Wikipédia

Nagybánhegyes

magyarországi község Békés vármegyében

Nagybánhegyes (1908-ig Tótbánhegyes, szlovákul: Veľký Bánhedeš) község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.

Nagybánhegyes
Nagybánhegyes evangélikus templom
Nagybánhegyes evangélikus templom
Nagybánhegyes címere
Nagybánhegyes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállásközség
PolgármesterFarkas Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5668
Körzethívószám68
Testvértelepülései
Lista
Pankota
Népesség
Teljes népesség1050 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′, k. h. 20° 54′Koordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 20° 54′
Nagybánhegyes (Békés vármegye)
Nagybánhegyes
Nagybánhegyes
Pozíció Békés vármegye térképén
Nagybánhegyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybánhegyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Orosházától délkeletre fekszik, Mezőkovácsháza északi szomszédságában. További szomszédai: észak felől Medgyesbodzás, kelet felől Magyarbánhegyes, nyugat felől Kaszaper, északnyugat felől pedig Csanádapáca.

Megközelítése szerkesztés

Közigazgatási területét érinti a Csanádapáca-Dombegyház(-Arad) közti 4439-es út és az Orosháza-Mezőkovácsháza közti 4428-as út is, de központján csak a két előbbi utat összekötő 4441-es út halad végig, az említett települések mindegyike irányából csak ezen érhető el. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Mezőkovácsháza vasútállomása.

Története szerkesztés

Az 1592 lakosú Nagybánhegyes Békés vármegye déli részén helyezkedik el. Az írásos adatok azt bizonyítják, hogy Bánhegyesse néven már a 15. században is lakott volt. Nevét Maróti János macsói bántól kapta, a hegyes szó pedig rétet, kaszálót jelent.

Az 1552-es törökdúlás mindent elpusztított, szétszórta és tönkretette a lakosságot. A 17. századig az egész környék lakatlan pusztaság volt.

Bánhegyes újraalakulása 1832-re tehető, ami a nagylaki telepeseknek köszönhető. Akkor a bérlők 120 fős települést hoztak létre, és főként külterjes szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak. A lakosok főként szlovákok voltak, később érkeztek melléjük magyar, román és német családok. 1850 körül több tótajkú család érkezett Tótkomlósról, Orosházáról, innen kapta a falu a Tótbánhegyes elnevezést.

A nagy előtagot 1908-ban nyerte el a falu, 5205 lakossal. A ki- és betelepítéssel 1947-ben a falu szlovák lakosságának 80%-a az akkori Csehszlovákiába települt. Helyükre az ottani magyarokat kényszerrel hozták marhavagonokban Vágfarkasd és Negyed községekből. Lassan bár, de bekapcsolódtak a község életébe.

A község az 1950-es megyerendezésig Csanád vármegyéhez tartozott, azóta Békés megye része.

A Zalka Máté Termelőszövetkezet 1949-ben alakult 84 hold területtel, majd a hatvanas évek elején, a nagy téeszesítéskor jött létre az Aranykalász és Kossuth Termelőszövetkezet. A három TSZ 1975-ben egyesült Zalka Máté néven. A rendszerváltásig a lakosság 98%-a dolgozott a szövetkezetben, 1200 taggal. A téesz megépítette a modern tejüzemet, melynek termékei nemcsak az országban, hanem külföldön is ismertté váltak. Például a híres Túró Rudi termék, vagy a kézzel gyártott parenyica sajtféleség.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház 1962 óta működik, itt található a községi könyvtár is 12 ezer kötetes könyvállományával. Érdekes látnivalót kínál az 1895-ben épült, műemlék jellegű evangélikus templom és a hősi halottak emlékműve a főtéren. 2002-ben elkészült a központi park és a piactér az ott található százéves védett fákkal és szökőkúttal.

A látnivalókon túl érdekes rendezvény várja minden évben az idelátogatókat augusztusban. Több éve tartják meg a hagyományos paprikafesztivált.

A községben 1971-ben tört fel először a gyógyhatású termálvíz, helyszínén jelenleg is termálfürdő működik. A fürdő épülete mellett kialakított kemping egész évben várja a turistákat.

A községnek általános iskolája és óvodája van.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Sztankó István (független)[3]
  • 1994–1998: Sztankó István (független)[4]
  • 1998–2000: Oláh Vilmosné (független)[5]
  • 2000–2002: Jancsó Ottó (független)[6][7]
  • 2002–2006: Jancsó Ottó (Fidesz-Gazdakör)[8]
  • 2006–2010: Jancsó Ottó (független)[9]
  • 2010–2014: Jancsó Ottó (Fidesz)[10]
  • 2014–2019: Farkas Sándor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Farkas Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2000. november 5-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1264
1246
1224
1101
1075
1050
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a szlovák és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,9% románnak, 0,2% szerbnek, 16,9% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 15,2%, evangélikus 24,4%, felekezeten kívüli 10,9% (17,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 7% szlováknak, 1,3% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% horvátnak, németnek és ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,4% volt római katolikus, 14,8% evangélikus, 13% református, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 17,3% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Testvértelepülései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Nagybánhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Nagybánhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nagybánhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. ↑ Nagybánhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. ↑ a b A 2000. november 5-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. november 5. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Nagybánhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. ↑ Nagybánhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  10. ↑ Nagybánhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. ↑ Nagybánhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  12. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Nagybánhegyes Helységnévtár
  15. ↑ Nagybánhegyes Helységnévtár

Források szerkesztés

  • Barna János (szerk.): Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. Budapest. 1929
  • Molnár Benő: Építkezés Nagybánhegyes tanyavilágában. Agrármozgalmak. Nagybánhegyes, 1953. 20 p. 2,5 ív rajz., ltsz.: 347-1966.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagybánhegyes&oldid=26771311”