Nagymező utca
A Nagymező utca egy fontos útvonal Budapest VI. kerületében.
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Nagymező utca („a pesti Broadway”) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, Terézváros |
| Nevezetes épületei |
|
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 0,78218 km |
| Elhelyezkedése | |
 Nagymező utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 03′ 36″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymező utca témájú médiaállományokat. | |
Az itt működő színházak nagy száma miatt gyakran illetik „a pesti Broadway” becenévvel. Itt működik a Radnóti Miklós Színház, a Mikroszkóp Színpad, a Thália Színház, a Tivoli Színház és a Budapesti Operettszínház is. A kulturális élet egyéb intézményei közül itt található a Mai Manó Galéria a Magyar Fotográfusok Házában és a volt Ernst Múzeum is. Az utcában van még a népszerű Moulin Rouge szórakozóhely, a volt Terézvárosi Telefonközpont épülete, a Merkúr Palota, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és a terézvárosi római katolikus plébániatemplom is.
Az utcában több más műemlék jellegű épület is található.
A Mozsár utcától a Paulay Ede utcáig terjedő része az Andrássy út és történelmi környezete világörökségi terület része, tovább a Király utcáig a páratlan oldala a terület határa.
Fekvése szerkesztés
A Nagymező utca a Király utca 53-tól a Bajcsy-Zsilinszky út 45-ig fut. Átszeli az Andrássy utat.
Története szerkesztés
Az elnevezés arra utal, hogy a 18. században itt egy nagy mező terült el. Az utca neve az 1720-as években Feld Gasse, majd 1853-tól Grosse Feld Gasse volt; az utca a német nyelvű utcanév magyar nyelvű tükörfordításából származó mai nevét 1874 óta viseli.
Megközelítése szerkesztés
Az utca teljes hosszában kétirányú, a Klauzál tértől indul és a Király utca keresztezése után egészen a Bajcsy-Zsilinszky úti torkolatáig 2x1 sávos, kivéve az Andrássy út és a Mozsár utcai kereszteződések közti rövid, mesterségesen csillapított forgalmú szakaszt, ahol az utca „pesti Broadwaynek” nevezett része található.
A tömegközlekedést tekintve A Bajcsy-Zsilinszky úti végétől a Király utcai kereszteződésig tartó szakaszán sűrűn jár a 70-es és a 78-as trolibusz. A Bajcsy Zsilinszky úthoz közeli szakasz 72-es és 73-as trolibuszokkal, az Andrássy úti környéke pedig a Millenniumi Földalatti Vasúttal is megközelíthető.
Fontosabb épületei szerkesztés
.jpg)
6. szerkesztés
A 6-os szám alatti kétemeletes, romantikus stílusú, 1860 körül épült lakóház,
12. szerkesztés
A 12. szám alatti kétemeletes, romantikus stílusú saroklakóház, udvarán klasszicista folyosórácsokkal, melyhez Wieser Ferenc kétemeletes toldalékot épített 1854-ben Munk Mária részére.
17. szerkesztés
A Nagymező utca 17-ben található az Operettszínház, 1923 óta.[11]
14. szerkesztés
A 14. szám alatti épület egy kétemeletes, klasszicista saroklakóház 1830-ból. Középrizalitját és a széleket két emeletet átfogó falpillérek szegélyezik, kazettás főpárkánya van és az udvarán klasszicista rácsok.
22 - 24. szerkesztés
Az eredetileg bérház aljában a 20. század elején, Wabitsch Lujza építtetett mulatót, mely az épület sorsát meghatározta. Sorban váltották benne egymást az előadó-művészeti intézmények, hol lokál, hol színház, hol pedig mozi kapott benne helyet, hiszen például 1921-ben a „Renaissance” Színházat Sándy Gyula, a korszak neves építésze tervezte át mozivá a „Rádius” Filmipari Rt. számára.[12][13][14]
1913-tól a következő szórakoztató intézmények váltották egymást itt:
- Jardin d' Hiver (magyarul: Télikert) mulató és varietészínház 1913–1920
- Renaissance Színház 1921–1926
- Radius Filmszínház 1926–1944
- Vígszínház 1945–1949
- Ifjúsági Színház 1949–1954
- Petőfi Színház (az ifjúság színháza) 1954–1960
- Petőfi Színház (musicalszínház) 1960–1962 bérelte
- Nemzeti Színház 1964–1966 bérelte
- Fővárosi Operettszínház 1966–1971 bérelte
- Thália Színház 1971–1991
- Arizona Színház 1991–1993
- Művész Színház 1993–1995
- Thália Színház 1995–től
Továbbá klubhelyiségében:
- Dorsay Parfümgyár
- Terézvárosi Kaszinó
- Rátkai Klub
- Mikroszkóp Színpad 1967-2012
- Mikroszínpad 2012-től (a Thália Színház kamaraterme)
54 - 56. szerkesztés
A Merkúr Palota a hajdani Budapesti (később Terézvárosi) Telefonközpont otthona. Balázs Ernő tervei alapján épült 1900-1903 között.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Fővárosi illemhelyek története, Gábor Zsuzsa, Mi világunk, 2006. IV. évfolyam 2. szám, fcsm.hu - hozzáférés: 2017. június 29.
- ↑ Catflower: Budapest 100 - ötödször, kep-ter.blogspot.hu - 2015. április 29.
- ↑ Tivoli Fényjátékház/Tinódi filmszínház Hangosfilm.hu - hozzáférés: 2017. június 29.
- ↑ a b c Budapest VI. kerület – Helyi védett épületek értékvizsgálata 2016 - Épületek adatai, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék - 2016. (hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Megnyílik a Kálmán Imre Teátrum, az Operettszínház új játszóhelye!, szinhaz.org - 2017 március 24.
- ↑ Saxinger Levente: Nagymező utca – Budapest fotóutcája - Capa Központ (hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Mozsár Műhely – vadonatúj játszóhely nyílt belváros szívében!, artnews.hu - 2016. november 29.
- ↑ a b c d Lukács Andrea: „Hétvégén 18 fok, itt elszabadul a pokol” – Nagymező utcai mustra HVG Plázs - 2013. március. 6.
- ↑ Oli és Val a Pesti Broadway-n, szinhaz.hu - 2009. november 25.
- ↑ Fehérváry Rudolf: Telefonközpontból palota, epiteszforum.hu - 2009. május 11.
- ↑ A Budapesti Operettszínház Archiválva 2017. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, operett.hu - hozzáférés: 2017. június 28.
- ↑ Szalai András: Moziépítészet II. rész
- ↑ Buza Péter: Lujza, az ügyes Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapest Folyóirat X. új folyam - 2013.
- ↑ A Thália Színház honlapja
Források szerkesztés
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 173. o. ISBN 963-05-6411-4
- Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó – Gemini Budapest Kiadó, Budapest, 1998.
