Nátrium-szuperoxid
| nátrium-szuperoxid | |||
| IUPAC-név | nátrium-szuperoxid | ||
| Más nevek | nátrium(I)-szuperoxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 12034-12-7 | ||
| PubChem | 61542 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | NaO2 | ||
| Moláris tömeg | 54,9886 g/mol | ||
| Megjelenés | sárga, kristályos, szilárd anyag | ||
| Sűrűség | 2,2 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 551,7 °C | ||
| Forráspont | bomlik | ||
| Oldhatóság (vízben) | bomlik | ||
| Lúgosság (pKb) | N/A | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | korrozív | ||
| NFPA 704 |  0
3
1
OX
| ||
| R mondatok | R35 | ||
| S mondatok | S1/2, S26, S37/39, S45 | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | nátrium-oxid nátrium-peroxid | ||
| Azonos anion | kálium-szuperoxid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A nátrium-szuperoxid egy szervetlen vegyület, képlete NaO2. Sárga-narancssárga színű, kristályos, szilárd ionvegyület. A nátrium oxidációjának köztiterméke. Nátrium kationból és szuperoxid anionból O2− áll.
Előállítása szerkesztés
A nátrium-szuperoxidot elő lehet állítani nátrium-peroxid és oxigén nagy nyomáson történő reakciójával:[1]
- Na2O2 + O2 → 2 NaO2
Elő lehet állítani ammóniában oldott nátrium és oxigén reakciójával:
- Na(NH3-ban oldva) + O2 → NaO2
Tulajdonságai szerkesztés
Paramágneses, mivel a szuperoxidion sója. Könnyen nátrium-hidroxidra, hidrogén-peroxidra és oxigénre hidrolizál.[2] NaCl kristályrácsa van.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sodium superoxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- ↑ Stephen E. Stephanou, Edgar J. Seyb Jr., Jacob Kleinberg "Sodium Superoxide" Inorganic Syntheses 1953; Vol. 4, 82-85.
- ↑ Sasol Encyclopaedia of Science and Technology , G.C. Gerrans, P. Hartmann-Petersen , p.243 "sodium oxides" , google books link