Wikipédia

Nádudvar

magyarországi város Hajdú-Bihar vármegyében

Nádudvar város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.

Nádudvar
Református templom
Református templom
Nádudvar címere
Nádudvar címere		 Nádudvar zászlaja
Nádudvar zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúszoboszlói
Jogállásváros
PolgármesterMaczik Erika (független)[1]
Irányítószám4181
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség8164 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület294,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′
Nádudvar (Hajdú-Bihar vármegye)
Nádudvar
Nádudvar
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nádudvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Hortobágy tájegység déli részén helyezkedik el, a megyeszékhely Debrecentől mintegy 40 kilométerre nyugatra. Különálló településrésze Mihályhalma, mely a központjától légvonalban körülbelül 7-8, közúton nagyjából 10 kilométerre fekszik nyugati irányban. Közigazgatási területének nyugati fele nagyrészt a Hortobágyi Nemzeti Park részterülete, s ily módon természetvédelmi oltalom alatt áll.

A közvetlenül határos települések: észak felől Hortobágy, északkelet felől Nagyhegyes, kelet felől Hajdúszoboszló, délkelet felől Kaba, dél felől Püspökladány, délnyugat felől Karcag, nyugat felől Kunmadaras, északnyugat felől pedig Nagyiván.

Megközelítése szerkesztés

Az országos főutak elkerülik Nádudvart, a település közúton csak mellékutakon érhető el. Püspökladánnyal és Nagyhegyessel, illetve a Hortobágyot átszelő 33-as főúttal a 3405-ös, Hajdúszoboszlóval a 3406-os, Kabával és Földessel pedig a 3407-es út köti össze. Mihályhalma a városközpont felől a 341 111-es számú mellékúton érhető el.

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala a 4-es főút, melyről Püspökladánynál letérve lehet eljutni a városba.

Vasútvonal ma már nem érinti, de az 1970-es évekbeli megszüntetéséig elérhető volt vasúton is, a mai Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal egy rövid szárnyvonalán, a Kaba–Nádudvar-vasútvonalon. A vonalnak három megállási pontja is volt Nádudvar területén: Bojár-Hollós megállóhely (az azonos nevű tanyacsoport mellett), Nádudvar alsó megállóhely [1940-ig Nádudvar megállóhely] a belterület déli széle közelében, valamint a végállomás, Nádudvar vasútállomás, a központ keleti részén (a mai Kiskert utca és Bem József utca kereszteződése közelében, a KITE Zrt. telephelyének területén). Egy bizonytalan adat szerint még régebben egy keskeny nyomtávú vasútvonala is volt, mely a központtól Mihályhalmáig vezetett.

Története szerkesztés

Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak. A városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg.

Különleges események a városban szerkesztés

  • Mátyás király és az általa felemelt, az erdélyi lázadásból hamar kihátráló Szapolyai Imre közt a megegyezésre legkésőbb 1468 februárjában, a király Erdély felől Budára vezető útján, Nádudvaron került sor.[3]
  • Fráter György, szakítva korábbi törökbarát politikájával 1549-ben titkon egyezséget kötött Ferdinánd biztosaival Nádudvaron, melynek lényege, hogy a pálos szerzetes kötelezte magát arra, hogy átadja Erdélyt és a koronát a Habsburg uralkodónak, cserébe viszont János Zsigmond számára két sziléziai hercegséget, Oppelnt és Ratibort, a maga számára az esztergomi érsekséget, a bíbornoki süveget, valamint a kincstartóságot kéri, az özvegy királynénak, Izabellának pedig 100000Ft-ot biztosít. A szerződés végrehajtása miatt Ferdinánd erős sereget fog küldeni Erdélybe.
  • 1711 januárjában Nádudvaron találkozott Pálffy János császári főparancsnok Komáromi György debreceni főbíróval, aki a találkozó után a megegyezés hívévé tette Károlyi Sándor-t a szövetkezett rendek képviselőjét, közvetlen a Szatmári béke megkötése előtt.
  • Az 1848-49-es szabadságharc idején a Kossuth-kormány Debrecenbe költözésekor egy éjszakát a városban töltött a Szent Korona és kísérete.
  • Nádudvaron, 1849 március 21. Kossuth tudtul adja a seregvezéreknek Bem újabb erdélyi diadalát.[forrás?]
  • 1904. június 1-jén nyílt meg a Kabára vezető vasútvonal, amely a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalhoz kapcsolta. A vonal 1971. december 31-éig üzemelt.[4]
  • 1909-ben Debreczen sz. kir. város Múzeuma a nádudvari ref. egyháztól megőrzés végett letétben kapott egy XV. századbeli rézkelyhet, egy XVII. századbeli alakokkal díszített aranyozott ezüst poharat, egy verejtékes ezüst poharat 1664-ből s egy hímzett úrasztali patyolat terítőt.[forrás?]
  • A debreceni múzeum ásatásának eredményeként Nádudvar melletti Töröklaponyag halmon 1964 őszén egy X— XI.századi temető összesen 52 sírját tárták fel. A koponyák egy részén szimbolikus trepanáció (jelképes koponyalékelés) figyelhető meg. A Kárpát-medence területén a jelképes trepanáció gyakorlása kizárólagosan a honfoglaló magyarokhoz köthető, leszámítva néhány késő avar kori esetet. A korabeli gyógyítók szakértelmét nem vitathatjuk, mert az esetek nagyobbik részében a gyógyulás reakciómentes volt. A megfigyelhető remek gyógyulási arányt a “nyugati” orvostudomány a XX. század közepéig nem tudta megközelíteni sem.[forrás?]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Korcsmáros Sándor független[5]
1994–1998 független[6]
1998–2002 független[7]
2002–2006 MSZP[8]
2006–2010 Beke Imre független[9]
2010–2014 független[10]
2014–2019 független[11]
2019-től Maczik Erika független[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
8887
8786
8636
8379
8224
8164
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5%, református 23,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 44,1% (26,1% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,1% németnek, 0,1% románnak, 0,1% ukránnak, 0,1% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,8% volt református, 3,1% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 42,3% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).[14]

