Nagyszalók
Nagyszalók (szlovákul Veľký Slavkov, németül Großschlagendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
| Nagyszalók (Veľký Slavkov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1251 | ||
| Polgármester | František Šary | ||
| Irányítószám | 059 91 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1477 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 101 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 683 m | ||
| Terület | 12,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 16′ 46″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 16′ 46″ | |||
| Nagyszalók weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszalók témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Poprádtól 5 km-re északra, a Szepesség északnyugati részén, a Magas-Tátra déli oldalán fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Nevének eredetére több elképzelés is létezik:
1) a magyar Szalók személynévből származik;
2) a szláv Slavek személynévből származik;
3) Slavk mint "szlávok falva";
4) a német Schlaken (=salak) szóból. Az ókori kelta kohókból származó salakkupacok most is megtalálhatóak a környéken.
Története szerkesztés
Területe már az őskorban lakott volt.
A várost a II. Géza által betelepített német telepesek alapították a 12. század közepén, kiváltságait is II. Gézától kapta. Oklevél 1251-ben „Villa Zolok” néven említi először. 1271-ben a szepesi szász városok szövetségének részeként kiváltságokban részesült. 1275-ben „Zalouk”, 1312-ben „Slakendorf”, 1318-ban „Schlauk”, 1352-ben „Schlaukendorf” néven említik az oklevelek. Egyike volt a Zsigmond által zálogba adott szepesi városoknak, 1465-től Szepes várának birtokában állt, így a Szapolyai család uralta. 1787-ben 69 házában 563 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van.”[2]
1828-ban 89 háza és 699 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Szalók, német falu, Szepes vmegyében Felkához 1/2 órányira, a Kárpátok felé, 93 kath., 1370 ev. vagyonos lakosokkal, kik juhot tartanak, pálinkát főznek, különösen pedig sok gyolcsot csinálnak. Kathol. parochia. Másfél órányira a helységtől, épen a Királyorra (Königsnase) tövében van a hires nagy szalóki savanyuviz, melly Schmeksnek neveztetik. Üvegekben nem ollyan állandó, mint az uj lublyai, de a vizeletre jobban hajt; a fővény bajokban felette foganatos; erősen feloszlató; gyomrot nem tehel sok ivás után is. A fördőépületek nem elegendők. Egyébiránt a fördőnek gyönyörű vidéke van, s innen legjobb felmenetel esik a Kárpátokra, valamint egy órányira esik a nevezetes vizrohanás (Zuhatag) is, a kohlbachi völgyben. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Késmárk.”[3]
1866 nyarán csaknem teljesen leégett, lakosainak megsegítésére ekkor országos gyűjtés indult. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
A németeket 1945 után kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek.
Népessége szerkesztés
1880-ban 990-en lakták, ebből 26 szlovák és 16 magyar anyanyelvű.
1890-ben 971 lakosából 17 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 930 lakosából 59 szlovák és 42 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 932-en lakták, többségében németek, valamint 83 szlovák és 81 magyar anyanyelvű.
1921-ben 1215 lakosából 245 csehszlovák és 68 magyar volt.
1930-ban 1611-en lakták, ebből 470 csehszlovák és 86 magyar.
1991-ben 1034 lakosából 983 szlovák volt.
2001-ben 1121 lakosából 1050 fő szlovák volt.[4]
2011-ben 1237 lakosából 1084 fő szlovák és 71 cigány volt.
2021-ben 1477 lakosából 1159 szlovák, 30 cigány, 8 cseh, 3 rutén, 1 ukrán, 1 német, 1 lengyel, 1 osztrák, 2 egyéb, 271 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Nevezetességei szerkesztés
- Szent András apostolnak szentelt gótikus, római katolikus plébániatemploma a 14. század elejétől a 15. századig épült, korabeli berendezéssel. 1861 után átépítették. Gótikus oltára a Magyar Nemzeti Galériában található.
- Evangélikus temploma 1788-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1803-ban Bene János Sámuel gimnáziumi tanár.
- Itt született 1810-ben Hunfalvy Pál nyelvész.
- Itt született 1820. január 21-én Hunfalvy János, a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Földrajzi Társaság első elnöke.
- Itt született 1873-ban Guhr Mihály orvos, sportember.
- Itt hunyt el 1825-ben Bexheft János Konrád evangélikus lelkész.
- Itt működött Doloviczeni György evangélikus lelkész.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
