Nares-szoros
A Nares-szoros (angolul Nares Strait, dánul Nares Strædet, franciául Détroit de Nares) az év nagy részében befagyott víziút Grönland nyugati és a Kanadához tartozó Ellesmere-föld keleti partja között.
| Nares-szoros | |
 | |
| Úszó jég a szorosban | |
| Országok |  Kanada, Dánia |
| Hosszúság | kb. 500 km |
| Legnagyobb szélesség | 140 km |
| Legkisebb szélesség | 18 km |
| Elhelyezkedése | |
 Nares-szoros
Pozíció Grönland térképén
| |
 é. sz. 80° 10′, ny. h. 68° 55′Koordináták: é. sz. 80° 10′, ny. h. 68° 55′ | |
 | |
| A szoros helyzete Kanada és Grönland között | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nares-szoros témájú médiaállományokat. | |
Nevét arról a Sir George Strong Naresről kapta, akit a Brit Admiralitás bízott meg azzal, hogy hajózzon el az Északi-sarkig. Ő 1875-ben indult útjára, megállapította, hogy a sark hajón nem érhető el, és 1876-ban visszatért Angliába.[1] Eredményeinek hatására a Brit Királyi Haditengerészet visszavonult a sarkvidék felfedezésének támogatásától, és a közvélemény támogatása is alábbhagyott. Ezt a nevet Dánia és Kanada csak 1964-ben fogadta el.
Természeti földrajza szerkesztés
.png)
A Baffin-öblöt köti össze a Lincoln-tengerrel. Vize a Jeges-tengerben kialakult Beaufort-körforgás hatására szinte állandóan és meglehetős erősen délnek áramlik, megnehezítve ezzel a hajózást. 1962–1964-ben egy 20 km hosszú és 10 km széles jégmező úszott végig rajta a Lincoln-tengerből a Baffin-öbölbe. A hajózásra legkedvezőbb hónap az augusztus, de a sodródó jégtáblák és jéghegyek miatt még ekkor is leginkább jégtörőknek ajánlott. Júniusban először 2009-ben sikerült rajta végighajózni.
A hosszan elnyúló tengerszoros kiszélesedő öblökre és keskeny csatornákra tagolódik. Ezek nevei délről észak felé haladva:
- a Smith-szoros (Smith Sound) 93 km hosszú és 64 km széles,
- a Kane-öböl (Kane Basin),
- a 204 km hosszú 26 km széles Kennedy-csatorna (Kennedy Channel),
- a Hall-öböl (Hall Basin) és végül
- a kb. 60 km hosszú és mindössze 18,5 km széles Robeson-csatorna (Robeson Channel).[2]
Politikai és társadalomföldrajzi helyzete szerkesztés
Középvonalában húzódik a Dániához tartozó Grönland és Kanada Nunavut territóriumának határa. Ezt a szoros nagy részén egy 1973-ban kötött szerződésben rögzítették, de kimaradt belőle egy rövid szakasz, ugyanis a szorosból éppen annak elvi középvonalán kiemelkedő és mindössze 1,3 négyzetkilométeres Hans-szigetre Dánia és Kanada is igényt tart.[3] A szigetet 1933-ban a Nemzetek Szövetsége Dániának ítélte, de a szervezet feloszlása óta Kanada azt ismét magáénak követeli.[4]
Partvidékét zömmel eszkimók lakják. A Thule-kultúra népe a 13. század elején érte el a szorost, és került hektikus kapcsolatba az azt hosszabb ideje használó vikingek telepeivel. A régészek a Ruin-szigeten mindkét nép tárgyait megtalálták.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nares Strait című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ HMS DISCOVERY. [2019. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
- ↑ Faragó Imre, Márton Mátyás (2014): Sokrétű térképészet
- ↑ Bolcsó Dániel: Két ország évtizedek óta harcol a világ legjelentéktelenebb szigetéért
- ↑ Kanada világa: Kanada és Dánia évtizedek óta küzd egy szigetért, mely épp a tengeri határuk közepén fekszik
Források szerkesztés
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
