Miklósvár

falu Romániában, Kovászna megyében

Miklósvár (románul Micloșoara) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Az Erdővidék déli részét magában foglaló egykori Miklósvár fiúszék névadó települése és központja.

Miklósvár (Micloșoara)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rangfalu
KözségközpontBarót
Irányítószám525104
Körzethívószám+40 x67[1]
SIRUTA-kód63492
Népesség
Népesség372 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság428 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság488 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 30″, k. h. 25° 34′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 30″, k. h. 25° 34′ 55″
Miklósvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósvár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északnyugatra, a Baróti-hegység nyugati lábánál, az Olt jobb partján fekszik. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik.

Nevének eredete szerkesztés

Nevét onnan kapta, hogy itt 1211-ben egy Szent Miklós tiszteletére szentelt vártemplom állt.

Története szerkesztés

1211-ben Castrum Sanct Nicolai néven említik először. A falutól északkeletre a Várpatak és a Szépvízpatak közötti hegycsúcson állt egykor Tortyogóvár, ma csak kevés nyoma van. A vár a magyar határvédelmi rendszer része lehetett. Vártemplomát 1211-ben említik, Szent Miklósnak volt szentelve és feltehetően a mai templommal egy magasságban emelkedő kis dombháton állt, ahonnan lőréses fal és sáncok maradványai kerültek elő. Ez volt az egykori Miklósvárszék központja. 1404-ben már nem említik, valószínűleg ekkorra már elpusztult.

A falu a tatárjárás előtt nem a mai helyen, hanem feljebb, patakjának bal partján a Székátalja nevű helyen települt. Régi temploma is a tatárjárás után épülhetett és 1771-ig állt fenn, ekkor rossz állaga miatt lebontották és 1771 és 1775 között a mai római katolikus templomot építették fel. A reformáció idején a lakosság is az új hitre tért, 1717-ben azonban Kálnoky Ádám visszatérítette őket, a falu református lelkészét elűzték. 1910-ben 697 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.

1992-ben 541 lakosából 530 magyar, 9 román és 2 német volt. A 2002-es népszámláláskor 512 lakosa közül 509 fő (99,4%) magyar, 2 (0,4%) román, 1 (0,2%) ismeretlen nemzetiségű volt. A 2011-es nepszámláláskor 442 lakosa közül 428 magyar és 3 román és egy német volt, 10-en nem nyilatkoztak.[2]

Látnivalók szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro

További információk szerkesztés