Népességfogyás

Népességfogyásnak nevezik a negatív demográfiai folyamatot.

Előidézője lehet háború, járvány is, de egyértelmű külső hatás nélkül is létrejöhet. A 21. század elején fogyó népesség jellemzi Európa legtöbb országát, a természetes fogyást Nyugat-Európában a nagymértékű bevándorlás valamelyest ellensúlyozza. Magyarország, Bulgária, Fehéroroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Grúzia és Montenegró kiemelkedően nagy mértékű népességfogyási statisztikákat produkálnak. Oroszországban szintén rohamosan fogyott a népesség egészen 2009 szeptemberéig (évi 5-800 000 fős fogyás), azonban a Vlagyimir Putyin által bevezetett új családtámogatási rendszer miatt (a második illetve harmadik gyermeküket szülő nők 1,8 millió forintnak megfelelő támogatást kapnak, amit oktatásra vagy lakásvásárlásra lehet elkölteni) újra növekszik a népesség.^[1]^[2]

Források szerkesztés

↑ Megállt az orosz népességfogyás, Magyar Nemzet (Hozzáférés: 2010. január 26.)^{[halott link]}
↑ Orosz "szexnap" a népességfogyás ellen, Alpokalja-Online (Hozzáférés: 2010. január 26.). [2010. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 26.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Népességfogyás Magyarországon

Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Megállt az orosz népességfogyás, Magyar Nemzet (Hozzáférés: 2010. január 26.)^{[halott link]}

[2] Orosz "szexnap" a népességfogyás ellen, Alpokalja-Online (Hozzáférés: 2010. január 26.). [2010. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 26.)

[1]

[2]