Mozgólépcső

A mozgólépcső a hagyományos lépcsőnek olyan gépesített változata, ahol az embernek nem kell lépnie, mert a lépcsőfokokat motor mozgatja, így a szintkülönbség legyőzése egyszerűbb. Általában metróban és bevásárlóközpontokban (elvétve lakóházakban is) használják, az utazás, illetve a vásárlás megkönnyítése érdekében. Körülbelül 30 méter/perces sebességgel közlekedik, bár ez a különböző rendeltetésűeknél eltérhet.

Mozgólépcsők egy koppenhágai metroállomáson (2007)

Egyéb fajták

• Mozgójárda: működési elve hasonló a mozgólépcsőéhez, viszont itt nincsenek lépcsőfokok, az egész járda egy síkban van. Előnye, hogy könnyebb rajta nagyobb csomagokat, eszközöket (például babakocsit vagy bevásárlókocsit) szállítani. Hátránya, hogy meredeksége nem olyan nagy, mint a mozgólépcsőé, így ugyanannyi szintkülönbség legyőzéséhez több helyre van szükség.
• Korlátlift: mozgáskorlátozott emberek részére készül, például a budapesti Millenniumi Földalatti Vasút (MILFAV) megállóhelyein található ilyen eszköz. Lényege, hogy a szokványos lépcső mellett, annak szinte a korlátján helyezkedik el, és azok az utasok, akiknek ehhez van kulcsuk, tudják használni a körülbelül 1 m²-es, négyzet alakú lapot, melyet motor működtet. A korlátlift lapja inaktív állapotban felhajtható, így kevesebb helyet foglal. A MILFAV korlátliftjeihez kulcsot elméleti és gyakorlati vizsga után lehet kapni. A vizsgára a BKV Utazási feltételeiben leírt helyen kell jelentkezni.
• Egy amerikai hipermarketben külön mozgólépcsőt építettek a bevásárlókocsik részére.

Magyarországon

Előírások a BKV mozgólépcsőinek használatával kapcsolatban

A mozgólépcsőt többnyire csak saját felelősségre lehet használni. A metró állomásain lévőknél illik a lépcső jobb oldalára állni, hogy a bal oldalon a siető utasok el tudjanak haladni. A mozgólépcső mellett vészfékek vannak elhelyezve, ezeket indokolatlanul használni tilos. A kapaszkodás megkönnyítése érdekében a mozgólépcső mindkét oldalán vele együtt haladó gumikorlátok vannak; vigyázni kell, hogy az ember keze ne kerüljön a gumikorlát alá. A gumikorláton csomagot szállítani tilos.

Különlegességek

• 1931-ben a budapesti Corvin Áruházban helyezték üzembe Magyarország első mozgólépcsőjét.
• 1956–1973-ig a Budapesti Gyermekvasút Hűvösvölgy végállomását a BKV végállomással mozgólépcső kötötte össze (az első kültéri mozgólépcső volt Magyarországon). Ezt az éppen szolgálatban lévő úttörővasutasok üzemeltették. Később, az M2-es metró első szakaszának átadása (1970) után a mozgólépcső már nem volt különlegesség, a berendezést eltávolították.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Mozgólépcső témájú médiaállományokat.

• A BKV ZRt. Utazási feltételeiben Archiválva 2010. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben a mozgólépcső használata a 2.2-es pontban van leírva
• Gyermekvasút volt mozgólépcsője
• Otis mozgólépcsőgyár weboldalán a mozgólépcső története
• Metrós mozgólépcsők

Kapcsolódó szócikk

• Mozgójárda