Wikipédia

Matolcsy György (közgazdász)

(1955) magyar politikus
Ez a szócikk a közgazdászról szól. Hasonló címmel lásd még: Matolcsy György (egyértelműsítő lap).

Matolcsy György Huba (Budapest, 1955. július 18. –) magyar közgazdász, publicista, politikus. A rendszerváltás után több privatizációval foglalkozó kutatóintézet vezetője volt. 2000–2002 között gazdasági miniszter, egyben az Országos Atomenergia-bizottság elnöke. 2002-től a Növekedéskutató Intézet igazgatója, 2003-tól a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2006–2013 között a Fidesz országgyűlési képviselője. 2010–2013 között a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere volt. 2013-tól a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 4. legbefolyásosabb személye.

Matolcsy György
A Magyar Nemzeti Bank 21. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2013. március 4.[1]
ElődSimor András
Magyarország nemzetgazdasági minisztere
Hivatali idő
2010. május 29. – 2013. március 3.
ElődVarga István (nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként)
UtódVarga Mihály
A Magyar Köztársaság gazdasági minisztere
Hivatali idő
2000. január 1. – 2002. május 27.
ElődChikán Attila
UtódCsillag István
Született1955. július 18. (68 éves)
Budapest
PártFidesz
HázastársaVajda Zita (2017–)
Foglalkozásközgazdász, politikus
IskoláiBudapesti Corvinus Egyetem (–1977, közgazdaság-tudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Matolcsy György témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Édesapja Matolcsy György (1930–2021), a Pannónia Filmstúdió egykori igazgatója volt.

1973-ban érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, majd felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipar szakára. Itt 1977-ben közgazdászdiplomát, 1981-ben pedig egyetemi doktori fokozatot szerzett. Diplomázása után egy évig az Iparszervezési Intézet munkatársa, majd 1981-ig a Pénzügyminisztérium ipari főosztálya, illetve 1985-ig a miniszteri titkárság főelőadója, majd osztályvezetője volt.

Tagja lett az MSZMP-nek.[2] Ezt követően 1990-ig a Pénzügykutató Intézet (1987-től részvénytársaság) munkatársa, majd tudományos főmunkatársa.[3] Rövid kormányzati kitérő után 1991 januárja és szeptembere között a Privatizációs Kutatóintézet igazgatója volt, ezt követően három éven át a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) a magyar kormány képviselője. 1995 és 1998 között a Tulajdon Alapítvány Privatizációs Kutatóintézet igazgatója. 1998 és 1999 között, illetve 2002-től a Növekedéskutató Intézet igazgatója.

Közéleti pályafutása szerkesztés

Az Antall-kormány beiktatása után 1990 májusa és decembere között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, illetve 1990 júliusától decemberéig a privatizációért felelős kormánybizottság elnöke volt. Hosszabb szünet után 1999-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének lett tagja. 2000-ben Chikán Attila utódjaként gazdasági miniszterré nevezték ki. Nevéhez fűződik többek között a Széchenyi-terv kialakítása.

Tisztségét a 2002-es kormányváltásig viselte. Minisztersége alatt az Országos Atomenergia-bizottság elnöke is volt. A Fidesz 2003-as átalakulása során belépett a pártba. Ugyanebben az évben a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Bács-Kiskun megyei területi listájának vezetőjeként bejutott az Országgyűlésbe. A 2010-ig tartó ciklusban a gazdasági és informatikai bizottság tagja volt. A 2010-es választásokon szintén a Fidesz és a KDNP közös Bács-Kiskun megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 2010-től a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere.

A 2000-es évek második felétől a Heti Válasz állandó publicistája. 2009-ben Kozármisleny városa díszpolgári címet adományozott neki.

2011 januárjában indult el a nevéhez fűződő Új Széchenyi Terv, amelynek a KKV-knak nyújtott pályázható forrásokkal a vállalkozások megerősítése és a munkahelyteremtés volt a célja.[4]

2012-ben sokat emlegetett nyilatkozata volt, mikor ez év november 16-án egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon kérdésre, miszerint Bajnai Gordon szerint a Fidesz-szavazók ázsiai törzset alkotnak, azt találta mondani: „Az ázsiai származásra büszkének kell lennünk. Gyermekeink fenekén az első hat hétben százból harminc esetben kis piros pont van. Pont, mint a japán gyermekeknek. Ezt nekem japán tudósok mondták.”, majd elhangzott az is tőle, hogy „Kistigrisek leszünk újra, aranyosak, játékosak, de látszik a fogunk.”, mellyel a magyar gazdaságra utalt.[5]

