Monyhád
Monyhád (szlovákul: Chmiňany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
| Monyhád (Chmiňany) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Cyril Miškuf |
| Irányítószám | 082 33 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1003 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 116 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 379 m |
| Terület | 7,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 03″, k. h. 21° 04′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 03″, k. h. 21° 04′ 04″ | |
| Monyhád weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Monyhád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Eperjestől 12 km-re nyugatra, a Nagy-Szinye-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
Területe már a kőkorszakban lakott volt, a bükki kultúra települése állt itt.
1332-ben „Mocnahac” néven már mint malommal rendelkező egyházas helyet említik először. 1349-ben „Mohnya”, 1361-ben „Mochnya” alakban említik. A 14. század végén árvíz pusztította el. 1427-ben a Perényi családé, majd az eperjesi jezsuitáké. A 17. századtól Eperjes város faluja, majd a Bertóty és a Frics családoké. 1789-ben 40 házában 275 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Mochnya Huingani, tót falu, Sáros vmegyében, Sz. Kereszt fil. 169 kath., 69 evang., 17 zsidó lak. 20 jobbágytelek. Uradalmi birtok: 164 h. szántóföld: 20 h. rét; 450 h. erdő. F. u. az alapitványi kincstár.”[2]
1828-ban 33 háza és 253 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mochnya, Huniniani. Tót falu Sáros Várm. határja jó, réttyei kétszer kaszálhatók, legelője alkalmatos, fája elég van piatza sints meszsze.”[3]
A 18. század végén 275, 1869-ben 430 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, vászonszövéssel, fakereskedelemmel foglalkoztak. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 372, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 735 lakosából 661 szlovák és 68 cigány volt.
2011-ben 867 lakosából 783 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
Római katolikus temploma eredetileg 14. századi gótikus stílusú, a 17. században reneszánsz stílusban építették át.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
