Wikipédia

Nógrádszakál

magyarországi község Nógrád vármegyében

Nógrádszakál község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Nógrádszakál
A falu központja észak felől nézve
A falu központja észak felől nézve
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállásközség
PolgármesterRadvánszky Judit (MSZP)[1]
Irányítószám3187
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség588 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 52″, k. h. 19° 31′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 52″, k. h. 19° 31′ 32″
Nógrádszakál (Nógrád vármegye)
Nógrádszakál
Nógrádszakál
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Nógrádszakál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádszakál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Magyarország északi részén, a magyar-szlovák határfolyó, az Ipoly mellett található. Közúton Szécsény és Ipolytarnóc felől is elérhető a 2205-ös úton, mely az Ipoly folyását követve, a község területén annak főutcájaként húzódik. Nógrádszakál a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A határ magyar oldalán csak három települési szomszédja van: északkelet felől Litke, délkelet felől Szécsényfelfalu, dél felől pedig Ludányhalászi. Szlovákiai szomszédjai az Ipoly túlpartján: a településközponttal pont átellenben Bussa, mintegy 2 kilométerre északabbra Rárósmúlyad, a községhatár legészakibb részénél (Ráróspusztánál) pedig Tőrincs.

Utóbbi Rárós nevű falurésze felé 2011. december 7. óta lehet a Madách hídon is közlekedni; a hidat magyar oldalról a 2205-ös útból, annak a 15+200-as kilométerszelvényénél lévő körforgalomból kiágazó 22 103-as út szolgálja ki, határon túli folytatása a szlovákiai 585-ös útba torkollik, amely Losonctól Alsósztregován át egészen Nógrádszentpéterig húzódik.

A település vonattal is megközelíthető, a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán. Két vasúti megállási pont is található a község területén: Nógrádszakál vasútállomás és Ráróspuszta megállóhely. A vasútállomást a 22 307-es út szolgálja ki (amely a 11+350-es kilométerszelvénye közelében ágazik ki a 2205-ös útból); a ráróspusztai megállóhelynek nincs külön kiszolgáló útja, mert közvetlenül a 2205-ös mellett található.

Története szerkesztés

Nógrádszakál (korábban Szakál) és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, erről tanúskodott a Darna völgyében az úgynevezett Aranygomb dülőn fellelt őskori őrhalom vagy sírdomb is, majd az 1896-ban, a vasútépítés alkalmával a község határában talált régi épületek alapfalai, valamint az itt talált urnák is. A hagyományok szerint egykor a falu sem a mai helyén, hanem az Ipoly Teglen nevű szögében feküdt, ahonnan azonban az Ipoly áradásai következtében idővel a mostani, védettebb helyére költözött.

Már a XIII. században egy ismeretlen szerzetesrend által működtetett kolostor állt itt. Említése egy 1245-ös birtoklevélen tűnik fel, melyben egy Ambrus nevű apát az esztergomi érsek engedélyével eladott 4 ekényi földet a Hont vármegyei Olvárban (ma Tesmag része).[3]

18 évvel később, 1263. május 3-án V. István ifjabb király itt kötötte meg második békéjét apjával, IV. Bélával.[4]

Nógrádszakál a 15. században a Guthi Országh család birtoka volt, de a település fele részét 1482-ig a Dályaiak bírták zálogban.

Később több birtokosa is volt: 1548-ban a Lossonczy család, 1598-ban Forgách család, Forgách Zsigmond volt a földesura. Az 1715-ben végzett összeíráskor 20, 1720-ban pedig 16 magyar háztartását vették fel az összeírók. 1754-1755-ben Urbán András, az 1770. évi úrbéri rendezéskor gróf Forgách Miklós és János, Kováts Ferenc és Szent-Ivány Gábor voltak a földesurai. 1826-tól gróf Forgách József, Szent-Ivány Bogomér és Kováts Antal, majd több család is; köztük a Szent-Ivány, a Kováts, a Szerémy, Pulszky, Keberich, Kiss és Szigyártó családok is bírtokosai voltak.

