Mudroszi fegyverletétel
A mudroszi fegyverletétel az első világháború közel-keleti hadszínterén vetett véget az Oszmán Birodalom és az antanthatalmak harcainak 1918. október 30-án. Az oszmán fél részéről Hüszein Rauf hadügyminiszter, az antant részéről pedig Somerset Arthur Gough-Calthorpe admirális írta alá a HMS Agamemnon hadihajó fedélzetén, Mudrosz kikötőjében.[1]
Az oszmánok feladták Anatólián kívüli helyőrségeiket, a szövetséges hatalmak megkapták a jogot a Dardanellák és a Boszporusz ellenőrzésére és arra, hogy „bárminemű zavargás esetén” beavatkozhassanak a biztonság fenntartására. Az oszmán hadsereget leszerelték, a kikötőket, a vasútvonalakat és a stratégiai bázisokat átengedték a szövetségeseknek. Törökországnak fel kellett adnia kaukázusi területeit és vissza kellett vonulnia a háború előtti határai mögé.
A fegyverletételt Isztambul brit megszállása, majd a sèvres-i békeszerződés követte, de utóbbi érvényesítését a török függetlenségi háború kitörése megakadályozta.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ >Efraim Karsh. Empires of the Sand: The Struggle for Mastery in the Middle East. Harvard University Press, p.327. o. (2001)
Források szerkesztés
- Britannica Encyclopaedia (angolul)
- A mudroszi fegyverletétel szövege - Török Történeti Intézet (Türk Tarih Kurumu) (törökül)
.png){kind=small}
