Wikipédia

Német irodalom

Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

A német irodalom megnevezést általános jelleggel a német nyelvű irodalom megjelölésére használják. Területileg és nyelvileg ezen belül és tőle elhatárolódva létezik a svájci irodalom és osztrák irodalom.

Német irodalom
9. század – napjaink
ElterjedéseNémetország
Világtörténelmi korszakközépkor, újkor, legújabb kor
Eredeteközépkori latin irodalom
Jellemzői
Írástípuslatin írás, fraktúr írás
Könyvtárakhttp://www.lehrer.uni-karlsruhe.de/~za874/homepage/

Korszakolása szerkesztés

A német irodalom történetének korszakhatárait a német nyelv fejlődésének szakaszaihoz is kötik.

  • 750-1170 kora középkori irodalom
  • 1170-1270 középkori irodalom
  • 1270-1500 késő középkori irodalom
  • 1470-1600 reneszánsz irodalom
  • 1600-1720 barokk irodalom
  • 1720-1785 a felvilágosodás és előzményei irodalma
  • 1740-1780 szentimentalizmus irodalma
  • 1767-1785 Sturm und Drang
  • 1786-1832 klasszicizmus, weimari klasszika
  • 1798-1835 a romantika irodalma
  • 1820-1850 a biedermeier kora
  • 1830-1850 Junges Deutschland és Vormärz

Középkori német irodalom 750-1500 szerkesztés

 
Walther von der Vogelweide

Az ófelnémet (althochdeutsch) korszak a 8-11. századra tehető szerkesztés

  • A merseburgi ráolvasások (Merseburger Zaubersprüche) 750 körül keletkeztek és a 10. században jegyezték fel őket.
  • Germán hősi mondára épült a Hildebrand-ének (Hildebrandslied), a 9. század elejéről.
  • Ószász genezis
  • Ugyancsak germán motívumokat tartalmaz két költői elbeszélés, a Muspilli, illetve a Heliand, már a 10. század termékei.

Az ófelnémet mellett megjelenik a latin nyelvű kultúra és irodalom.

A középfelnémet (mittelhochdeutsch) korszak a 11-13. század időszaka szerkesztés

A keresztes háborúk idején új világkép, új történeti témák merültek fel. A lovagi kultúra elterjedése a Hohenstaufok korára tehető. Fénykorát érte mind a költészet, mind az epika.

1. Német lovagregények és eposzok Az udvari epika Európa-szerte népszerű témaköreit dolgozta fel, merített Artúr király mondaköréből, a Grál – mondákból, a Trisztán-mondából. Elterjedt a verses lovagregény műfaja. De megjelent a lovagvilág bírálata is.

A lovagi téma mellett felmerül a germánok és hunok kora a népvándorlás történeteiben.

  • A Nibelung-ének (Nibelungenlied) (1200 körül) a hősi eposzok kimagasló, máig legjelentősebb német példája.

2. Minnesang – udvari költészet

A "Minne"-költészet Provence-ban született, majd az Észak -Francia területek közvetítésével jutott német földre. A trubadúrok német megfelelői a Minnesängerek voltak. Témájuk elsődlegesen a szerelem, az áhított nő szépségének stilizált leírása. A legismertebb alkotók: Der Kürenberger, Dietmar von Aist, Ulrich von Gutenburg, Rudolf von Fenis, Friedrich von Hausen, Hartmann von Aue, Neidhart von Reuenthal.

A kora újfelnémet (frühneuhochdeutsch) korszak a 13-15. század kora szerkesztés

Forradalminak bizonyult a késő középkorban a mozgó betűkel történő könyvnyomtatás. Majd a pergament is helyettesíthették az olcsóbb papírral. Az újkor elején megemlíthető még Johannes von Tepl Der Ackermann aus Böhmen.

Humanizmus, reneszánsz és reformáció irodalma 1470-1600 szerkesztés

A 16. századtól a humanista világkép elterjedése, majd a katolikus egyház tekintélyének csökkenése, a reformáció változásokat hozott az irodalomban is.

  • Rotterdami Erasmus (Erasmus von Rotterdam) (1469-1536) a német humanizmus mestere kiterjedt levelezést folytatott Európában. Eszméi széles körben elterjedtek.
  • Martin Luther (1483-1546) mozgalma hozzájárult a nemzeti nyelvű irodalom széles körű kibontakozásához. A Biblia német nyelvű fordítása is az ő nevéhez fűződik.
  • Ulrich von Hutten (1488-1523) a humanista költészet legkiemelkedőbb alakja, ugyancsak németül fordult lázadó hangú verseivel a néphez.

A korszak több népkönyve igen érdekes utóélete mondhat magáénak és évszázadok múltán is befolyásolta az európai művészeteket. Említésre méltó Doktor Faust története.

Barokk irodalma 1600 – 1720 szerkesztés

 
Grimmelshausen, Marcus Bloß festménye (1641)

1. A barokk líra képviselői:

2. A barokk prózairodalom:

Felvilágosodás irodalma 1720 – 1785 szerkesztés

 
Gottfried Wilhelm von Leibniz
 
Ludovike Simanowiz, Friedrich Schiller (1794)

1. német filozófiai háttere:

2. alkotók, fő művek:

  • Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781): esztétikus, kritikus, drámaíró művei közül Miß Sara Sampson (1752), Minna von Barnhelm (1767), Emilia Galotti (1772), Bölcs Náthán (Nathan der Weise) (1779) érdemelnek figyelmet. Neki köszönhető a német polgári szomorújáték és a polgári vígjáték műfaja is.
  • Johann Christoph Gottsched (1700-1766): Versuch einer Critischen Dichtkunst vor die Deutschen (1730) című munkájában az új német irodalom esztétikai követelményeinek megfogalmazójává vált.
  • Christoph Martin Wieland (1733-1813): Agathon (Geschichte des Agathon) (1794) című szatirikus regénye mellett verses elbeszéléseket is alkotott.

3. Sturm und Drang (1767-1785) mozgalom – a német szentimentalizmus.

Nevének kitalálója Friedrich Maximilian Klinger (1752-1831); az egész korszakot egy művének címéről nevezték el. Alapvető jellegzetessége, hogy csak irodalmi irányzat. Hatott a mozgalomra Herder tézise, a népköltészetről mint a kultúra legősibb forrásáról.

Legjelentősebb alkotók és műveik:

Német klasszicizmus szerkesztés

A weimari klasszika:

Német romantika irodalma 1798 – 1835 szerkesztés

 
E. T. A. Hoffmann
 
Heinrich Heine, 1831

1. Filozófiai háttere:

2. Központjai: A német romantika szellemi centrumai a német egyetemvárosok voltak. Az írók, művészek, filozófusok sokszor neves asszonyok szalonjaiban gyűltek össze, a leghíresebbek:

  • Karoline Schlegel: August Wilhelm Schlegel, majd Schelling felesége
  • Elisabeth (ismert nevén Bettina) von Arnim: Achim von Arnim felesége, Clemens Brentano testvére
  • Rahel Levin és Henriette Herz: akik Berlinben irodalmi szalonokat tartottak fenn.

3. Korszakai:

Több korszakolási lehetőség is létezik:

  • a) Korai romantika – erősen filozofikus, teoretikus (Jena, Berlin) és Kései romantika (Heidelberg)
  • b) Korai romantika – Jena, Hochromantik – Heidelberg, Kései romantika – Berlin

3.1. A korai romantika

3.1.1. Jena alkotói – Jenai romantika

  • Friedrich von Schlegel (1772-1829): Lucinde (regény 1799)
  • August Wilhelm Schlegel (1767-1845): 1798-1800 az "Athenaeum" kiadása Friedrich Schlegel közreműködésével, a német romantika kezdete.
  • Novalis / Friedrich Leopold von Hardenberg (1772-1801): Költeményei: Himnuszok az éjszakához (Hymnen an die Nacht 1797) versciklus, melyben szerelme halála feletti megrendülését szembeállítja a dolgos nappalok birodalmával, Heinrich von Ofterdingen (regénytöredék 1802), melynek "kék virága" a romantika szimbólumává vált.
  • Ludwig Tieck (1773-1853): A csizmás kandúr (Der gestiefelte Kater – dráma 1797)
  • Wilhelm Heinrich Wackenroder (1773-1798): Theoretische Schriften (1796)

3.1.2. Berlin alkotói – berlini romantika

  • E. T. A. Hoffmann (1776-1822): Művei: Fantáziadarabok Callot modorában (1814-15), benne: Az arany virágcserép, Szerápioni testvérek (1819-21), Diótörő és egérkirály (1819), Murr kandúr (1820-22).
  • Heinrich von Kleist (1777-1811): Drámái: Amphytrion – komédia, Homburg hercege (Prinz von Homburg), Heilbronni Katica (Kätchen von Heilbronn), Az eltört korsó (Der zerbrochene Krug). Novellája: Kohlhaas Mihály (Michael Kohlhaas).

3.2. A kései romantika (Heidelberg)

Grimm fivérek

3.3. Heinrich Heine (1797-1856): A legnépszerűbb lírikus, a "Buch der Lieder" (1827) nagy hatással volt a romantika korszakára és sok költeményét népdalként tartották számon, mint a leghíresebb "Die Lorelei" címűt. Poézisfelfogása különbözött a romantikusokétól, a valóságot széttöredezettnek látta, kritizálta a valós világot, de nem hitt a poézis mindenhatóságában. Politikai költészetének gyümölcse a "Deutschland, ein Wintermärchen" (1844).

A restauráció időszaka 1815 – 1848 szerkesztés

 
Franz Grillparzer

1. A Biedermeier

2. "Junges Deutschland"

3. A forradalom előfutárai és a 48-asok

A német realizmus korszaka 1850-1890 szerkesztés

 
Georg Büchner, a realista dráma mestere

1. Filozófiai háttere

2. Alkotók és művek

2.1. A realista prózairodalom

  • Theodor Storm (1817-1888): elbeszélések, például az Erdei tó (Immensee), kisregények, például A viharlovas (Der Schimmelreiter)
  • Gottfried Keller (1819-1890): A zöld Henrik (Der grüne Heinrich) – regény, novellák
  • Theodor Fontane (1819-1898): Effi Briest – regény, Der Stechlin, Irrungen Wirrungen, Frau Jenny Treibel
  • Wilhelm Raabe (1831-1910) "Der Hungerpastor"