1831-ben nagy kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot, mely később 1866-ban és 1873-ban ismét fellépett, bár kisebb mértékben.

A határban levő Kastélyhegyen a hagyomány szerint egykor kolostor is állt; alapzatának maradványai még az 1900-as évek elején is láthatóak voltak.

A községhez tartoznak Csaba-, Feljáró-, Ferenczkapu-, Ferenczkert-, Kincses- és Nyerges-puszták.

A trianoni békeszerződés előtt Nógrádszakál Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1910-ben 1063 lakosából 959 magyar, 14 szlovák, és 90 cigány volt. Ebből 969 római katolikus, 70 evangélikus, 12 izraelita volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kovács József (független)[5]
  • 1994–1998: Kovács József (független)[6]
  • 1998–2002: Kovács József (független)[7]
  • 2002–2006: Kovács József (független)[8]
  • 2006–2010: Bagoly László János (független)[9]
  • 2010–2011: Kovács Konrád (független)[10]
  • 2011–2014: Radvánszky Judit (MSZP)[11]
  • 2014–2019: Radvánszky Judit (MSZP)[12]
  • 2019-től: Radvánszky Judit (MSZP)[1]

A településen 2011. március 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13] A választás a maga idején szokatlan módon két baloldali párt jelöltje és egy szerény támogatottságú független jelölt között dőlt el, a szocialista aspiráns javára.[11]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
636
637
636
642
601
588
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 14,1% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ruszinnak, 1,3% szlováknak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,4%, református 0,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,9% (16,9% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,2% bolgárnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,4% volt római katolikus, 0,8% református, 0,2% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,6% felekezeten kívüli (21,3% nem válaszolt).[16]

Egykori kúriák szerkesztés

A községben egykor több kastély, vagy kúria is állt. Közülük a Szent-Ivány család kúriája a 18. század vége felé, a Szerémy családé 1850-ből való. Az egykori Keberich-féle úrilakot Veres Gyula bővítette ki.

Nevezetességek szerkesztés

  • Plébánia temploma - A község előző plebánia temploma már a középkorban fennállt; új temploma 1893-1894-ben épült. Az egyik harang 1523-ból való, mely "Rex Gloriae veni cum pace" írással van ellátva.
  • E község rétjén emelkedő homokdombokról lövette Ali budai basa 1552-ben a bussai erődöt.
  • Nógrád vármegyében, a határhoz (az Ipolyhoz) közel található a Páris patak völgye. A völgy megközelítése történhet Salgótarján vagy Szécsény felől közúton, vagy Balassagyarmat felől vasúton.
  • A falu nevezetességei közé tartozik a kálvária is. A falu Litke felőli végén indul fel a hegyre a „keresztút”, melynek utolsó állomásától (Jézust sírba teszik) jó panoráma nyílik az Ipoly völgyére.

Képgaléria szerkesztés

  •  
    A „Szent Kereszt felmagasztalása” római katolikus templom
  •  
    Páris patak völgye tábla a település északi határán
  •  
    Az időszakosan működő Páris patak vájta völgy hozta felszínre a a közeli Ipolytarnóc geológiai folytatását
  •  
    A dinoszauruszok korát idéző völgyet az egykor a Pannon-tengerbe siető sebes folyású folyó hordaléka borítja, ebben talált utat a patak, festői völgyet alkotva
  •  
    A 23 millió évvel ezelőtti folyó hordaléka omladékos, látogatása óvatosságra int
  •  
    Az ősi folyó hordalékkövei, több mint 23 millió évvel ezelőtt ülepedtek le

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Nógrádszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ (2018. április 22.) „V. István magyar király” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  4. ↑ Nógrádszakál – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. május 26.)
  5. ↑ Nógrádszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Nógrádszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  7. ↑ Nógrádszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nógrádszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. ↑ Nógrádszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. ↑ Nógrádszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  11. ↑ a b c Nógrádszakál települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. március 13. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  12. ↑ Nógrádszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  13. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Nógrádszakál Helységnévtár
  16. ↑ Nógrádszakál Helységnévtár

További információk szerkesztés


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nógrádszakál&oldid=26950385”