Mezőcsávás

falu Romániában, Maros megyében

Mezőcsávás (románul Ceuașu de Câmpie, németül Grubendorf) falu Romániában Maros megyében. Mezőcsávás község központja, Bazéd, Galambod, Mezőfele, Mezőkölpény, Mezőménes, Mezőszabad és Szabéd tartozik hozzá.

Mezőcsávás (Ceuașu de Câmpie)
A mezőcsávási református templom és harangláb
A mezőcsávási református templom és harangláb
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMezőség
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségMezőcsávás
Rangközségközpont
Irányítószám547140
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód115968
Népesség
Népesség1785 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság599 (2011)[1]
Népsűrűség21,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület83,37 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 35″, k. h. 24° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 35″, k. h. 24° 30′ 50″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A falu Marosvásárhelytől 14 km-re északra a Marosi-Mezőség keleti gyepűvonalában települt. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

Története szerkesztés

1505-ben Chyawas néven említik először. A falutól nyugatra eső völgyben a mai Tormás-kút környékén volt egykor a Tormás nevű középkori falu, melyet a török pusztított el. Temploma a falu feletti dombon állott. A falut 1661-ben Ali basa serege pusztította el, elpusztult lakossága helyére románokat telepítettek. Nevezetes családai között volt a Pápay család. Lakói híres ácsok, faesztergályosok voltak, több székelykapuja van. 1910-ben 1108 lakosa közül 608 magyar és 490 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 1423 lakosából 656 román, 628 magyar, 138 cigány és 1 német.

Látnivalók szerkesztés

  • Református temploma az Ali pasa által 1661-ben lerombolt régi erődített templom felhasználásával épült 1792 és 1798 között, addig a régi templomot romos falait kiigazítva használták. Haranglába a templom előtti dombon 1570-ben készült fából középkori alapokra.
  • Az egykori Jenei-udvarházat 1940-ben bontották le.
  • A templomdomb nyugati oldalán salétromos gyógyforrás fakad.

Híres emberek szerkesztés

Források szerkesztés

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro