McCune–Reischauer-átírás

A McCune–Reischauer-átírás (IPA: /mɪˈkjuːn ˈraɪʃaʊ.ər/) a koreai nyelv egyik átírási rendszere, melyet George M. McCune és Edwin O. Reischauer publikált 1939-ben. Kevés kivételtől eltekintve a rendszer a kiejtés követésére tesz kísérletet. Dél-Koreában 2000-ig volt használatban, Észak-Koreában ma is egy változatát alkalmazzák. A rendszer diakritikus jelekkel és aposztróffal operál, ami megnehezíti a mindennapi számítógépes használatot, például az internetes keresést. Emiatt nagyon sokszor a diakritikus jeleket és az aposztrófot egyszerűen elhagyták, ami lehetetlenné tette az egyes hangok közötti különbségtételt. Többek között ezért döntött úgy Dél-Korea, hogy lecseréli.

A szöuli 8-as metró Csamsil állomásának korábbi táblája, melyen az állomás neve Chamshil formában szerepelt, ami módosított McCune–Reischauer-rendszer szerinti átírás

A másik két alkalmazott átírás a koreai nyelvre az átdolgozott átírás (ezt használják Dél-Koreában) és a Yale-átírás (főleg a nyelvészeti cikkekben használatos).

Átírási táblázatok

Magánhangzók

Hangul	ㅏ	ㅐ	ㅑ	ㅒ	ㅓ	ㅔ	ㅕ	ㅖ	ㅗ	ㅘ	ㅙ	ㅚ	ㅛ	ㅜ	ㅝ	ㅞ	ㅟ	ㅠ	ㅡ	ㅢ	ㅣ
Átírás	a	ae	ya	yae	ŏ	e*	yŏ	ye	o	wa	wae	oe	yo	u	wŏ	we	wi	yu	ŭ	ŭi	i

* Az ㅔ átírása ë, amennyiben ㅏ vagy ㅗ betűt követ. Erre azért van szükség, hogy megkülönböztessék az ㅐ (ae) betűt az ㅏ에 (aë) betűkapcsolattól, valamint az ㅚ (oe) betűt az ㅗ에 (oë) betűkapcsolattól. Ezek a kombinációk ritkán fordulnak elő, leginkább mondatokban, toldalékolt főnevek esetében, például: 회사에서 hoesaësŏ („a cégnél”) vagy 차고에 ch'agoë („garázsban”).

* Az 이/리(李) és 이(異) koreai vezetéknevek átírása Yi és nem I (például: 이순신 átírása Yi Sunsin).

Mássalhangzók

Hangul		ㄱ	ㄲ	ㄴ	ㄷ	ㄸ	ㄹ	ㅁ	ㅂ	ㅃ	ㅅ	ㅆ	ㅇ	ㅈ	ㅉ	ㅊ	ㅋ	ㅌ	ㅍ	ㅎ
Átírás	Szótag elején	k	kk	n	t	tt	r	m	p	pp	s	ss	–	ch	tch	ch'	k'	t'	p'	h
	Szótag végén		k			–	l			–	t	t	ng	t	–	t	k	t	p	–

• A ㄳ, ㄵ, ㄶ, ㄺ, ㄻ, ㄼ, ㄽ, ㄾ, ㄿ, ㅀ, ㅄ digráfok csak szótag végén helyezkedhetnek el és kiejtésük szerint írandók át.

		Következő kezdőgyök
		ㅇ1	ㄱ k	ㄴ n	ㄷ t	ㄹ (r)	ㅁ m	ㅂ p	ㅅ2 s	ㅈ ch	ㅊ ch'	ㅋ k'	ㅌ t'	ㅍ p'	ㅎ h
Előző véggyök	ㄱ k	g	kk	ngn	kt	ngn(D)/ngr(É)	ngm	kp	ks	kch	kch'	kk'	kt'	kp'	kh
	ㄴ n	n	n'g	nn	nd	ll/nn	nm	nb	ns	nj	nch'	nk'	nt'	np'	nh
	ㄷ t	d	tk	nn	tt	nn(D)/ll(É)	nm	tp	ss	tch	tch'	tk'	tt'	tp'	th
	ㄹ l	r	lg	ll/nn	ld3	ll	lm	lb	ls	lj3	lch'	lk'	lt'	lp'	rh
	ㅁ m	m	mg	mn	md	mn(D)/mr(É)	mm	mb	ms	mj	mch'	mk'	mt'	mp'	mh
	ㅂ p	b	pk	mn	pt	mn(D)/mr(É)	mm	pp	ps	pch	pch'	pk'	pt'	pp'	ph
	ㅇ ng	ng	ngg	ngn	ngd	ngn(D)/ngr(É)	ngm	ngb	ngs	ngj	ngch'	ngk'	ngt'	ngp'	ngh

1. A ㅇ magánhangzóknál a szókezdő mássalhangzó hiányát jelöli.

2. A 쉬 átírása shwi.

3. Sino-koreai szavakban, lt illetve lch.

D: Dél-Koreában, É: Észak-Koreában

A ㄱ, ㄷ, ㅂ, és ㅈ betűk átírása zöngés ejtéskor g, d, b és j; egyéb pozícióban k, t, p és ch, ez a kiejtési szabály felülírja a fenti táblázatot.

