Mihail Sebastian
Mihail Sebastian, eredeti nevén Iosif Hechter (Brăila, 1907. október 18. – Bukarest, 1945. május 29.) zsidó származású román író, drámaíró.
| Mihail Sebastian | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1907. október 18. Brăila |
| Elhunyt | 1945. május 29. (37 évesen) Bukarest, Román Királyság |
| Sírhely | Filantropia Israelite Cemetery in Bucharest |
| Nemzetiség | román |
| Pályafutása | |
| Írói álneve | Victor Mincu |
| Jellemző műfaj(ok) | dráma, regény |
| Első műve | Fragmente dintr-un carnet găsit |
| Kitüntetései | Geschwister-Scholl-Preis (2006) |
| Irodalmi díjai | Geschwister Scholl-díj (2006) |
 | |
| Mihail Sebastian aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Sebastian témájú médiaállományokat. | |
Életpályája szerkesztés
Jogot és filozófiát tanult Bukarestben, majd Párizsban sikertelen kísérletet tett a jogi doktorátus megszerzésére. 1927-től irodalmi tanulmányai, illetve Francis Jammes- és Marcel Proust-tanulmányai jelentek meg. Egy neves ügyvédi irodában dolgozott. Nae Ionescu meghívására a Cuvântul folyóirat munkatársa lett, ahol barátságot kötött Mircea Eliadéval.
1930 és 1932 között Párizsban élt. Az irodalomban 1932-ben jelent meg egy rövid kötettel, Fragmente dintr-un carnet găsit (Részlet egy talált jegyzetfüzetből), majd ugyanebben az évben kiadták egy regényét is Femei (Nők) címmel. Regényei – Orașul cu salcâmi (Akácok városa), 1935) és Accidentul (=Baleset, magyar fordítása Menedék címen, 1940) Marcel Proust és Gustave Flaubert hatását mutatják. 1934-ben megjelent De două mii de ani (Kétezer éve) című regénye arról szól, hogy mit jelent zsidónak lenni Romániáben. A könyv nem kívánt módon lett híres, a Nae Ionescu által írt előszó következtében. Ionescu szövege az antiszemitizmust teológiai szempontból próbálta megalapozni, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a zsidóknak éppen zsidó mivoltuk miatt semmi esélyük sincs a megváltásra. Nem sokkal ezután Sebastian megjelentette a sajtóban már megjelent cikkeit Cum am devenit huligan (Hogyan lettem huligán) címmel. A könyvben ugyanazt a modern módszert használja, mint André Gide a Pénzhamisítók című regényében.
A zsidóellenes intézkedések következtében eltiltották az újságírástól és visszavonták a védőügyvédi engedélyét. Ekkor kezdett drámaírással foglalkozni; a Steaua fără nume (Névtelen csillag) című darabját Victor Mincu álnéven írta. Ez a darab, illetve a Jocul de-a vacanța (=Vakációsdi; magyarul Játék a boldogsággal címen jelent meg) és az Ultima oră (=Utolsó óra; magyar megjelenés Lapzárta címen) a román drámairodalom jelentős szereplőjévé avatták. Az Insula (Sziget) című színdarab befejezetlenül maradt.
1945-ben, kevéssel a háború vége után, alkotóerejének teljében egy teherautó ütötte el.
Névtelen csillag című darabját 1965-ben Henri Colpi francia rendező filmesítette meg Mona, l'étoile sans nom címmel, Marina Vlady főszereplésével.
1996-ban jelent meg naplója az 1935-1944 időszakból. A kézirat eredetijét öccse diplomáciai postával kicsempészte az országból, jelenleg a jeruzsálemi egyetem birtokában található. A könyv értékes történelmi dokumentumot jelent abból a szempontból, hogy leírja a II. világháború korabeli román társadalom antiszemitizmusát, illetve jeles román értelmiségiek fasizálódását. A naplót kiadták Franciaországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Németországban is. 2004-ben az amerikai David Auburn monodrámát írt Sebastian naplójából, amelyet ugyanabban az évben bemutattak New Yorkban. A napló német kiadását követően 2006-ban Mihai Sebastian posztumusz Geschwister Scholl-díjat kapott. (Ezt a díjat 1985 óta minden évben a Német Könyvkereskedők Tőzsdei Egyesülete osztja ki.)
Magyarul megjelent művei szerkesztés
- Menedék. Regény; ford. Domokos János, utószó Réz Pál; Európa, Bp., 1965
- Akácok városa. Regény; ford. Papp Ferenc; Kriterion, Bukarest, 1971
- Napló 1935–1944; ford. Vallasek Júlia, Koros Fekete Dávid, előszó Szilágyi Júlia; Koinónia, Kolozsvár, 2009
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mihail Sebastian című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Dicționar de litaratura română. Szerk. Dim. Păcurariu. București: Editura Univers. 1979. 355–356. o.
