Mezőhát
Mezőhát (ukránul: Лазещина [Lazescsina]) falu Kárpátalja Rahói járásában. A Kárpát-medence utolsó települése a Tatár-hágó előtt.
| Mezőhát (Лазещина) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Rahói járás |
| Község | Kőrösmező község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1947 |
| Polgármester | Ivan Ilkovics Prannicsuk |
| Irányítószám | 90633 |
| Körzethívószám | 3132 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4174 fő (2001) |
| Népsűrűség | 149,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 706 m |
| Terület | 27,871 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 16′ 09″, k. h. 24° 25′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 09″, k. h. 24° 25′ 07″ | |
 Mezőhát
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőhát témájú médiaállományokat. | |
Földrajz szerkesztés
Rahótól északkeletre, Kőrösmező mellett, a Lazescsina patak mentén fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
A Lazescsina helységnév ruszin víznévi eredetű, a falu a Lazescsina patak mellett települt a 18. században. A víznév alapja a láz főnév, amihez a ruszin -scsina képző kapcsolódik. Más feltevés szerint a helység a közeli Tatár-hágóra vezető, a falun keresztül haladó útról vagy ösvényről (перелаз) kapta a nevét (ІМСУ. 527). A magyar Mezőhát névmagyarosítás eredménye, 1904-ben keletkezett hivatalos úton.[1]
Történelem szerkesztés
Nevét 1785-1786-ban Lasiscsi néven említették (Mth. 118). Későbbi névváltozatai: 1789-ben Inferior Lazescsina, Inferior Lazestsina, Superior Lazescsina, Superior Lazestsina, 1808-ban Lozuscsena, Lozusscena, 1828-ban Lazestyina, 1838-ban Lazestyina (Schem. 57), 1882-ben Lázes (hnt.), 1892-ben és 1898-ban Lazescsina, 1907-ben és 1913-ban Mezőhát (hnt.), 1925-ben Lazeščina, 1930-ban Lazeština (ComMarmUg. 78), 1944-ben Mezőhát, Лазещина (hnt.), 1983-ban Лазещина (Zo).
Mezőhát az egykori határ: a Tatár-hágó előtti utolsó falu, ma összeér Kőrösmezővel.
Népesség szerkesztés
Lakóinak száma a 2001-es népszámlálás idején 4171 fő volt.
Közlekedés szerkesztés
A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal.
Turizmus szerkesztés
A települést dél-délkeleti irányban elhagyva néhány km-re található Kozmecsik turistatelep. Innen nehéz, fárasztó úton közelíthető meg a Csorna-Hora hegység, egyben a Hoverla (2061 m, Ukrajna legmagasabb pontja) is. Erre a területre – még derült napokon is – célszerű meleg öltözetet, esővédő felszerelést vinni (augusztusban volt már, hogy átláthatatlan köd, havaseső fogadta az idelátogatókat). A Kárpáti Bioszféra Rezervátum engedélyét díjfizetés ellenében beszerezhetjük a látogatóközpontokban. A Hóvárhoz igyekvő turistákat a hegyi mentőszolgálatnál, az erdészháznál regisztrálják. A ruszin-hucul településről indul az út a 2020 m magasságú Pietroszhoz, és a Kőhavashoz is.
Látnivalói közé tartozik a hucul stílusban épült Urunk színeváltozása fatemplom.
A falu Kőrösmező felőli végénél, már Kőrösmező közigazgatási területén van Mezőhát 18. század végi hucul fatemploma, a Plitovatij.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ (lelkes68)
Források szerkesztés
- Sebestyén Zsolt: Máramaros megye településeinekl etimológiai szótára [1]
- dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.
