Némethy Géza

Némethy Géza (Tiszapolgár, 1865. augusztus 17. – Budapest, 1937. március 15.) klasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító, költő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A római irodalom kiváló tudósa volt, számos ókori szerző – Cicero, Vergilius, Ovidius, Tacitus és mások – műveinek kritikai szövegkiadása, illetve magyarra ültetése fűződik a nevéhez. Két évtizeden keresztül, 1912 és 1933 között a budapesti tudományegyetemen a klasszika-filológia tanszékvezető egyetemi tanára volt. Művei egy részén neve Némethy Geyza alakban szerepel.

Némethy Géza
Született	1865. augusztus 17. Tiszapolgár
Elhunyt	1937. március 15. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	klasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító, költő
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Némethy Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

A középiskolát 1875 és 1883 között a nagyváradi főgimnáziumban végezte el. 1883-ban kezdte meg felsőfokú klasszika-filológiai tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen, bölcsészdoktori oklevelét 1887-ben szerezte meg. 1887–1888-ban állami ösztöndíjjal a lipcsei és berlini egyetemeken képezte tovább magát, majd 1888-tól 1902-ig gimnáziumi tanár volt a Markó utcai római katolikus (később állami) főgimnáziumban. Eközben 1890-ben klasszika-filológiából magántanárrá habilitált a Budapesti Tudományegyetemen, 1896 után pedig nyilvános rendkívüli tanári címmel végezte az oktatómunkát. 1902-től egyúttal az Eötvös Kollégium szakvezető tanára is volt. 1909 után négy évig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, majd 1912-től 1933. évi nyugdíjazásáig a Budapesti (1922 után Pázmány Péter) Tudományegyetemen volt a klasszika-filológia nyilvános rendes tanára. Aktív éveiben, 1910 és 1933 között részt vett az Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság munkájában is.

Munkássága

Érdeklődése homlokterében a római irodalom története és jelesebb szerzőinek életműve állt (pl. Cicero, Vergilius, Horatius, Propertius, Tibullus, Lygdamus, Ovidius, Persius, Tacitus). Több auktor művét rendezte sajtó alá kommentárokkal kiegészített szövegkritikai kiadásban, s egyebek mellett lefordította Cicero néhány írását, valamint Xenophón Szókratészről lejegyzett emlékiratait. Behatóan foglalkozott a római elégia- és epigrammaköltészettel, valamint a Dicta Catonis című mondásgyűjteménnyel. 1894-ben elhangzott akadémiai székfoglalóját Szövegkritikai adalékok Firmicus Maternus asztrológiájához címen tartotta meg, 1911-ben pedig Vergilius epigrammáiról értekezett az Akadémia közgyűlése előtt. Könyvei mellett több, a római irodalom történetével, filológiai és esztétikai kérdéseivel foglalkozó tanulmánya jelent meg a szakfolyóiratokban. 1890-től 1902-ig, majd 1922-től 1933-ig szerkesztője volt az Egyetemes Philologiai Közlöny című folyóiratnak.

Költeményeket is írt, élete során két verseskötete jelent meg.

Társasági tagságai és elismerései

A Magyar Tudományos Akadémia 1893-ban levelező, 1910-ben rendes tagjává választotta, 1933-ban pedig a tiszteleti tagok sorába került. 1919-től 1933-ig elnökként irányította az I. (nyelv- és széptudományi) osztály tevékenységét, 1923-tól 1932-ig pedig az Akadémia klasszika-filológiai bizottságának elnöki tisztét is betöltötte. 1922-től a Kisfaludy Társaság rendes tagja volt, ugyancsak 1922-től 1933-ig pedig elnökként irányította a Budapesti Filológiai Társaság tevékenységét. 1914-ben a mantoviai Nemzeti Vergilius Akadémia (Accademia Nazionale Virgiliana) is levelező tagjai sorába választotta.

Főbb művei

• Aeneis mint nemzeti epos. Budapest. 1887
• Magyar és latin zsebszótár a gymnasiumok és reáliskolák számára. Budapest. 1896 (Dávid Istvánnal)
• A római elegia ezüstkora. Budapest. 1898
• Vergilius élete és művei. Budapest. 1902
• A római elegia viszonya a göröghöz. Budapest. 1903
• A római elegia: Tibullus és Propertius. Budapest. 1905
• Ovidius és Lygdamus. Budapest. 1908
• Vergilius epigrammái. Budapest. 1911

Szövegkiadásai

• Euhemeri reliquiae: Collegit, prolegomenis et adnotationibus instruxit. Budapest. 1889
• P. Vergilii Maronis Aeneis. Budapest. 1889
• M. Tullii Ciceronis De finibus. Budapest. 1890
• P. Cornelii Taciti Ab excessu divi Augusti (Annalium) libri I–VI. Budapest. 1893
• Dicta Catonis. Budapest. 1895
• De libris amorum Ovidianis. Budapest. 1898 archive.org
• P. Cornelii Taciti De vita et moribus Agricolae. Budapest. 1899
• P. Cornelii Taciti Historiarum. Budapest. 1900.
• A. Persii Flacci Satirae. Budapest. 1903 archive.org
• Albii Tibulli Carmina. Accedunt Sulpiciae Elegidia. Budapest, 1905 archive.org
• Lygdami carmina Budapest. 1906
• P. Ovidii Nasonis Amores. Budapest. 1907
• De epodo Horatii cataleptis Vergilii inserte. Budapest. 1908
• De Ovidio elegiae in Messallam auctore. Budapest. 1909 archive.org
• De sexta Vergilii ecloga. Budapest. 1909
• Ciris epyllion pseudovergilianum. Budapest. 1909 archive.org
• Commentarius exegeticus ad Ovidii Tristia. Budapest, 1913
• Commentarius exegeticus ad Ovidii Epistolas ex Ponto. Budapest. 1915
• Coniecturae ad emendandum Firmicum Maternum astrologum. Budapest. 1918
• Supplementum commentariorum ad Ovidii Amores Tristia et Epistolas ex Ponto. Budapest. 1922
• Symbolae exegeticae ad Persii Satiras. Budapest. 1924
• Addenda commentariis ad Carmina Tibulliana. Budapest. 1925
• Ad Ciceronis De finibus I. 7, 23 et III. 12. Budapest. 1927

Műfordításai

• Xenophon emlékiratai Socratesről. Pozsony. 1885
• Cicero: Laelius a barátságról. Budapest. 1886
• Cato bölcs mondásai latinul és magyarul. Budapest. 1891
• Cicero: A legfőbb jóról és rosszról. Budapest. 1901
• Cicero: Cato maior az öregségről. Budapest. 1916

Verseskötetei

• Az ész tragédiája s egyéb versek; Franklin, Bp., 1925
• Az ész tragédiája s egyéb versek; 2. bőv. kiad.; Franklin, Bp., 1927
• Az ember és az Isten. Újabb költemények; Glória, Bp., 1929 (Értékes könyvek)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 292–293. o.  
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 1601. o. ISBN 963-05-7746-1  
• Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 640–641. o. ISBN 963-9257-09-5  
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái XIX. Budapest: Argumentum. 2002, 480–481. h.
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1057–1058. o. ISBN 963-547-414-8  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 926–927. o.

További irodalom

• Kerényi Károly: Némethy Géza halálára. In: Műhely 1937
• Szekfű Gyula: Némethy Géza. In: Budapesti Szemle 1939
• Huszti József: Némethy Géza emlékezete. In: Egyetemes Philologiai Közlöny 1940
• ifj. Horváth János: Némethy Géza munkásságának bibliográfiája. In: Egyetemes Philologiai Közlöny 1940