Michał Heller
Michał Kazimierz Heller (Tarnów, 1936. március 12. –) lengyel katolikus pap, a krakkói Pápai Teológiai Főiskola tanára, a leuveni katolikus egyetem asztrofizikusa, illetve a Vatikáni Csillagvizsgáló tiszteletbeli tagja. 1959-ben szentelték pappá. Tanulmányait a Lublini (jelenleg II. János Pál) Katolikus Egyetemen végezte, ahol magiszteri fokozatot szerzett filozófiából (1965), illetve doktori fokozatot kozmológiából (1966).
| Michał Heller | |
 | |
| Született | 1936. március 12. (88 éves)[1][2] Tarnów[3] |
| Állampolgársága | lengyel[4] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Michał Heller témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Michał Heller több mint negyven évet szentelt arra, hogy kidolgozza rendkívül eredeti elképzeléseit a világegyetem keletkezésére vonatkozóan. Eddig több mint 30 könyvet és közel 400 tanulmányt publikált olyan témákban, mint az általános relativitáselmélet, a kvantummechanikai geometriai módszerek a relativisztikus fizikában (mint például a nem kommutatív geometria). Munkásságát olyan művek fémjelzik, mint: A kozmológia teoretikai alapjai’' (1992), Új fizika és egy új teológia’' (1996), Kreatív feszültség – esszék a tudományról és a vallásról’' (2003), Az univerzum kezdete’' (1976), Kvantum kozmológia’' (2001), Az univerzum – egy gondolat vagy egy gépezet? (1988).
Katolikus papként Heller képes volt felülemelkedni a lengyel hatóságok vallásellenes szabályain, új távlatokat nyitva a hívők számára, azáltal, hogy az univerzumról alkotott hagyományos keresztény felfogást egyfajta kozmológiai kontextusba helyezte, rávezetve az embereket a „tudomány teológiájának” fogalmára.
2008-ban elnyerte a Templeton-díjat, amely a világ legnagyobb pénzjutalommal járó elismerése. 1973 óta minden évben olyan magánszemélyek kapják, akik sokat tesznek a vallás és a tudomány kapcsolatának erősítésért. A díjat május 7-én a londoni Buckingham Palotában, II. Erzsébet brit királynő férjétől, Fülöp edinburgh-i hercegtől vette át. Karol Musioł, a Jagelló Egyetem rektora és a Fizika Intézet professzora, aki felterjesztette Hellert a díjra, így ír:
- „Különleges pozíciója révén, mint kreatívan munkálkodó és vallásról gondolkodó ember hozzájárult ahhoz, hogy a tudomány egyfajta transzcendens misztikus jelentést kapjon, a vallásnak pedig olyan univerzális látásmódot adott, amely lehetővé teszi, hogy nyitottabban tekinthessünk a tudományra. Ahogy az emberek megalkotják Isten létezésének bizonyítékait, olyan evidens Heller számára a világ matematikai természete és jelentésköre.”
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ biography/Michal-Heller
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ LIBRIS, 2012. október 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