Turizmus szerkesztés

  • Nádudvari Termál- és Strandfürdő. Kevesen tudják, hogy először Nádudvaron végezett fúrásokat Pávai-Vajna Ferenc Geológus az 1920-as években. Majd mikor itt megtalálta a termálvizet és nem engedték meg, hogy fürdőt hozzon létre, Hajdúszoboszlón próbálkozott meg.[15]
  • A 300 éves múltra visszatekintő fekete kerámia korábban a mindennapok kelléke volt, amivel hírnevet vívott ki magának a város. Mára jobban előtérbe került a népművészeti szerepe, ezáltal idegenforgalmi jelentősége.
  • Minden évben megrendezésre kerül két nagy érdeklődéssel kísért kulturális rendezvény: áprilisban a Pásztornap a kihajtásünnephez kapcsolódóan, szeptemberben a Városnap, a népi kismesterségek hagyományainak jegyében (a város különlegessége az itt működő Népi Kézműves Szakiskola.)

Nádudvari Települési Értéktár [16] szerkesztés

Települési érték megnevezése:

  • Fazekas Dinasztia által készített nádudvari fekete kerámia
  • A Nádudvari Élelmiszer Kft. ”Nádudvari” brandje
  • Lukács Dénes, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Tüzérezredese életének és munkásságának, valamint a nádudvari katolikus temetőben található Lukács Dénes és a Lukács család (Lukács Ignác, felesége Lukács Ignácné
  • Nádudvari Református Templom és a Régi parókia műemlék épületei
  • Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium
  • Nádudvari gyógyvíz és fürdőkultúra
  • Nádudvari Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Templom épülete
  • Kövy Sándor iskolateremtő
  • nádudvari félfordulós tánc

Híres nádudvariak szerkesztés

Itt születtek szerkesztés

  • Kőődi Lázár Miklós (1814–1885) költő, iskolaigazgató, nagyváradi plébános és tiszteletbeli kanonok
  • Zöldi Miklós (1821–1876) színész
  • Molnár Endre (1826–1908) okleveles ügyvéd, országgyűlési képviselő földbirtokos
  • Bárány József (1856–1916) kecskeméti főrabbi, egyházi író
  • Frank Ödön (1859–1941) magyar orvos, higiénikus.
  • Forrai Miklós (1869–?) zeneszerző
  • Schwarz Gábor (1872.12.13–?) zágrábi főrabbi, egyházi író
  • Bárány Dezső, volt segédjegyző és takarékpénztári főkönyvelő. 1876-ban született Hajdúnádudvaron.
  • Ladányi Imre (1877–1949) színész, rendező, prózaíró
  • Marosi Géza (1889–1951) színházi főigazgató, jellemszínész
  • Mezey Sándor, néhol Mezei Sándor névformával is (1884 – Buenos Aires, 1968) zsidó származású magyar költő.
  • Ludmann László (1921–2015) Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, feltaláló
  • Szabó István (1924–2017) az egykori híres Vörös Csillag MGTSZ elnöke, volt országgyűlési képviselő, MSZMP KB és PB tag
  • Oláh István (1926–1985) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter
  • Mészáros János (1927–2018) a város díszpolgára, akadémikus, az Állatorvostudományi Egyetem emeritus professzora
  • Molnár János (1927–1990) magyar főiskolai tanár, történész, művelődésügyi miniszterhelyettes
  • Beke Albert (1934–) magyar irodalomtörténész, kritikus
  • Rózsa Erzsébet (1945–) a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének emeritus professzora
  • Kovács István (1950) olimpiai bronzérmes, szabadfogásban máig az egyetlen világbajnok magyar birkózó
  • Papp Gyula (1951–) rockzenész, zeneszerző, az Újszínház zenei vezetője
  • Popovics Lőrinc (1953–) szobrász
  • Szathmári János (1969–) világválogatott kézilabdázó
  • Török Lajos (1969–) KEK győztes (1992) válogatott kézilabdázó

