Nádlány
Nádlány (szlovákul Nadlice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
| Nádlány (Nadlice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Simonyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Peter Dubravický |
| Irányítószám | 956 32 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | PE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 594 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 113 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 182 m |
| Terület | 5,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 37′ 20″, k. h. 18° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 20″, k. h. 18° 15′ 00″ | |
| Nádlány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nádlány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Simonytól 10 km-re nyugatra a Bebrava jobb partján 175 m magasan fekszik.
Története szerkesztés
A község területén már az újkőkorban éltek emberek, a lengyeli kultúra népének maradványait tárták fel. A vaskorban a hallstatti kultúra népe élt ezen a területen.
A mai település a 11. században keletkezhetett, első írásos említése 1113-ban történt, amikor a zobori bencés apátság oklevelében a falut Dubokan (a mai Apátlévna) szomszédai között említik "Nadlan" alakban. 1344-ben "Nadlyan" néven szerepel, akkori birtokosa a pécsi származású Vörös Tamás volt. Ezután 1553-ig különböző nemesek birtoka. 1553-ban 14 jobbágytelke volt a településnek. 1559-től az Apponyi család birtoka, ekkor említik a falu templomát is. 1715-ben 9 adózó háztartása volt. 1787-ben az első népszámláláskor malom, 37 ház, és 352 lakos található a községben. 1828-ban 54 házában 377 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. Szeszfőzdéjét 1898-ban alapították.
Vályi András szerint "NADLÁN. Nadlice. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Zsámbokréthez fél mértföldnyire, fája, és szőlő hegye nints; földgye, réttye jó van, piatzozásai Nagy Tapolcsányon, és Bajnán, malma helyben, legelője is elég van."[2]
Fényes Elek szerint "Nadlány, tót falu, Nyitra vármegyében, a Nyitra völgyében, Trencsén vármegye szélén: 328 kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 687 lakosából 643 szlovák és 43 magyar anyanyelvű volt.
1980-ban 1233 lakosából 1224 szlovák volt.
2001-ben 653 lakosából 639 szlovák volt.
2011-ben 624 lakosából 611 szlovák volt.
2021-ben 594 lakosából 583 szlovák, (+2) cigány, (+1) ruszin, 3 egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei szerkesztés
- Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1864-ben épült, a korábbi templom helyén.
- Plébánia.
- Nepomuki Szent János szobra.
- Kápolna.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források szerkesztés
- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7