2.2. A realista drámairodalom

A német naturalizmus irodalma 1880-1900 szerkesztés

 
Gerhart Hauptmann

A naturalizmus drámairodalma

Elsősorban Gerhart Hauptmannt érdemes említeni, bár még a "legnaturalistább" darabjaira is a költői nyelvhasználat jellemző: Hauptmann negyvenöt darabot írt, nagyjából ez teszi ki munkásságának felét. Ezek közül nyolcat-tízet még ma is játszanak itt-ott. Általában az első világháború előtti darabjait tartják a legjobbaknak. A húszas évekre elképesztő kultusza lett Németországban, a náci hatalomátvétel után ezt mesterségesen szították. Mégis, Hauptmann tulajdonképp nem foglalkozott politikával. Vor Sonnenaufgang (1889) egy parasztcsalád életét ábrázolja: egy idealista, de ostoba és gerinctelen reformátor megjön és elindul egy láncreakció-szerű "szerelmi kapcsolata" egy részeges paraszt lányával, ami tragédiába torkollik. Das Friedenfest (1890), Einsame Menschen (1891) családi tragédiák. A takácsok tömegtragédia, öt jelenet az 1847-es takácslázadás idejéből. Hauptmann ugyanebben az évben a naturalista komédiával is megpróbálkozott: College Crampton (1892), A bunda (1893), egyik legnagyobb német komédia. 1894-ben írja első szimbolista-újromantikus mesedrámáját: a Hannele mennybemenetelét. A Florian Geyer megint naturalista darab. Következő darabját, Az elsüllyedt harangot (1896) a csődre futott első házassága ihlette. A nő-férfi párharc (mint O'Neillnek, vagy Strindbergnek) egyik központi témája maradt: Henschel fuvaros (1898), Rose Bernd (1903), Gabriel Schillings Flucht (1906), Veland (1925), Dorothea Angermann (1926) stb. De Hauptmann-nak tulajdonképpen sokkal több témát és formát használt, ezt ez a lista is bizonyítja: Der arme Heinrich-ben Hartmann von Aue Szegény Henrikjét dramatizálja; És Pippa táncol! (1906), romantikus mesedráma egy gyönyörű, törékeny lányról, akit csak az (effektíve vak) idealista vesz észre. Der Bogen des Odysseus (1907-12) klasszikus tragédia; Der weisse Heiland (1912-17) calderóni tetrameterben íródott "drámai fantázia", II. Montezuma birodalmát a spanyol konkvisztádorok elpusztítják. Indipohdi (1920) és Hamlet in Wittenberg (1935) Shakespeare-n alapulnak. Az Atriden klasszikus tetralógia. Itt a sors – a német sors – folyamatos haladás a nemlét felé, önpusztítás, önfeláldozás vagy ami tetszik.

Kevésbé jelentős naturalista író Hermann Sudermann (1857-1928), akit anno Hauptmann ikercsillagának tartottak, és aki sokkal sikeresebb volt, mint a másik. A XX. század elején a kritika "rászállt", és Sudermann ma már irodalomtörténet: Die Ehre (1893), Heimat (1893), Johannes (1898) a realista, "jól megcsinált színmű" modelljei. A többiek (Max Dreyer, Otto Erich Hartleben stb.) csak egy-egy igazán sikeres színművet írtak.

A 20. századi német irodalom szerkesztés

 
Gottfried Benn ca. 1951; Tobias Falberg lapjából

1. Az impresszionizmus és szimbolizmus irodalma szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2. Avantgárd áramlatok 1945-ig szerkesztés

2.1. Az expresszionizmus irodalma 1905-1925

Líra

Dráma

Prózairodalom

3. Német nyelvű irodalom 1945 után szerkesztés

A II. világháború után a két Németországot, Ausztriát és Svájcot a közös nyelv és a közös olvasói piac kapcsolta össze.

3.1. Német Szövetségi Köztársaság irodalma

Epika:

Líra

3.2. Német Demokratikus Köztársaság irodalma

  • Az NDK "Literaturgesellschaft"-nak, irodalmi társadalomnak definiálta magát, (a fogalom: Johannes R. Becher nevéhez fűződik), harcolt az ún. nyugati "Poesiefeindlichkeit", azaz poézisellenesség és a magas kultúra gettósítása ellen. Azt vallották, hogy a demokratizálódás folyamatának három síkon kell megvalósulnia: a termelés, és a befogadás szintjén. "Produktion, Distribution, Rezeption". Mindazonáltal a cenzúra ad absurdum működött, az állam megkísérelte az irodalmat funkcionalizálni, saját céljaira, a szocialista realista útra terelni, ennek tervét "Bitterfelder Weg" néven emlegették. A rezsim elismert írói Hermann Kant (1926-2016) és Johannes Bobrowski (1917–1965), aki jelentős prózát hagyott hátra.
  • A 70-es években az NSZK -hoz hasonló tendenciaként jelentkezett az új szubjektivizmus, sok szerző elhagyta az NDK-t, mint Wolf Biermann (* 1936), Sarah Kirsch (1935–2013) és Uwe Johnson. Az otthon maradt írók közül Christa Wolf (1929-2011), Heiner Müller (1929–1995), Irmtraud Morgner (1933–1990), Stephan Hermlin (1915–1997), Stefan Heym (1913–2001) és Jurek Becker (1937–1997) neve vált ismertté.