2013 márciusától hat évre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökévé nevezték ki.[6][7] Kinevezése után egy hónappal, 2013 áprilisában hirdette meg az MNB a Növekedési Hitelprogramot, melynek célja a kis- és középvállalkozások forint alapú hitelhez jutásának elősegítése volt. A program keretében a jegybank ingyenes forint forrással látja el a bankszektort, amely e forrásokat legfeljebb 2,5%-os kamatlábbal továbbadja KKV partnereinek. Az NHP eddigi szakaszainak köszönhetően 2020-ig több mint 57 ezer vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz, mintegy 3400 milliárd forint értékben.[8]

2013-as jegybankelnöki kinevezésétől kezdődően az MNB Monetáris Tanácsa fenntartotta kamatcsökkentési ciklusát, és 2016 óta 1 százalék alatt tartja a jegybanki alapkamatot.[9]

2014-ben hozták létre vezetésével az MNB Pallasz Athénéről elnevezett alapítványait 260 milliárd forintból, melyek különféle pályázati lehetőségeket kínálnak,[10] de a bírálatok szerint a közpénzből működő alapítványok számos „luxusberuházásra” költöttek, úgy mint műkincsekre és nagy értékű ingatlanokra, ennek kapcsán pedig Matolcsy személye is támadások céltáblájává vált.[11][12] Az alapítványok rokonokat is támogattak, 2016-ban például több mint 600 milliós támogatást kapott az a New Wave Production Kft., amely mögött Szemerey Tamás, Matolcsy unokatestvére áll.[13]

2014 tavaszán a vezetésével indult el az MNB önfinanszírozási programja, aminek segítségével az államadósság devizaaránya közel 50 százalékról 20 százalékra csökkent, így a magyar gazdaság külső sérülékenysége jelentősen mérséklődött.[14]

2014-ben Matolcsy volt kabinetfőnöke, Wiedermann Helga Sakk és Póker – Krónika a magyar gazdasági szabadságharc győztes csatáiról címmel könyvet írt Matolcsy miniszterségének időszakáról, mely az adóforintokból működő Pallas Athéné Domus Animae alapítvány támogatott. Kritikusai szerint a könyvben Matolcsy bizonyos viselkedése felveti a bennfentes kereskedés gyanúját.[15]

2014 novemberében a vezetése alatt álló MNB, a kormány és a bankszövetség egyeztetéseinek eredményeként döntöttek a jelzáloghiteleknek az akkori piaci árfolyam közelében történő forintosításáról. Matolcsy jelentős szerepet vállalt a deviza- és a deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek forintra váltásában azzal, hogy a jegybank biztosította a bankok számára a forintosításhoz szükséges deviza teljes mennyiségét.[16]

2015. március 5-én a jegybank új, közgazdasági és monetáris politikai szakmai könyvsorozatot indított útjára, a könyvsorozat első kötetét, az Egyensúly és növekedést, Matolcsy György jegyzi. A könyv 2015 végén angolul is megjelent.[17] A kötet második, átdolgozott kiadását 2020. december 10-én mutatták be.[18]

2016 végén nyilvánosságra került, hogy Matolcsy egy Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnökének tulajdonában lévő ingatlant bérel, ami felvetette az összeférhetetlenség gyanúját, mert Patai az UniCredit Bank igazgatójaként a banki felügyeletet is ellátó jegybank elnökével nem lehet üzleti viszonyban.[19] Matolcsy rendre kitért a válaszadás alól és csak balatonakarattyai állandó lakcímét ismételgette, egy ízben pedig pikírt stílusban beszélt a karácsonyi ünnepek fontosságáról a riportereknek válaszadás helyett.[20] Patai később cáfolta, hogy Matolcsy az ingatlanában lakott volna.[21]

2018-ban már fia, Matolcsy Ádám egy cégének tulajdonában álló, 400 millió forintos luxusvillába költözött, amelynek megvásárlásához a Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitel Bank adott kölcsönt Matolcsy fiának. Matolcsy Ádám szerint apja bérleti díj fejében használja az ingatlant, amit a cégének fizet.[22]

