Wikipédia

Mezőlak

magyarországi község Veszprém vármegyében

Mezőlak község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Mezőlak
Mezőlak légifotója
Mezőlak légifotója
Mezőlak címere
Mezőlak címere		 Mezőlak zászlaja
Mezőlak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterNagy Gábor (független)[1]
Irányítószám8514
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség945 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 53″, k. h. 17° 22′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 53″, k. h. 17° 22′ 13″
Mezőlak (Veszprém vármegye)
Mezőlak
Mezőlak
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Mezőlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Pápa nyugati vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától légvonalban alig több mint 7 kilométerre. A további szomszédos települések: észak felől Nagyacsád, délkelet felől a Pápához tartozó Borsosgyőr, délnyugat felől Mihályháza, nyugat felől pedig Békás. Nagy kiterjedésű külterületi határrészei a fentieken túl érintkeznek még északnyugati irányban Kemeneshőgyész, Magyargencs és Nemesgörzsöny határszéleivel is.

Megközelítése szerkesztés

Lakott területén egyedül a 84 112-es út halad végig, amely Pápa nyugati határszélén ágazik ki a 834-es főútból és Békás déli határszéle előtt a 8405-ös útba torkollva ér véget.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Győr–Celldömölk-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Mezőlak vasútállomás a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését ugyancsak a 84 112-es út biztosítja.

Története szerkesztés

Mezőlak Árpád-kori település. A fennmaradt szájhagyomány szerint a tatárjáráskor a falu a templomba menekült, ahova idő hiányában nem tudtak betörni a tatár hadak, így a lakosság megmenekült. Nevét az írásos források azonban csak 1286-ban említették először. Később, a Török hódoltság alatt a törökök is többször megtámadták és felégették Mezőlakot, lakossága a Marcal mocsaraiban talált menedéket.

A falu birtokosa a 18. század közepéig a Zámbó család volt. 1763-ban a birtok az Esterházy családé lett, amelyet uradalmi székhelyként használtak.

Ma Mezőlak 1000 fő körüli lakosságával a térség egyik legnagyobb települése.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kocsis Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Kocsis Tibor Pál (független)[4]
  • 1998–2001: Németh István (független)[5]
  • 2001–2002: Kocsis Tibor (független)[6][7]
  • 2002–2006: Kocsis Tibor Pál (független)[8]
  • 2006–2009: Szabó László (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2009–2010: Nagy Gábor (független)[10]
  • 2010–2014: Nagy Gábor (független)[11]
  • 2014–2019: Nagy Gábor (független)[12]
  • 2019-től: Nagy Gábor (független)[1]

A településen 2001. augusztus 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester halála miatt.[13]

2009. december 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Mezőlakon,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választás négy polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, ezúttal függetlenként, ám csak az utolsó helyet tudta megszerezni.[10]

Nevezetességei szerkesztés

  • Református templom - A falu első gótikus református temploma az 1400-as évek második felében épült, de a törökök pusztítását csak egyik tornya élte túl. 1623-ban építették újjá barokk stílusban, majd 1911-ben teljesen felújították.
  • Szent Kereszt Felmagasztalása-templom - a mai templom barokk stílusban épült, 1790-ben szentelték fel, de az épület alapját egy 15. századi gótikus templom képezi. Belsejében 14 stációkép látható két oldalon, az oltárkép pedig Jézust ábrázolja a kereszten.
  • Sold-kastély - szecessziós jellegű épület, melyet a 19. század közepén az Esterházy család építtetett, majd Sold Manó bérelte. A templom bádogtetős kupolájában régebben víztartály volt.
  • Régi (az 1920-as években épült) evangélikus templomát, melynek (különálló toronnyal megépített) épülete a Petőfi utca és az Ady utca sarkán áll, az egyházközség felhagyta, 2009 körül magánkézbe került, új tulajdonosa pedig 2022-ben nyilvános hirdetési portálon is hirdette eladásra a nem túl jó állapotú, de településképi szempontból még mindig értékes épületegyüttest.[15] Az épületet Varnus Xavér vásárolta meg, a felújítás után orgonafesztivál szervezését tervezi.[16] Az evangélikus közösség újabb építésű temploma az Arany János utcában található.

Szélmezői tőzegbánya-tavak szerkesztés

A falun keresztülfolyik a borsosgyőri Séd vize, de a sík terület kialakulásában szerepet játszott a Tapolca és a Marcal folyása is. A település határán fekvő 4 tóból álló tórendszer az 1980-as évekre alakult ki. A lápos területen számos védett madárfaj is megfigyelhető.

Itt születtek, itt éltek szerkesztés

  • Istenes–Iscserekov András, Pápán alkotó, orosz származású festőművész és rajztanár (akinek emlékét dombormű is őrzi a településen) Mezőlakon van eltemetve.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1035
1001
983
936
960
945
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 1,5% cigánynak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,4%, református 34,9%, evangélikus 15,1%, felekezeten kívüli 3,8% (13,7% nem nyilatkozott).[17]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  6. ↑ a b A 2001. augusztus 26-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  9. ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  10. ↑ a b c Mezőlak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. december 13. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  11. ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  12. ↑ Mezőlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  15. ↑ Csurgó Dénes: 11 millióért árulnak egy templomot Mezőlakon. 444.hu, 2022. október 16. (Hozzáférés: 2022. október 16.)
  16. ↑ Nagy Nikoletta: Templomot vett Mezőlakon Varnus Xavér orgonaművész. 444.hu, 2022. október 20. (Hozzáférés: 2022. október 25.)
  17. ↑ Mezőlak Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőlak&oldid=26107226”