3.3. Ausztria irodalma

  • A II. világháború után Ausztria vezető alkotói csoportosulása a Bécsi Csoport (Wiener Gruppe), melynek elismert tagjai Gerhard Rühm (* 1930) és Hans Carl Artmann (1921–2000) voltak.

Ismertségre tettek szert: Albert Paris Gütersloh (1887–1973), Heimito von Doderer (1896–1966), Ernst Jandl (1925–2000), Franzobel (* 1967) és Werner Schwab (1958–1994).

3.4. Svájc irodalma

A svájci irodalomban 1945 után nincs változás. A két legnevesebb író:

  • Max Frisch (1911–1991): a regény, a dráma, az intellektuális irodalom terén alkotott kimagaslót, és
  • Friedrich Dürrenmatt (1921-1991) svájci drámaíró, kinek legismertebb drámai művei: A nagy Romulus, Angyal szállt le Babilonba, Az öreg hölgy látogatása, az Ötödik Frank, és A fizikusok (1962) című tézisdráma.
  • További fontos tehetségek: Adolf Muschg (*1934), Peter Bichsel (*1935) és Urs Widmer (1938–2014)
  • Svájc legjelentősebb irodalmi csoportosulása a 2002-ig létező Gruppe Olten volt.

Jelenlegi német irodalom

Aktuális tendencia az ún. "Fräuleinwunder", a popirodalom, a debütálók nagyszámú megjelenése az irodalomban. Részben a piac diktálja, mely 1945 óta jelentősen megnövekedett. Az aktuális német irodalmat politikai különbözőségek befolyásolják. Emellett azonban igen elterjedtek a gyermekkori autobiografikus témák is. Ellenpontot jelentenek Elfriede Jelinek politikai és feminista jellegű alkotásai.

Dél-Németország és Ausztria ma:

Nobel-díjak a német nyelvű irodalomban szerkesztés

Magyar nyelvű német irodalomtörténetek szerkesztés

  • Riedl Szende: A német irodalom és nyelv kézikönyve, Franklin-Társulat, Budapest, 1870, 468 p
  • Heinrich Gusztáv: A német irodalom története I.–II., Magyar Tudományos Akadémia, Leipzig, 1886–1889 (elektronikus elérés: http://real-eod.mtak.hu/3171/)
  • James Sime: A német irodalom története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. T., Budapest, 1900, 88 p
  • Albrecht János: A német irodalom rövid vázlata – A legrégibb időktől a jelen korig, Stampfel-féle Könyvkiadóhivatal, Budapest, 1908, 79 p
  • Motz Aladár: A német irodalom története, Szent István Társulat, Budapest, 1925, 290 p
  • Pukánszky Béla: A német irodalom kis tükre, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1930, 79 p
  • Bitter Illés: Német irodalomtörténet, Szent István-Társulat, Budapest, 1931, 119 p
  • Lukács György: Az újabb német irodalom rövid története, Athenaeum, Budapest, 1946, 152 p
  • Halász Előd: A német irodalom története I–II., Gondolat Kiadó, Budapest, 1971, 466 + 627 p
  • Némedi Lajos: A német irodalom története a 16., 17. és 18. században (kézirat – egységes jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1972, 281 p
  • Győrffy Miklós: A német irodalom rövid története, Corvina Kiadó, 1995, 236 p
  • Pukánszky Béla: A magyarországi német irodalom története – a legrégibb időktől 1848-ig, Attraktor, 2002, 527 p

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Kant, Immanuel: A tiszta ész kritikája (ford. Kis János; jav. kiad.), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004, ISBN 9789639165717

Források szerkesztés

  • Halász Előd: A német irodalom története I–II., Gondolat Kiadó, Budapest, 1971
  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
  • Világirodalmi lexikon I–XIX. Főszerk. Király István, Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1970–1996. ISBN 963-05-0871-0  

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Német_irodalom&oldid=24774316”