor Bernh.
- Datura stramonium L.
- Datura ferox L.
- Datura quercifolia Humb., Bonpl. & Kunth
- Dutra fajsor Bernh.
- Datura metel L.
- Datura wrightii Regel
- Datura inoxia Mill.
- Datura leichhardtii F. Muell. ex Benth.
- Datura lanosa A. S. Barclay ex Bye (jelenleg önálló faj helyett a Datura wrightii vagy a Datura inoxia változatának tartják[1])
- Ceratocaulis fajsor Bernh.
- Datura ceratocaula Ortega
- Discolor fajsor
- Datura discolor Bernh.
A tanulmányban nem szereplő fajok, melyek a fentiekkel szinonim nevek lehetnek:[3]
- Datura bernhardii C. E. Lundstr.
- Datura kymatocarpa A. S. Barclay
- Datura reburra A. S. Barclay
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Preissel, Ulrike, Hans-Georg Preissel. Brugmansia and Datura: Angel's Trumpets and Thorn Apples. Buffalo, New York: Firefly Books, 106–129. o. (2002). ISBN 1-55209-598-3
- ↑ E. S. Mace, C. G. Gebhardt und R. N. Lester: AFLP analysis of genetic relationships in the tribe Datureae (Solanaceae). In: TAG Theoretical and Applied Genetics. Volume 99, Nummer 3-4, August 1999, S. 634-641. doi:10.1007/s001220051278
- ↑ Vgl. ARS-GRIN Eintrag der Gattung Archiválva 2008. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források szerkesztés
- Urania Növényvilág – Magasabbrendű növények II., Gondolat Kiadó, Bp., 1976
- A csattanó maszlag – Növénykatalógus
További információk szerkesztés
- Datura, Maszlag - Kertészeti lexikon, tuja.hu