A városhoz kötődnek szerkesztés

  • Lukács Dénes (Nagyvárad, 1816 – Nádudvar, 1868. ápr. 1.): 1848-as honvéd tüzérezredes, a magyar tüzérség megteremtője. A tüzértiszti isk. elvégzése után a bécsi felső tüzér isk. tanára lett, 1848-ban a honvédtüzérség megszervezését és műszaki kiképzését bízták rá. Írt egy tüzérségi kézikönyvet, amelynek alapján oktatták a honvéd tüzértiszteket. Világos után Aradon halálra ítélték, de kegyelmet nyert, s ítéletét több évi várfogságra változtatták. Fogsága alatt földgömbök készítésével foglalkozott. Amikor kiszabadult, Nádudvaron telepedett le, községi árva gyám lett. A korabeli kútfők alapján elkészítette az Első magyar földtekét (1840).
  • Osváth Lajos - Apja O. Dániel tanító. Kondó, Borsod m., 1830. jan. 3., ref. A miskolci gimnáziumban végez. Tanító. Nőtlen. (Felesége Micskey Karolina lett, meghalt Nádudvar, 1907.) 1848 júniusában beáll a Kassán alakuló veres sipkás 9. honvédzászlóaljhoz.1849. ápr. 30. őrmesterként kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Jún. (1.)- hadnagy, végül főhadnagy alakulatánál a III. hadtestben. Világosnál teszi le a fegyvert.Bujkál, 1852- teológushallgató Debrecenben. 1857- tanító, majd lelkész Hódmezővásárhelyen, 1865- Békésen, 1867- haláláig Nádudvaron. 1890. a Debrecen városi Honvédegylet tagja. † Nádudvar, 1890. márc. 29.
  • Straub Sándor (1857–1923) tanár, elektrotechnikus, gépészmérnök
  • Kacsó Sándor (Szentgerice, 1896. márc. 18. – Nádudvar, 1962. márc. 14.): agronómus, Kossuth-díjas (1958). A mezőgazdasági ak.-t Kassán és Kolozsvárott végezte, ahol 1919-ben oklevelet nyert. Ezt követően gr. Teleki Béla erdélyi birtokán volt gazdatiszt. A II. világháború idején szovjet hadifogságba került. 1947-ben Hercegszántón telepedett le, s itt gazdálkodott, majd 1951– től a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet agronómusa. Felismerve az anyagi érdekeltség fontosságát, 1953-ban bevezette a premizálási rendszert, amely országosan mint „nádudvari módszer” vált ismertté.
  • Bangóné Borbély Ildikó (1972–) óvónő, politikus, 2014 óta a Magyar Szocialista Párt színeiben országgyűlési képviselő, 2016 és 2022 között a párt elnökségi tagja
  • Polgár Csaba (1982) színész, rendező
  • Nagy Kornél (1986–) NB1-es gólkirály, válogatott kézilabdázó
  • Kiss Éva (1987–) Eb bronzérmes (2012) válogatott kézilabdázó
  • Hornyák Dóra (1992–) 2-szeres BL győztes (2013, 2014) válogatott kézilabdázó
  • Örvendi Cintia[17] (1990-) modell, színésznő, műsorvezető, rendezvényszervező, vezetésszervező

A város díszpolgárai szerkesztés

  • Megay Károly mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró-szakújságíró, 1935-től két parlamenti cikluson át a nádudvari választókerület országgyűlési képviselője.[18]

Testvérvárosai szerkesztés

Nádudvar megjelenése irodalmi művekben szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458–[1476]–1490). Bp. 2011. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 12. – Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. 
  4. ↑ Kaba-Nádudvar vasútvonal. www.vasutallomasok.hu. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
  5. ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  7. ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  11. ↑ Nádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Nádudvar Helységnévtár
  14. ↑ Nádudvar Helységnévtár
  15. ↑ Nádudvar város fürdőjének egykori honlapja
  16. ↑ Értéktár. (Hozzáférés: 2023. május 18.)[halott link]
  17. ↑ Örvendi Cintia | Actress (amerikai angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
  18. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. szeptember 17.
  19. ↑ Nádudvar testvérvárosai. www.nadudvar.hu. [2007. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nádudvar&oldid=26705094”