Mellieħa
Mellieħa város és Málta második legnagyobb helyi tanácsa a nagy sziget északi partján. Lakossága 7549 fő (2005). Neve a sémi 'm-l-h' tőből származik, amely sót jelent, és a római-bizánci sólepárlókra utalhat. Más elképzelés szerint a görög-latin melea (méz) szóból ered. A városon kívüli részei: Għadira a két öböl közötti földnyelven, az északi parton a Marfa-gerinc (Marfa Ridge) lábánál Ċirkewwa (a kikötő) és Paradise Bay, Ramla Bay és Marfa falu, Armier Bay nyaralótelep, a délnyugati Pwales-völgyben pedig Manikata.
| Mellieħa | |||
 | |||
| Mellieħa az öböllel | |||
| |||
| Mottó: Ex sale et melle nomen meum[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta | ||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Robert Cutajar (Nemzeti Párt, 2008 óta) | ||
| Irányítószám | MLĦ | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Ünnep | Győzelmes Győzelmes Boldogasszony (szeptember 8.) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 087 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 333,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,64 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 57′, k. h. 14° 22′Koordináták: é. sz. 35° 57′, k. h. 14° 22′ | |||
| Mellieħa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mellieħa témájú médiaállományokat. | |||
Földrajza szerkesztés
A helyi tanács területe a sziget teljes északi részét elfoglalja. Délről Mġarr és San Pawl il-Baħar helyi tanácsai, északról a szigeteket elválasztó Fliegu ta' Malta (Comino-) csatorna határolja. A Pwales-völgyben és a Mistra-gerincen húzódó déli határától kezdve gerincek és völgyek, valamint ennek megfelelően félszigetek és öblök váltják egymást: Pwales-völgy, Bajda-gerinc, Mellieħa-gerinc (itt áll maga a város), Għadira és végül a Marfa-gerinc. Għadira az egész sziget legkeskenyebb pontja, Il-Prajjet (Anchor Bay vagy Horgony-öböl) és a Mellieħa-öböl itt nem egészen egy kilométerre vannak egymástól.
Története szerkesztés
Romok, cserépedények és sírok maradványai alapján feltételezhető, hogy a terület már az újkőkorszak óta lakott volt, és csak az arab hódítás (870) után néptelenedett el, ugyanis szinte védtelen volt a kalózok és a törökök támadásaival szemben. 1530 után a betelepülő Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend egyik legfontosabb szentélye állt itt, a Miasszonyunk tiszteletére emelt templom. A lovagok tornyok és erődök építésével igyekeztek védelmet nyújtani a területnek, a máltaiak csak ekkor kezdték újra benépesíteni a területet. Brichelot és Bremond 1718-as térképén az öböl (Cala Meleha) mellett látható a kápolna (La Madona) is, illetve már jól látszanak az északi félsziget erődítései. A brit uralom idején kedvezményekkel igyekeztek rávenni az embereket a környék betelepítésére, 1844-ben pedig újra plébániai rangot kapott a templom, ezzel megindult a modern település fejlődése. Mai plébániatemploma a 19. század végéről származik. 1994 óta Málta 68 tanácsának egyike. Legfőbb bevételi forrása a turizmus, a látogatókat szinte minden öblében megtalálható szállodái és strandjai vonzzák, valamint a Popeye Village filmdíszlet. Közlekedési jelentőségét leginkább a ċirkewwai kompkikötő adja, az átmenőforgalom az idevezető úton jelentős, ezért az utóbbi években elkerülő útvonal (Mellieħa bypass) épült a város köré.
Ċirkewwa szerkesztés
Mellieħa egyik külső része az északi parton a Paradise Bay melletti Ċirkewwa. Lakatlan félsziget, egy parti szálloda és a gozói kompok terminálja található itt. A név eredetileg a félsziget csúcsát és az itt épült kikötőt jelöli. 1718-ban Brichelot és Bremond térképén megtalálható Ponta Circava néven. A kompokon kívül itt van több buszvonal végállomása és a Cominóra induló csónakok egyik megállóhelye is.
Koordinátái: 35° 59' 13.83", 14° 19' 44.80"
Manikata szerkesztés
Néhány száz lakosú falu a Pwales-völgyben a Ramla tal-Mixquqa (Golden Bay) mellett. 1975 óta önálló egyházközség. Lakosai ma is főként földműveléssel foglalkoznak. Szent Józsefről elnevezetett templomát Richard England tervezte 1962-ben, 2011 óta műemléki védettséget élvez.[3]
Marfa szerkesztés
Néhány száz épületből álló üdülő falu az északi parton. Állandó lakói többnyire földművesek és halászok, de egyre inkább nyaralóhellyé válik. Mellette található nyugatra Ramla Bay két nagy szállodájával és a cominói csónakok kikötőjével (itt található a buszmegálló is), illetve keletre Armier Bay néhány házával és az Ahrax-félszigeten álló Fehér Toronnyal. Legjobban itt figyelhető meg a sziget védelmére épített ütegek (battery), bástyák (redoubt) és tornyok rendszere.