Elnöksége alatt, 2018 márciusában a jegybank hazaszállíttatta Londonból a magyar aranytartalékot, októberben pedig 3,1 tonnáról 31,5 tonnára, azaz tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát.[23][24]

Bírálták amiatt is, hogy túl szoros viszonyt ápol Polt Péter főügyésszel,[25] akinek felesége, Polt-Palásthy Marianna az MNB személyügyekért felelős vezetője, emellett több MNB-alapítvány felügyelőbizottságában is tevékenykedik,[26] ráadásul személyügyi vezetőként ő vette fel a férje korábbi házasságából származó lányát, Polt Petrát az MNB jogi osztályára 2017 januárjától,[27] amely a bank közlése alapján Matolcsy jóváhagyásával történt.[25] Az összefonódások miatt az ellenzéki pártok képviselői lemondásra szólították fel Polt feleségét és lányát, az MNB-t pedig a „Fidesz magánbankjának” nevezték.[28]

2014-ben jelentkezett PhD-fokozat megszerzésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, azonban ez 2017-re meghiúsult, mert nem rendelkezett második középfokú nyelvvizsgával a meglévő középfokú angol mellett. Az MNB szerint Matolcsy későbbre halasztotta a tanulmányai befejezését,[29] témavezetője, Lentner Csaba közgazdász – aki egyébként Matolcsy beosztottja a jegybank alapítványainál – pedig azzal magyarázta ezt, hogy „Matolcsy György több mint egy PhD tudományos fokozat”, emellett karaktergyilkosságként sommázta a tényeket.[30]

2018-ban az keltett feltűnést vele kapcsolatban, hogy az MNB épületeinek közeléből eltűntek a 8-as és a 13-as számok, amit kritikusai Matolcsy számmisztikai vonzalmával és ezen számoktól való rettegésével magyarázták, miután sokáig hiányoztak az ilyen sorszámú parkolóhelyek az MNB épülete mellől, de az épület és a PADA alapítványoknak otthont adó épület eredetileg 8-as házszámmal rendelkező címeit is utólag megváltoztatták a 8-as kihagyásával. Az MNB cáfolt mindenféle „rettegésre” vonatkozó híresztelést.[31]

2019 márciusában a Debreceni Egyetem díszdoktori címet (doctor honoris causa) adományozott neki.[32]

2019 július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel a Matolcsy vezette MNB elindította vállalati kötvényvásárlási programját, ami élénkíti a versenyt a bankok között, ezáltal hozzájárul a forrásköltségek csökkenéséhez. [33]

2020 tavaszán Matolcsy bejelentette, hogy az új típusú koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében összesen 3000 milliárd forint új forrást biztosítanak a gazdaságnak, ami az éves várható GDP 6 százaléka.[34]

Matolcsy György a Magyarország újraindul című konferencián adott interjúban 2021. június 9-én megosztotta a Magyar Nemzeti Bank tervét egy digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetéséről. Matolcsy az interjúban azt is kifejtette, hogy miért hasznos a gazdaság és a magyar emberek számára a magyar CBDC fejlesztése. A központi bankok több mint 400 éve léteznek, és Matolcsy szerint “nem működhetnek úgy, mint 400, 300 vagy 200 évvel ezelőtt”.[35]

2022. december 5-én több szokatlanul éles kritikai megjegyzés hangzott el tőle a parlament Gazdasági Bizottságának aktuális ülésén, amikkel a kormány gazdaságpolitikáját bírálta. Itt egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van, és ha a gazdaságpolitika nem változik Magyarország súlyos gazdasági nehézségek elé néz, ezen kívül felrótta, hogy az elmúlt tíz évben Magyarország nem állt át hangsúlyosabban a megújuló energiaforrásokra.[36] Felmerült, hogy a kritikus véleményekre azután került sor, hogy a kormánypártok elutasították azt az MNB féle kezdeményezést, amivel Matolcsyt élete végéig, de legalábbis 2031-ig jegybankelnöknek akarták megtartani. Az MNB tagadta ezt az értesülést, de Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szerint volt ilyen szándék. Kritikusok, mint Surányi György korábbi jegybankelnök szerint Matolcsy a saját korábbi jegybankelnöki és gazdasagi miniszteri kudarcairól beszélt, hisz ilyen minőségében ő is felelős volt az általa kritizált helyzetért.[37][38][39]

Családja szerkesztés

Édesapja id. Matolcsy György (1930–2021), animációsfilm-producer és filmtörténész, a Pannónia Filmstúdió egyik alapítója, stúdióvezetője volt.

