Melence

	Melence (Меленци / Melenci)
	A görögkeleti templom
	; Melence címere
	; Melence címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Közép-bánsági
Község	Nagybecskerek
Rang	falu
Irányítószám	23269
Körzethívószám	+381 23
Rendszám	ZR
	Népesség
Teljes népesség	6737 fő (2002)
Népsűrűség	42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Terület	162,0 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Melence témájú médiaállományokat.

Melence (szerbül Меленци / Melenci, németül Melenze) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése szerkesztés

Nagybecskerektől északra, Elemér, Kumán és Basahíd közt fekvő település.

Története szerkesztés

Elhagyatott szélmalom Melencénél

Melence a Ruszanda-tó mellett fekvő település, melyet az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térkép még mint pusztát jelölt, és 1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelt.

Melence 1751-1752-ben települt be és ekkor a feloszlatott tisza-marosi Határőrvidékhez tartozó határőrök szállták meg.

1774-ben a kikindai szabad kerülethez csatolták, de mivel a nagyrészt határőrökből álló lakosság nem volt megelégedve új helyzetével, 1775-1778-ban 115 család a szervezés alatt álló dunai Határőrvidékre települt át.

1788-ban, a török háború kitörésekor, a Szerbiából menekülők közül 32 családot itt helyeztek el, majd 1817-ben, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt szabadalom-levelet nyert.

Melence mindvégig kamarai birtok volt, 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták.

A települést az 1800-as évektől több csapás is érte:

1869-ben az itt pusztító árvíz a község határából 10 000 holdat öntött el.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, melynek 800-an estek áldozatul, majd 1893-ban ismét kisebb mértékű kolerajárvány volt.

1888-ban nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal 150 épület pusztult el.

1910-ben 8939 lakosából 244 magyar, 143 német, 8511 szerb volt. Ebből 352 római katolikus, 8546 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.

Népesség szerkesztés

Demográfiai változások szerkesztés

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
8447	8363	8254	8008	7685	7270	6737^[1]	5982^[2]

Etnikai összetétel szerkesztés

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	6293	93,40
Magyarok	65	0,96
Cigányok	57	0,84
Jugoszlávok	56	0,83
Montenegróiak	20	0,29
Horvátok	20	0,29
Macedónok	17	0,25
Szlovákok	11	0,16
Románok	5	0,07
Szlovének	4	0,05
Ukránok	2	0,02
Csehek	1	0,01
Németek	1	0,01
Muzulmánok	1	0,01
Bunyevácok	1	0,01
Albánok	1	0,01
Egyéb/Ismeretlen^[3]