Misiones tartomány
Misiones Argentína legkeletebbi és egyik legkisebb területű tartománya. Fővárosa Posadas.
| Misiones tartomány (Provincia de Misiones) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Argentína | ||
| Megyéi | 17 megye | ||
| Főváros | Posadas | ||
| Jogállás | Tartomány | ||
| Alapítás éve | 1953. december 10. | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 189 446 fő (2015) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 190 m | ||
| Terület | 29 801 km² | ||
| Időzóna |
| ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 26° 55′ 12″, ny. h. 54° 31′ 12″Koordináták: d. sz. 26° 55′ 12″, ny. h. 54° 31′ 12″ | |||
.svg) | |||
| Misiones tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Misiones tartomány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Földrajz szerkesztés
A tartomány Argentína északkeleti részén helyezkedik el, egyfajta „nyúlványként” választja el Paraguay délkeleti részét és a Brazíliához tartozó Rio Grande do Sul és Santa Catarina államokat. Északkeleten a szintén brazil Paraná állammal, délnyugaton pedig az argentin Corrientes tartománnyal is határos. Határainak (amelyek közül több mint 1000 km országhatár) legnagyobb részét folyók és patakok teszik ki. Paraguayi határa a Paraná, Brazíliától az Iguazú, a San Antonio, a Pepirí Guazú és az Uruguay folyók választják el, Corrientes tartománytól pedig az Itaembé és a Chimiray patakok. Bernardo de Irigoyen városnál egy rövid szakaszon szárazföldi határa is van.[1]
Felszíne változatos, de magas hegyei nincsenek. Délen, a Paraná és az Uruguay folyók térségében enyhén hullámos síkságok fekszenek, míg nagyobb részét erdővel borított hegyvidék teszi ki. Középső részére a fennsíkokkal tagolt hegyvidék jellemző, amelynek magassága északkelet felé emelkedik, a brazil határ közelében a 843 métert is eléri. A már említett határfolyókon kívül mintegy 800 kisebb-nagyobb vízfolyása van, az egyik legjelentősebb a Yabebirí. Ezeken a vízfolyásokon számos vízesés található.[1]
Éghajlata nedves szubtrópusi, száraz évszakja nincs. Az esők egész évben gyakoriak, és amilyen hirtelen eleredhetnek, olyan gyorsan süthet ki a Nap is. Délnyugaton az éves csapadékösszeg átlagosan 1700 mm, míg keleten a 2200 mm-t is eléri. A leghűvösebbek a téli hónapok (június, július, augusztus): ekkor a hőmérséklet akár 10 °C alá is süllyedhet, míg nyáron a 32 °C-ot is meghaladhatja. Az éves átlaghőmérséklet 21 °C.[1]
A földtörténeti középidőben lezajlott hatalmas vulkánkitörések bazaltrétegekkel fedték be a brazil masszívumot: Misiones tartomány talaja alatt is ez a kőzet található meg. A talaj nagyrészt ebből a kőzetből alakult ki, miközben feldúsultak benne a vas- és alumínium-oxidok: előbbitől nyerte el jellegzetes vöröses színét. Ahol a legvastagabb a talaj, ott folyik a mezőgazdasági termelés: a fő termények közé tartozik a maté, a tea és a manióka.[1]
Megyéi szerkesztés
| Megye neve | Székhely | Terület (km²) |
|---|---|---|
| Apóstoles | Apóstoles | 1068 |
| Cainguás | Campo Grande | 1608 |
| Candelaria | Candelaria | 875 |
| Capital | Posadas | 965 |
| Concepción | Concepción de la Sierra | 726 |
| Eldorado | Eldorado | 1960 |
| General Manuel Belgrano | Bernardo de Irigoyen | 3275 |
| Guaraní | El Soberbio | 3314 |
| Iguazú | Puerto Esperanza | 2769 |
| Leandro N. Alem | Leandro N. Alem | 1185 |
| Libertador General San Martín | Puerto Rico | 1524 |
| Montecarlo | Montecarlo | 1723 |
| Oberá | Oberá | 1620 |
| San Ignacio | San Ignacio | 1607 |
| San Javier | San Javier | 536 |
| San Pedro | San Pedro | 3407 |
| Veinticinco de Mayo | Alba Posse | 1639 |
Története szerkesztés
Bár a tartomány neve a jezsuita missziókra utal, története sokkal régebben kezdődött. A guaranik tupi-guarani családjához tartozó népek, a „rossz nélküli földet” keresve 1000 körül értek el ebbe a szinte lakatlan térségbe, ahol letelepedtek.[2]
Buenos Aires 1536-os megalapítása után a spanyolok elkezdték felderíteni a La Plata medencéjét, amelyet még ekkor is a guaranik népesítettek be. Álvar Núñez Cabeza de Vaca a brazil partokról indulva Asunción irányába tartott, útközben pedig számos guarani csoporttal kapcsolatba került, 1542-ben pedig felfedezte a mai Misiones tartomány határán található Iguazú-vízesést. Kezdetben békés volt a viszony az indiánok és a spanyolok között, ám az encomiendarendszer kialakítása, amelynek során a földek a gyarmatosítókéi lettek, az indiánok pedig alávetett szerepbe kerültek, már feszültséget szült. A térségbe érkező jezsuita hittérítők óriási szerepet játszottak a környék történelmében, az általuk alapított missziók nevét viseli a mai tartomány is. Amikor 1767-ben III. Károly spanyol király kiűzte a jezsuitákat, és létrehozták a La Plata-i alkirályságot, a mai tartomány területe Asunción alárendeltjévé vált.[2]
Az 1810-es májusi forradalom során a térségben szintén zajlottak harcok, méghozzá a függetlenségpártiak, a paraguayiak és a portugálok között. José Gervasio Artigas örökbe fogadott fiát, Andresito Guazurarít nevezte ki kormányzóvá: neki és guarani harcosainak sikerült elérnie, hogy Misiones nem került portugál fennhatóság alá. Évekkel később Misiones déli részén paraguayiak, brazilok és Corrientes-beliek osztoztak, majd az 1865 és 1870 között zajlott hármasszövetség-háború után kialakultak a végleges határok. Misionest 1881-ben nyilvánították úgynevezett Nemzeti Területté, amelynek fővárosául a kormányzó először Corpus Christit tette meg, majd később Posadast.[2]
Az Európából kiindult bevándorlási hullámok a 19. század végén jelentkeztek először. Kezdetben Apóstoles térségében jelentek meg a bevándorlók (főleg lengyelek és ukránok), később a felső-Paraná térségbe érkeztek németek és svájciak, akik nagyban hozzájárultak Montecarlo, Puerto Rico és Eldorado városok megalapításához. A középső vidéken fekvő Oberá városába rendkívül vegyes nemzetiségű csoportok érkeztek: voltak köztük olaszok, franciák, skandinávok, oroszok, lengyelek, svájciak és spanyolok is, akikhez paraguayiak és brazilok is csatlakoztak. A későbbi években jelentek meg Misionesben az arabok, a törökök és a japánok.[2]
A mai tartomány rangot Misiones 1953-ban kapta meg.[2]
Képek szerkesztés
-
-
A tipikus misionesi vörös talaj -
A tartományi kormánypalota -
A posadasi Szent József-székesegyház