Példák

• Zöngétlen vagy zöngés mássalhangzók
  • 가구 kagu
  • 등대 tŭngdae
  • 반복 panbok
  • 주장 chujang
• A ㅇ betűt nem veszik figyelembe átíráskor, mivel csak a mássalhangzó hiányát jelöli.
  • 국어 (ejtése: 구거) kugŏ (nem kukŏ)
  • 믿음 (ejtése: 미듬) midŭm (nem mitŭm)
  • 법인 (ejtése: 버빈) pŏbin (nem pŏpin)
  • 필요 (ejtése: 피료) p'iryo (nem p'ilyo)
• r vs. l
  • r
    • Magánhangzók között: 가로 karo, 필요 p'iryo
    • Szótagkezdő ㅎ h előtt: 발해 Parhae, 실험 sirhŏm
  • l
    • Mássalhangzó előtt (kivéve szótagkezdő ㅎ h előtt), szavak végén: 날개 nalgae, 구별 kubyŏl, 결말 kyŏlmal
    • Az ㄹㄹ átírása ll: 빨리 ppalli, 저절로 chŏjŏllo
• Hasonulások
  • 연락 (ejtése: 열락) yŏllak
  • 독립 (ejtése: 동닙) tongnip
  • 법률 (ejtése: 범뉼) pŏmnyul
  • 않다 (ejtése: 안타) ant’a
  • 맞히다 (ejtése: 마치다) mach’ida
• Palatalizáció
  • 미닫이 (ejtése: 미다지) midaji
  • 같이 (ejtése: 가치) kach’i
  • 굳히다 (ejtése: 구치다) kuch’ida

Kivételek

• Az egymás után következő -ㄱㅎ-, -ㄷㅎ- (amennyiben nincs palatalizáció)/-ㅅㅎ-, -ㅂㅎ- betűk átírása kh, th, ph, bár a kiejtésük ㅋ (k’), ㅌ (t’), ㅍ (p’).
  • 속히 sokhi (ejtése: 소키)
  • 못하다 mothada (ejtése: 모타다)
  • 곱하기 kophagi (ejtése: 고파기)
• Amikor egy egyszerű mássalhangzó (ㄱ, ㄷ, ㅂ, ㅅ, ㅈ) szó közepén megkettőződik (ㄲ, ㄸ, ㅃ, ㅆ, or ㅉ), akkor az átírása k, t, p, s, ch lesz, bár a kiejtésük megegyezik a ㄲ (kk), ㄸ (tt), ㅃ (pp), ㅆ (ss), ㅉ (tch) mássalhangzókéval.
  • 태권도 (ejtése: 태꿘도) t'aekwŏndo
  • 손등 (ejtése: 손뜽) sontŭng
  • 문법 (ejtése: 문뻡) munpŏp
  • 국수 (ejtése: 국쑤) kuksu
  • 한자 (漢字, ejtése: 한짜) hancha

Észak-koreai változat

Észak-Koreában a rendszer módosított változatát használják. A hehezetes mássalhangzók jelölésére nem aposztrófot használnak, hanem egy h betűt. Például a 평성 észak-koreai átírása Phyŏngsŏng, az eredeti pedig P'yŏngsŏng.

Ugyanakkor a ㅊ betűt ch-val írják át, nem chh-val, a ㅈ átírására pedig a j betűt alkalmazzák. Például a 주체 átírása juche és nem chuch’e.

• A ㅉ átírása jj (például: 쪽발이 jjokpari).
• Az ㄹㄹ átírása lr (például: 빨리 ppalri).
• Az ㄹㅎ átírása lh és nem rh (például: 발해 palhae).
• Amikor az ㄹ ejtése ㄴ (például: 목란), az eredeti rendszer n-nel írja át (Mongnan). Az észak-koreai változat megtartja az r-t (Mongran).
• Az ㅇㅇ és ㄴㄱ találkozásakor kötőjelet használnak. Például a 강인 átírása kang-in, az 인기 átírása pedig in-gi.
• Ha az ng-t y vagy w követi, nem használatos a kötőjel (평양 Phyŏngyang; 강원 Kangwŏn).

Az észak-koreai átírásban a személyneveket nem kötőjellel írják, hanem minden szótagot külön, nagybetűvel, például: Kim Il Sung.

Források

• George M. McCune, Edwin O. Reischauer. The Romanization of the Korean Language [archivált változat]. The Korea Branch of the Royal Asiatic Society (1939). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 31. [archiválás ideje: 2007. június 29.] 

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a McCune–Reischauer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.