Első felesége Matolcsy Gyöngyi, 2014 óta Balatonakarattya polgármestere.[40] 2016-ban elváltak. Két fiúgyermekük van: Matolcsy Ádám (1986) vállalkozó (Magyar Stratégiai Zrt., Glamorous Kft., Balaton Bútorgyár), és Matolcsy Máté Huba (az MKB Bank stratégiai és üzletpolitikai területének elemzője, majd a Mém Műhely Kft. tulajdonosa és ügyvezetője).[41][42]

2017-ben feleségül vette Vajda Zita (Matolcsy Zita) közgazdászt, akivel egy közös gyermekük született. Kapcsolatuk kezdetben szintén jelentős közéleti polémia tárgya volt.

Könyvei szerkesztés

  • Az a bizonyos harmincöt százalék; Magvető, Budapest, 1978 (Gyorsuló idő)
  • Hogyan alapítsunk társulást? Tanulmány; szerk. Matolcsy György; Economix Közgazdász Egyetemi Kisszövetkezet, Budapest, 1987
  • A magyar privatizáció. Trendek, tények, privatizációs példák; Tulajdon Alapítvány–Privatizációs Kutatóintézet, Budapest, 1991 (Lábadozásunk évei)
  • Sokk (vagy kevés?); Kairosz, Budapest, 1998
  • Növekedés és globalizáció. Válogatott tanulmányok; szerk. Matolcsy György, előszó Bogár László; Kairosz–Növekedéskutató Intézet, Szentendre–Budapest, 1999 (Miénk a 21. század)
  • Élő emlékeink. A Széchenyi-terv világa; Válasz, Budapest, 2002
  • Amerikai birodalom. A jövő forgatókönyvei; Válasz, Budapest, 2004
  • Éllovasból sereghajtó. Elveszett évek krónikája; Éghajlat, Budapest, 2008
  • Jövőkép. Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon; szerk. Cséfalvay Zoltán, Matolcsy György; MGFI, Budapest, 2009 (Jövőkép sorozat)
  • 2002–2013. Válogatás Matolcsy György Heti válaszban megjelent írásaiból; s.n., s.l., 2013
  • Egyensúly és növekedés. Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010–2014; Kairosz, Budapest, 2015 (Magyar Nemzeti Bank könyvsorozata) (angolul is)
  • Amerikai Birodalom vs. Európai Álom. Az euró kudarca; Pallas Athéné, Budapest, 2020 (angolul is)
  • Egyensúly és növekedés. Sereghajtóból újra éllovas. 2010–2019; 2. átdolg. kiad.; MNB, Budapest, 2020 (Magyar Nemzeti Bank könyvsorozata)
  • Az idő mintázatai. Az 1940-es és az 1970-es évek újraélése; Pallas Athéné, Bp., 2022
  • Új fenntartható közgazdaságtan. Globális vitairat; szerk. Baksay Gergely, Matolcsy György, Virág Barnabás; MNB, Bp., 2022 (A Magyar Nemzeti Bank könyvsorozata)
  • On the Edge of Times. The Return of the 1940s and the 1970s; Pallas Athéné, Budapest, 2022
  • Olvasó-napló. Válogatott írások, 1-2.; 2. bőv., átdolg. kiad.; Pallas Athéné, Bp., 2023