Önkormányzata szerkesztés
Mellieħát kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 5 munkáspárti és 4 nemzeti párti képviselőből áll.[4]
Polgármesterei:
- Joseph Borġ (1994–1996)
- Saviour Vella (1996–1999)
- Joseph Borġ (1999–2002)
- John Buttiġieġ (2002–2008)
- Robert Cutajar (Nemzeti Párt, 2008–2013)
- leendő munkáspárti polgármester (2013–)
Nevezetességei szerkesztés
A városhoz tartozó északi partvidék és az öblök rendkívül népszerűek. Szállodái a zsúfolt északkeleti partiakkal ellentétben csendes környezetet kínálnak, a környéken hosszú sétákat lehet tenni, és Málta szigetén szinte csak itt találhatók homokos tengerpartok. Történelmi emlékekben viszonylag szegény, de a lovagok védelmi rendszerének elemei itt maradtak fenn a legnagyobb számban. Ma Mellieħához tartozik a Szent Pál-sziget (Selmunett), ahol a hagyomány szerint Szent Pál apostol hajótörést szenvedett 60-ban.
Templomok szerkesztés
Történelmi emlékek szerkesztés
- Bronzkori falak[7] (Manikata)
- San Nikolaw barlangok:[8] a középkorban használták őket
- Torri ta' Sant'Agata[9] (Szt. Ágota torony, köznapi nevén Red tower, Vörös torony): Jean-Paul de Lascaris-Castellar nagymester építtette
- Torri ta' L-Aħrax (White tower, Fehér torony): Martín de Redín nagymester építtette Malta sziget legészakibb pontján
- Għajn Ħadid Tower: Mellieħa és Xemxija között áll a félsziget csúcsán. Szintén de Redín nagymester finanszírozta
- Selmun Palace[10]
- Világháborús óvóhelyek[11] (War shelters)
Természeti látnivalók szerkesztés
- Mellieħa Bay:[12] Málta egyik legnagyobb homokos strandja
- Ramla tal-Mixquqa (Golden Bay)
- Ir-Ramla (Ramla Bay)
- Mgiebaħ Bay[13]
- Paradise Bay
- Għadira Madárrezervátum (Málta első védett természeti értéke)
- Kilátás Cominóra és a Fliegu ta' Malta csatornára a Marfa-gerincről
Kulturális nevezetességek szerkesztés
- Popeye-falu[14] - Il-Prajjet (Anchor Bay; filmdíszlet)
Kultúra szerkesztés
Két múzeuma a helyi tonhalhalászatot bemutató Museum of Tunnara (a Westreme Battery épületében), és a II. világháborús óvóhelyek.
Band clubjai:
- Imperial Band Club
- Socjetà Filarmonica La Vittoria
- Għaqda Korali u Orkestrali Marija Bambina
Egyházi szervezetek:
Más szervezetek:
- Art Club 2000
- Historical Military Maritime Society of Malta
- Ladies Crafts Circle
- Noah's Ark Animal Sanctuary
Művészet szerkesztés
Műalkotásokban szerkesztés
- A város alatti öböl ihlette a New Cuorey együttes Il-bajja tal-Mellieħa c. dalát
Sport szerkesztés
Sportegyesületei:
- Mellieħa Sports Club
- Atlétika: Mellieħa Athletics Club
- Baseball: Mellieħa Baseball Team
- Kosárlabda: Mellieħa Basketball Team
- Labdarúgás: Mellieħa Sports Club and Football Nursery
- Netball: Mellieħa Netball Team
- Softball: Mellieħa Softball Team
- Karate Kyokushin: Spirit Of The Tiger Fighters Academy[15]
Közlekedés szerkesztés
A terület megközelíthető autóval vagy autóbusszal. Autóval elfogadható/jó minőségű utak vezetnek ide az országból, különösen a várost elkerülő út jó. A terület úthálózatának minősége már elég változó. Kerékpározni a dombos vidék és a szűk utak miatt csak gyakorlottabbaknak ajánlott.
Autóbuszjáratai (2011. november 6. után):[16]
- 41 (Valletta-Ċirkewwa)
- 42 (Valletta-Ċirkewwa)
- 221 (Buġibba-Ċirkewwa)
- 222 (Sliema-Ċirkewwa)
- X1 (expressz, Repülőtér-Ċirkewwa)
- X6 (expressz, Valletta-Ċirkewwa)
- N11 (éjszakai, San Ġiljan-Ċirkewwa)
A ċirkewwai terminálról indulnak a kompok a gozoi Mġarrba, illetve innen és Ramla Bayről járnak csónakok Comino felé is.
Testvértelepülései szerkesztés
- Adenau (Németország, 1995)
- Cavriglia (Olaszország, 2007)
- Agia Napa (Ciprus, 2009)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Jelentése: Nevemet sóról és mézről (kaptam)
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ „Manikata church scheduled as Grade 1 building”, Times of Malta, 2011. augusztus 5. (angol nyelvű)
- ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű)
- ↑ Mellieħa plébániatemploma. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ Miasszonyunk-templom. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ Bronzkori védőfalak. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ A San Nikolaw barlangok. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ Torri ta' Sant'Agata. [2009. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ Selmun Palace. [2017. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ War shelters. [2008. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ Mellieħa Bay. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ Mgiebaħ Bay. [2010. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ Popeye-falu. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ www.kyokushinmalta.com Archiválva 2017. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Malta Kyokushin Federation
- ↑ Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
Források szerkesztés
- Mellieħa Local Council (máltai és angol nyelven)
- Local councils: Mellieħa (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
- Places of interest (angol nyelven) (PDF). DiscoverMellieħa.com. (Hozzáférés: 2010. június 5.)