Mezőladány
Mezőladány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
| Mezőladány | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kisvárdai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bartha Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4641 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 921 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 80,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′Koordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′ | |||
 Mezőladány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Mezőladány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőladány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A vármegye és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Benk, kelet felől a folyó túlpartján fekvő Mátyus, délkelet felől a szintén túlparti Tiszakerecseny, dél felől Újkenéz, nyugat felől Tornyospálca (utóbbival szinte teljesen összenőtt), északnyugat felől pedig Mándok.
A térség fontosabb települései közül Mándok6, Tuzsér 12, Záhony 20, Vásárosnamény 22, Aranyosapáti 7,5, Benk 5,5, Eperjeske pedig 11 kilométer távolságra található.
Megközelítése szerkesztés
Csak közúton érhető el, Mándok vagy Újkenéz érintésével a 4115-ös, Tornyospálcán keresztül pedig a 4111-es úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisvárdai letéréssel.
Története szerkesztés
Mezőladány és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt a régi Őrmező falu Cserepes-Kenéz határrészén talált bronzkori eszközök is alátámasztják.
A falu az 1900-as évek elején Őr-Ladány és Őrmező települések egyesüléséből keletkezett.
Őr-Ladány szerkesztés
az 1900-as évek elején egy 86 házból álló 450, nagyrészt ev. református lakosú kisközség volt. A falut az oklevelek 1332-ben említették először a pápai tizedlajstromban. 1480-ban a Bacskay család volt a település földesura. A 18-19. században több birtokos osztozott rajta: a gróf Forgách, gróf Vay, báró Horváth, a szatmári püspökség, Leövey, Jékey, Király, Pethő, Szuhay, Uzonyi és Eördögh családok. Református templomának építési ideje nem ismert. A faluhoz tartozott Endes puszta is.
Őrmező szerkesztés
Az 1900-as évek elején 131 házból álló 597, nagyobbrészt római- és görögkatolikus lakosú kisközség volt. 1435-ben kelt leleszi orsz.llt. oklevelében már Őrmező néven említik nevét. 1483-ban földesurai a Petneházy, valamint a Forgách családok voltak. A község Cserepes-Kenéz által kitelepülés céljából vásárolt határrészén az 1896-ban végzett ásatásokon bronzkor-ból származó eszközöket találtak.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Bakó Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Bakó Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Bakó Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Bakó Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Bakó Ferenc (Fidesz)[7]
- 2010–2014: Ifj. Bartha Attila (független)[8]
- 2014–2019: Bartha Attila (független)[9]
- 2019-től: Bartha Attila (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1086 | 1101 | 1138 | 1031 | 943 | 921 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 82,5%-a magyar, 17,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 25,8% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,8%, református 37,2%, görögkatolikus 17%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4% (13,4% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% cigánynak, 1,1% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,3% volt római katolikus, 40,2% református, 16,8% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,6% felekezeten kívüli (17,3% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei szerkesztés
- Evangélikus templom
- Zsidó temető
Testvértelepülései szerkesztés
Források szerkesztés
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Mezőladány Helységnévtár
- ↑ Mezőladány Helységnévtár
További információk szerkesztés
Járványok,betegségek Őrladány,Őrmező,Endes településeken
