Mendo, teljes nevén Hermenegildo Guterres (spanyol forrásokban Hermenegildo Gutiérrez (842[1]–845 – Coimbra, 912 májusa után) volt Coimbra harmadik címzetes, de első tényleges grófja (878–912).

Mendo
Hermenegildo Guterres

[[Coimbra grófság|Coimbra grófság]] Coimbra grófja
Uralkodási ideje
878 912?
ElődjeGuterre
UtódjaAires
Életrajzi adatok
Született845(?)
Elhunyt912 májusa után (67 évesen)
Coimbra
ÉdesapjaGuterre
HázastársaErmesenda Gatónez
Gyermekei
SablonWikidataSegítség

Származása szerkesztés

Apja, Guterre (* 810, gróf 842–876? 878?) Coimbra második címzetes grófjaként az Asztúriai Királyság befolyásos nemese volt; édesanyjáról csak annyit tudunk, hogy Elvirának hívták: .[2]

Okiratban a neve először 868-ban szerepel, amikor apósát, Gatón grófot kérték fel döntőbírónak a király és Mauro püspök jogvitájában, utoljára pedig 912-ben, amikor átvette veje, II. Ordoño adományát, amellyel a király a Santiago de Compostela-i székesegyház építését támogatta.

Pályafutása szerkesztés

A királyi tanács (curia regia) tagjaként számos fontos pozíciót töltött be III. Alfonz asztúriai király udvarában, míg végül a nagyjából a kancellárnak megfelelő főmajordomus (mayordomo mayor) tisztségig jutott. A király egyik leglojálisabb hűbéresének számított; hűségét Nagy Alfonz számos címmel és birtokkal jutalmazta.

878-ban, amikor I. Muhammad córdobai emír megpróbálta visszafoglalni a tíz évvel korábban elvesztett Portót, a király Mendóra bízta a felmentő sereget, és ő nemcsak az ostromlott várost szabadította fel, de nagyjából a Mondego folyóig nyomult előre (alsó folyásán tekintélyes bal parti hídfőt alakított ki); az elfoglalt területekről kiűzte a mórokat. Ezután Alfonz király megbízta a meghódított területek újratelepítésével. A grófságot, mint félig önálló közigazgatási egységet a:

körüli földekből szervezték meg.

Családja szerkesztés

Valószínűleg 865-ben[1] házasodott össze Ermesenda Gatónezzel (Ermesenda Gutierrez * kb. 845), aki ugyancsak főúri családból származott: apja, Gatón del Bierzo (811?–878)[3] Astorga és El Bierzo grófja a legtöbb forrás szerint I. Ordoño asztúriai király öccse, tehát Nagy Alfonz nagybátyja volt; ebben az esetben Ermesenda a király unokatestvére. Ermesenda anyja, Egilona apjaként egyes családfakutatók[4] egy bizonyos Leóni Ramirót jelölnek meg; anyai nagyanyjáról még ennyit sem tudunk.

Gyermekeik közül egyesek neve portugál (Mendes), másoké spanyol (Menendez) változatban ismertebb:

Elvira Menendezt (Portugália, 875 – León, 920) 890-ben, Leónban II. Ordoño leóni királyhoz, III. (Nagy) Alfonz asztúriai király legtehetségesebb fiához adta feleségül.

Egy másik lánya, Godilona Mendes (Gudilona Menendez de Coimbra) Lucídio Vímaraneshez, Portugália 2. grófjához (873–?) ment feleségül.

Utódlása, emlékezete szerkesztés

A grófi székben fia, Aires Mendes (911–928) követte.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hermenegildo Gutiérrez című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b MyHeritage.hu: Ermesenda Gutiérrez
  2. José Luis López Sangil, 2002: La nobleza altomedieval gallega, la familia Froílaz-Traba (spanyolul). La Coruña: Toxosoutos, S.L. ISBN 84-95622-68-8.
  3. genealogieonline: Ermesenda Gatónez del Bierzo. [2018. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 4.)
  4. Geneanet: Ermesenda GATÓNEZ

Források szerkesztés

Előd:
Guterre
Coimbra grófja

878912?

Utód:
Aires