Wikipédia

Meskó Attila

(1940-2008) magyar geofizikus

Meskó Attila (Budapest, 1940. április 23. – Budapest, 2008. október 11.) magyar geofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szeizmikus adatok számítógépes feldolgozása (ezen belül digitális szűrése) és értelmezése, illetve globális változások és a fenntartható fejlődés témaköre. 1999 és 2005 között az MTA főtitkárhelyettese, 2005 és 2008 között főtitkára.

Meskó Attila
Született1940. április 23.
Budapest
Elhunyt2008. október 11. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBodoky Andrea
Foglalkozásageofizikus,
egyetemi tanár,
akadémikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1964)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (43-akadémiai-13)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

A budapesti Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, majd 1959-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar geofizikus szakán, ahol 1964-ben szerzett diplomát. 1965-ben szerezte meg egyetemi doktori címét. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia gyakornoka lett, később tudományos munkatársi beosztásban dolgozott. 1973-ban került vissza egyetemére, ahol a Geofizikai Tanszék docenseként kezdett el dolgozni. 1980-ban kapta meg egyetemi tanári, 1985-ben tanszékvezetői kinevezését. Tanszékvezetői munkája mellett a Környezetfizikai Tanszékcsoport vezetőjeként is tevékenykedett. Ezen kívül 1966 és 1983 között a Geofizikai Kutatóvállalat szakértője volt. Nevéhez fűződik az angol nyelvű oktatás bevezetése külföldi hallgatók számára az egyetemen.

1999 és 2001 között a Magyar Geofizikusok Egyesületének elnöke volt. Az Acta Geodaetica et Geophysica[2] című szakfolyóirat szerkesztőbizottságában is dolgozott.

1969-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. 1979-ben átvette az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság elnöki tisztét, melyet 1996-ig viselt. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává, 1999-ben pedig főtitkárhelyettesévé választották. (Ekkor mondott le tanszékvezetői tisztségéről.) 2001-ben bekerült a Környezettudományi Bizottságba is. 2005-ben a tudományos köztestület főtitkára lett, mely pozíciót három évig viselt. Pár hónappal később egy korábban kezdődött súlyos betegség következtében elhunyt.

Kutatási területei a szeizmikus adatok számítógépes feldolgozása (ezen belül digitális szűrése) és értelmezése, illetve globális változások és a fenntartható fejlődés témaköre volt. Ez utóbbi témában tartott előadást 2006-ban a Mindentudás Egyetemén. Foglalkozott nagy létesítmények földrengésbiztonságának kérdéseivel is.

Díjai, elismerései szerkesztés

Főbb publikációi szerkesztés

  • Two Dimensional Filtering and the Second Derivative Method (1966)
  • Szeizmika (egyetemi tankönyv, társszerző, 1967)
  • Szűrőelmélet alkalmazása a gravitációs értelmezésben (1970)
  • Digital Filtering (1984)
  • Gravity and Magnetics in Oil Prospecting (1987)
  • Bevezetés a geofizikába (1990)
  • Rugalmas hullámok a Földben (1995)
  • Környezettudomány, környezeti geofizika. In: Székfoglalók. 1995-1998. II. MTA, Budapest, 1999.
  • Földtani folyamatok kockázati tényezői (társszerző, 2000)
  • A környezetvédelem feladatai és az EU-csatlakozás (2003)

További információk szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meskó_Attila&oldid=26758726”