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Barankovics Emlékérem kitüntetés (2013)
  • Figyelő – Az év embere (2017)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke Archiválva 2013. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kisalföld, 2013. 03. 04.
  2. ↑ 168 óra Archiválva 2010. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ Dr. Matolcsy György életrajza, kormany.hu Archiválva 2013. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. ↑ Matolcsy György: a Széchenyi Terv 4-6%-ra emeli a gazdasági növekedést (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  5. ↑ Matolcsy: Az adósság a pogácsa sorsára jut Index, 2012. november 16.
  6. ↑ Matolcsy lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke Archiválva 2013. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  7. ↑ Matolcsy György az MNB új elnöke, Index, 2013. március 1.
  8. ↑ Növekedési Hitelprogram (NHP). www.mnb.hu. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  9. ↑ MNB.hu. www.mnb.hu. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  10. ↑ Kell havi 200 ezer fix négy évig? Forduljon Matolcsyékhoz! hvg, 2014. szeptember 2.
  11. ↑ Ezt a birodalmat akarta eldugni előlünk Matolcsy 444.hu, 2016. április 21.
  12. ↑ A 10 legelképesztőbb dolog, amit pénzeltek Matolcsy alapítványai 24.hu, 2016. április 25.
  13. ↑ És akkor megtudtuk, hogyan dőlt a közpénz haverokhoz, rokonokhoz Index, 2016. április 24.
  14. ↑ Szükség van még az MNB kamatcsere-eszközére? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  15. ↑ Közpénzből készült a Sakk és Póker Archiválva 2017. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Népszava, 2014. április 29.
  16. ↑ Bejelentették: ezen az árfolyamon forintosítják a devizahiteleket! (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  17. ↑ A Magyar Nemzeti Bank új, közgazdasági és monetáris politikai szakmai könyvsorozatot indít, 2015. március 5., mnb.hu
  18. ↑ Megjelent Matolcsy György Egyensúly és Növekedés c. könyvének új kiadása. www.mnb.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  19. ↑ Matolcsy az ország egyik legdrágább luxuslakását használja, nem is akárkiét nol.hu, 2016. október 6.
  20. ↑ Matolcsy: Lesz-e bejgli? rtl.hu, 2016. december 12.
  21. ↑ Patai: Matolcsy soha nem lakott a lakásomban Index, 2017. március 16.
  22. ↑ 400 milliós luxusvillába vette be magát Matolcsy és családja 24.hu, 2018. március 13.
  23. ↑ Hazahozta az aranyat az MNB (magyar nyelven). Világgazdaság. [2018. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  24. ↑ Egy új aranykor kezdete? Hazatért a tízszeresére növelt aranytartalék (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  25. ↑ a b Matolcsy döntött arról, hogy felvegyék Polt Péter lányát a jegybankba 24.hu, 2017. augusztus 17.
  26. ↑ Polt feleségének tudnia kellett az óriási botrányról nol.hu, 2016. április 25.
  27. ↑ Polt Péter ötmilliót kereső felesége felvette Polt lányát is a jegybankba 24.hu, 2017. május 25.
  28. ↑ “Polt hátán Polt” – lemondatnák a főügyész feleségét 24.hu, 2017. május 25.
  29. ↑ Matolcsy nem tett le a doktori címről: csak épp később folytatja tanulmányait 24.hu, 2017. március 31.
  30. ↑ Lentner Csaba: Matolcsy György több, mint egy PhD fokozat 24.hu, 2017. április 1.
  31. ↑ Eluralkodott a 8-as fóbia: a Matolcsy-alapítványok otthonáról is eltűnt a nyolcas 24.hu, 2018. augusztus 31.
  32. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Díszdoktori címet kapott a Debreceni Egyetemtől Matolcsy György (magyar nyelven). eduline.hu, 2019. március 14. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  33. ↑ Növekedési Kötvényprogram (NKP). www.mnb.hu. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  34. ↑ Matolcsy György: Az MNB 3000 milliárd forint új forrást adott a gazdaságnak (magyar nyelven). 24.hu, 2020. április 7. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  35. ↑ Andrea: A Magyar Nemzeti Bank digitális valutát fejleszthet (magyar nyelven). BitcoinBázis, 2021. június 21. (Hozzáférés: 2021. június 21.)
  36. ↑ Matolcsy György: Ha Magyarország folytatja ezt a gazdaságpolitikát, elveszíti ezt az évtizedet rtl.hu, 2022. december 5.
  37. ↑ Élete végéig jegybankelnök akart maradni Matolcsy György vg.hu, 2022. december 6.
  38. ↑ Szakonyi Péter: Matolcsy György felelőssége megkérdőjelezhetetlen Hír TV, 2022. december 6.
  39. ↑ Surányi György: az ezermilliárdok megmozgatásáról, avagy mit jelent Matolcsy György ötlete? Portfolio, 2022. december 12.
  40. ↑ Bemutatjuk a városok polgármester jelöltjeit. Matolcsi Gyöngyi Archiválva 2014. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Veol.hu, 2014. október 3.
  41. ↑ Matolcsy fiából gyártulajdonos lett, Index, 2015. december 22.
  42. ↑ Mi történt Matolcsy fiával?, Napi.hu, 2016. május 19.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Interjúk szerkesztés


Elődje:
Simor András
A Magyar Nemzeti Bank elnöke
2013–
 Utódja:
hivatalban
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Matolcsy_György_(közgazdász)&oldid=26601791”