Nagy vészmadár

madárfaj

A nagy vészmadár (Ardenna gravis) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó faj.[1]

Nagy vészmadár
Vízen úszó példány
Vízen úszó példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Viharmadár-alakúak (Procellariiformes)
Család: Viharmadárfélék (Procellariidae)
Nem: Ardenna
Reichenbach, 1853
Faj: A. gravis
Tudományos név
Ardenna gravis
(O'Reilly, 1818)
Szinonimák
  • Procellaria gravis O'Reilly, 1818
  • Puffinus gravis O'Reilly, 1818
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy vészmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy vészmadár témájú médiaállományokat és Nagy vészmadár témájú kategóriát.

Repülés közben

Rendszertani besorolása szerkesztés

Ezt a madarat korábban a Puffinus nevű madárnembe sorolták, azonban az újabb mitokondriális DNS-vizsgálatok következtében a kutatók a nagy vészmadarat és még 6 másik fajt áthelyezték egy újrahasznosított taxonba, az Ardennába.[2][3]

Előfordulása szerkesztés

A faj az Atlanti-óceán északi részén, az európai partok közelében rendszeresen megfigyelhető, de inkább ritka kóborlóként, mint rendszeresen megjelenő fajként van nyilvántartva. Mint majd minden viharmadárfaj, Közép-Európában viszont kifejezetten ritkán látható. Németországban Helgoland szigetének közelében volt egy megfigyelési esete 1986 októberében és egy másik egyedet láttak Sylt szigetén 1983 októberében.[4]

Fészkelőkolóniái az Atlanti-óceán déli részén, a Tristan da Cunha szigetcsoporton vannak, ahol a Nightingale-szigeten, az Inaccessible-szigeten és a többi szigettől elkülönülten álló Gough-szigeten is fészkel. Egyike azon kevés déli féltekén költő viharmadárfajnak, amelyek a költési időszak után elhagyják a déli féltekét és az északi félteke vizei fölött töltik a telet. Az északi féltekén egy minden évben ismétlődő nagy kört tesz meg. A költőhelyeit elhagyva először Dél-Amerika, majd Észak-Amerika keleti partvidéke mentén halad észak felé, majd augusztus környékén érkezik vissza a dél-atlanti vizekre. Ősszel kisebb számban, rendszertelenül jelenik meg az észak-atlanti partoknál Európában, ahol Izlandtól Portugáliáig fordul elő. Nagyon ritkán az Északi-tengerre is ellátogat és szintén kivételesen a Földközi-tengerre is berepül, ahol Szardínia térségéig is ellátogathat.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 43-51 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-122 centiméter. Testének felső fele egyszínű sötétbarna, nyakán egy fehér csíkkal. Hasa és testének alsó fele fehér, kivéve néhány sötét folttal az alsó szárnyevezőtollakon és farka alsó részén.

Életmódja szerkesztés

A nyílt tengeren halászik, kisebb halakra és kalmárokra, melyeket a tenger felszínéről szed fel. Előszeretettel követ halászhajókat hulladékot remélve.

Szaporodása szerkesztés

Szaporodótelepein nagy kolóniákat alkot. Egyetlen tojását a csupasz talajra rakja. A kikelő fiókákat csak éjszaka eteti kikerülve a nagyobb sirályok támadását.

Jegyzetek szerkesztés

  1. BirdLife International: 'Puffinus gravis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. (2004) „Analysis of the taxonomy and nomenclature of the Procellariformes based on complete nucleotide sequences of the mitochondrial cytochrome b gene”. Emu 104 (2), 125–147. o. DOI:10.1071/MU01060.  
  3. Remsen, J.V.: Proposal (647) to South American Classification Committee: Spilt Ardenna from Puffinus. South American Classification Committee, 2014. szeptember 1. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
  4. Hans-Günther Bauer, Einhard Bezzel und Wolfgang Fiedler (Hrsg): Das Kompendium der Vögel Mitteleuropas: Alles über Biologie, Gefährdung und Schutz. Band 1: Nonpasseriformes – Nichtsperlingsvögel, Aula-Verlag Wiebelsheim, Wiesbaden 2005, ISBN 3-89104-647-2, S. 215

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Großer Sturmtaucher című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.